Folklór

A matyó hímzés igazi hungarikum, ami időszakosan eltűnik ugyan, de tulajdonképpen soha nem megy ki a divatból. Manapság ismét egyre nagyobb teret hódít, és a legtöbb nő örömmel és büszkén viseli azokat a ruhadarabokat, amiket ezzel a különleges mintával díszítettek.


Csak kevesen tudják, hogy a motívum története közel 200 éves múltra tekint vissza, és egészen pontosan Matyóföldről, azaz az Alföld északi részéről származik. Ám, ha még jobban szűkíteni szeretnénk a kört, akkor Tard, Szentistvánd és Mezőkövesd térségét foglalja magában.

Hajdúdorogon a téli ünnepkörhöz, azon belül is a karácsonyvárás időszakához több népszokás is kapcsolódik, ide tartozik a betlehemezés, a csillagozás, a kóringyálás és a kecskézés. A kecskejáték mindközül a legkülönösebb, melynek gyökerei a régmúlt időkig nyúlnak vissza. A kutatások alapján összefügg a város egykori, betelepülés előtti eredeti kultúrájával. 
Családokat és szórakozni vágyókat várnak a szervezők augusztus 27-29. között a Szentendrei-szigeten lévő Tahitótfaluba, a váci révnél található Magyar Családi Gazdaság rendezvény központjába. A három napos rendezvény középpontjában az etnosportok közül a köböre, az íjászat, a huculösvény és a baranta képviselteti magát. 
A hazai különlegességek, kiemelkedő nemzeti értékek, hungarikumok megismertetésének és használatának fontosságát hangsúlyozta V. Németh Zsolt kiemelkedő nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztos a kecskeméti XIII. Helyi Termék Ünnep – Hungarikum Fesztivál megnyitóján, amit az elmúlt napokban tartottak Kecskeméten.
A hortobágyi pásztorok turisták elől féltve őrzött mindennapjait mutatja be Bodnár V. Róbert Hajszra és cselőre című dokumentumfilmje, amelyet már vetítenek országszerte a mozik. Két csikós és két gulyás mindennapjaiba enged bepillantást a játékfilmes módszerekkel és eszközökkel készült látványos dokumentumfilm, amelynek címét az a két szó adja, amellyel a puszta gulyásai ma is irányítják a négyökrös szekeret.
2021. augusztus 2.
A Ballószögi Faluház felkarolta a helyi hagyományőrzőket, művészeket, kézműveseket, hogy teret adjon tevékenységük széles körű megismerésének. Az általuk gondozott élmények, értékek kínálatát választható programcsomagként kínálják az érdeklődők számára. Igény szerint megszervezik a látogatóknak az alkalmakat, melyek során megismerkedhetnek a település által kínált élményekkel.
2021. július 15.
Megnyitják kapuikat az Alpokalja–Fertő-táj Vidék Minősége védjegyes hálózat tagjainak üzemei és portái szombaton. Az érdeklődők egyénileg vagy vezetett túrákon nyerhetnek bepillantást a térség tíz településén – Fertőrákos, Hidegség, Fertőhomok, Hegykő, Fertőszéplak, Sarród, Szakony, Zsira, Sopronkövesd és Harka – található üzemekbe és manufaktúrákba.

Mi, magyarok büszkék lehetünk arra, hogy egyedi és különleges népi hangszereink egész sorát vonultathatjuk fel. Kiemelkedő értékeink között találjuk a hosszifuruglát, vagy a citerát, és van két egészen különleges, nemzetközileg is ismert és elismert hangszerünk, a magyar cimbalom és a tárogató - mondta a 6. Tárogató Világtalálkozón köszöntőbeszédében V. Németh Zsolt.

Nagy Gábor fotográfus, néprajzkutató a pásztorok mindennapjait, munkáját, használati tárgyait, állatait megörökítő fotóiból nyílt kiállítás a hódmezővásárhelyi Tornyai-múzeumban.

Békéscsabai hungarikumokból és helyi alapanyagokból készült ételeket mutat be a Csabai receptfüzet, amely a Békéscsabai Turisztikai Egyesület gondozásában jelent meg.


Opauszki Zoltán, az egyesület elnöke az MTI-nek elmondta, hogy a Hungarikum Bizottság és az Agrárminisztérium pályázatán nyert forrásból készítettek egy 36 oldalas receptfüzet, valamint a YouTube-on is megnézhető, 5 perces főzővideó és 10 rövidebb ételvideót.