Az Elnökség
Sáringer-Kenyeres Tamás - Elnök
Sokszínű életpályája során mindvégig szoros kapcsolatban állt a vidékkel, a kisvárosi, falusi, tanyasi emberekkel. Ismeri és megérti a mai Magyarország, úgynevezett vidéki életének szépségeit és problémáit egyaránt. Hiszi, hogy mint magát is vidékinek valló polgár nem kaphatott volna szebb feladatot, mint az általa szeretett és megbecsült, magyar vidék fejlődésének segítését. 1961-ben született Keszthelyen, katolikus család harmadik gyermekeként. Szülővárosában végzett tanulmányainak befejezését követően, a képzettségének megfelelően, mint agrármérnök Tolna megyében helyezkedett el. Munkáját ekkor egy állami gazdaság tanyasi kerületének központjában végezte, ahol feleségével és leánygyermekével élt. Néhány év után egy Somogy megyei termelő szövetkezetben kapott munkát, falusi szolgálati lakással. Itt született meg első fiúgyermeke. Tanulmányait tovább folytatta, megszerezve a növényvédelmi és agrokémiai szakmérnöki másoddiplomát. A kilencvenes évek elejére az átalakuló mezőgazdaságban, nem volt könnyű vidéken alkalmazottként élni, ezért változtatott. Egy multinacionális világcég megkeresését elfogadva, mint növényvédelmi és agrokémiai szakmérnököt alkalmazták területi képviselő munkakörben. A DuPont de Nemour Ltd-nél nyolc évet töltött, ahol elsődleges feladata a mezőgazdasági termelők és kereskedőkkel való kapcsolattartás, a vidék változásainak követése volt. Időközben megszületett második fiúgyermeke – immáron Keszthelyen. Az ezredforduló vállalkozóként érte, a szakterületéhez kapcsolódóan növényvédő-szerek forgalmazását és növényvédelmi tanácsadást végzett. Mint családi vállalkozó kapcsolódott be és vette át édesapjától, Dr. Sáringer Gyula akadémikustól, a már évek óta vele közösen folytatott, szúnyog-gyérítésekhez kapcsolódó fejlesztési és szakértési tevékenységet, amit a mai napig nagy lelkesedéssel folytat. Munkája mellett a közéletnek is aktív szereplője, számos civil szervezetnek tagja és alapítója, működésük aktív résztvevője ma is. Legnagyobb szakmai és emberi elismerésnek tekinti a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara két cikluson át betöltött Zala megyei elnökségét. Mindezen munkákkal párhuzamosan az önkormányzati életben is aktív volt, több tisztséget töltött be a Zala Megyei Önkormányzatnál, mint Kereszténydemokrata Néppárti képviselő. 2010-ben Zala megyéből listás képviselőként került a parlamentbe, ahol négy szép, érdekes és kihívásokkal teli évet töltött el. Tagja volt a Mezőgazdasági bizottságnak, számos más törvény mellett aktívan részt vett a Földforgalmi törvény megalkotásában. Az Európai Ügyek- és a Szociális bizottságnak tagja, valamint az Élelmiszerbiztonsági albizottságnak elnöke volt. A 2014-es választások után a szakmájából adódóan a hozzá közel álló mezőgazdasági, és vidékfejlesztési tevékenységi körökben ajánlotta fel segítségét. 2015. január 1-től az MNVH elnöki pozícióját tölti be. Ennek kapcsán céljai közt jelölte meg az MNVH által létrehozott értékek megőrzését, méltó módon történő továbbvitelét. A jelenleg működő MNVH korábbi tevékenysége – a kitűnő elődök vezetésével – elérte a célját, szervezete kialakult. A megyei referensi hálózat létrejött és erősíti a szervezet helyi tevékenységét tizenkilenc megyében. Az Elnökség összetétele és szaktudása is garancia a szerteágazó vidékfejlesztési tevékenységek szakszerű szervezésére és irányítására. Az új elnök további célként nevezte meg a szervezet tevékenységének „finomhangolását”, melynek célja a felgyorsult világ kihívásaira adott időben történő reagálás, a felmerülő kérdésekre történő megfelelő válaszadás a vidék felemelkedése érdekében. Megismerve a vidéken élők fejlődés iránti igényét, törekvéseit, tudja, hogy gyorsan és hatékonyan kell az információkat továbbítani, a döntéshozók felé, megteremtve a továbbítás közvetlen vagy közvetett lehetőségét. Vallja, hogy „ha a szándékok a megfelelő időben találkoznak, akkor létrejöhetnek a mindenki számára kielégítő kompromisszumok, a legjobb megoldások”. Sáringer-Kenyeres Tamás szerint „A magyar vidék felemelkedése és újra vonzóvá tétele a ma feladata, gyorsan és hatékonyan kell cselekedni, nincs vesztegetni való idő”.
Dr. Estók János
Történész, egyetemi oktató, főigazgató
1958-ban született Budapesten. Középiskolai tanulmányait Szegeden a Tömörkény István Gimnáziumban és Budapesten a Németh László Gimnáziumban folytatta. 1984-ben kitüntetéses oklevelet szerezve végezte el az Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK történelem szakát. Egyetemi szakdolgozatát A mezőgazdasági eszköz- és gépgyártás Magyarországon a XIX. században címmel Szabad György akadémikusnál védte meg. Egyetemi doktori címet (dr. univ.) új- és legújabb kori magyar történelemből 1991-ben szerzett „summa cum laude” minősítéssel, Orosz István akadémikus témavezetésével. Doktori fokozatát 1995-ben „summa cum laude” minősítéssel szerezte meg. A magyar mezőgazdasági gépgyártás története 1944-ig című értekezése könyv alakban is megjelent, amely azóta is az egyetlen a tárgykörben készült tudományos monográfia. Szakterülete a mezőgazdasági termelés, üzemszervezet, technika és technológia története, illetve az agrártársadalom, a feldolgozóipar története. Jelenleg is oktat az ELTE BTK Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszékén, több tantárgy tantárgyfelelőse. Órákat ad az ELTE BTK Történeti Intézete más tanszékein. 2017-től az ELTE doktori iskolájának tagja.
2012-ben elvégezte a magasabb vezetői megbízáshoz szükséges vezetői ismereteket nyújtó akkreditált képzést. Elvégezte a felsővezetői gazdasági képzés I. (2016) és II. (2018) szintjét.
Több önálló kötete, könyvfejezete és számos tanulmánya jelent meg. Egyetemi tankönyve (Magyarország története 1849–1914 c.) és tudományos munkája több magyarországi egyetemen vizsgákhoz ajánlott mű. Tanulmányai mellett több Magyarország 19. és 20. századi történetéről készült összefoglaló munkában (például: Magyar Kódex; Világhíres magyarok) működött közre. Az általa szerkesztett és részben írt kötetek közé tartozik az Agrárvilág Magyarországon 1848‑2004 (angol nyelvű változata: History of Hungarian Agriculture and Rural Life) c. agrártörténeti összefoglalás. A falusi és a városi népesség művelődéstörténetéről írott Élet falun és városon című összefoglaló munkája 2015-ben jelent meg.
1984 és 1986 között a budapesti Németh László Gimnáziumban tanított történelmet, magyar nyelvet és irodalmat. A Budapesti Tanárképző Főiskolán, majd az ELTE Tanárképző Főiskolai Karán oktatott, 1986-tól főiskolai tanársegéd, 1991-től főiskolai adjunktus, 1995-től főiskolai docens, 1997-től főiskolai tanár. 2003-tól az ELTE BTK Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszékén oktat agrártörténetet.
2003. januárjától a Magyar Mezőgazdasági Múzeum tudományos titkára. Szervezésében indult újra a Mezőgazdaságtörténeti Tanulmányok c. sorozat, amely gondozásában három kismonográfiát adott közre. Kezdeményezte A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Tárgykatalógusai c. kiadvány elindítását, annak szerkesztője, és egyik kidolgozója a tárgykatalógus egységes követelményrendszerének. 2009-től a Magyar Mezőgazdasági Múzeum főigazgató-helyettese, 2014. szeptember 15-től kinevezett főigazgató. A nemzetközi tudományos kapcsolatépítés jegyében intézményi szinten csatlakozott 2015-ben az European Rural History Organisation (EURHO) szervezethez. Jó szakmai kapcsolatot ápol a határon kívüli magyar egyetemekkel, intézetekkel és kutatókkal.
1995-től a Magyar Tudományos Akadémia Köztestülete tagja. 1996-ban lett a Magyar Agrártörténeti Társaság elnökségi tagja, majd titkára. 1998–tól 2007-ig az OKTV történelmi versenybizottság tagja. 2002-től az egységes történelem (gazdasági) felvételi tétel-összeállító bizottság tagja. Az MTA Agrártörténeti és Faluszociológia Bizottság tagja, 2003–2008 között tikára, 2014 óta alelnöke. 2007 óta szerkesztője, 2018. novembere óta főszerkesztője az MTA IV. Agrártudományok Osztálya tudományos folyóiratának, az Agrártörténelmi Szemlének. 2004 óta főszerkesztője A Mezőgazdasági Múzeum Közleményeinek, 2005 óta a Mezőgazdaságtörténeti Tanulmányoknak és A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Tárgykatalógusainak. 2014 óta alapító főszerkesztője és az agrártörténelmi évfordulók felelőse a Nemzeti Évfordulóink című sorozatnak. 2013-tól a Hungarikum Bizottság Agrár- és Élelmiszergazdasági Szakbizottsága tagja. 2015 és 2016 között a Széchenyi Emlékbizottság tagja. 2018 óta a budapesti Városliget kulturális intézményeit összefogó egyesület, a Ligetköztársaság elnökségi tagja. 2016–2018 felügyelő-bizottsági tagja, 2018 óta elnökségi tagja az Országos Közgyűjtemények Szövetségének. 2008-ban lakóhelye, Budapest 4. kerülete kulturális, tudományos és közművelődési színvonalának öregbítéséért Újpest Díszpolgárává választották.
Dr. Horváth Zsolt
1969. március 29-én született Veszprémben. A Szentkirályszabadjai Általános Iskolában tanult, majd 1987-ben a veszprémi Közgazdasági Szakközépiskolában számvitel-gazdálkodási szakon érettségizett. Első diplomáját 1996-ban szerezte meg a Testnevelési Főiskola sportmenedzseri szakán. 1997–2002 között a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog és Államtudományi Karának hallgatója, és tanulmányai végeztével jogi doktorként diplomázott. 2004-ben, kétéves posztgraduális képzést követően ugyanitt Európa jogi szakjogászi kiegészítő diplomát kapott. 2006-ban közbeszerzési referensi oklevelet szerzett.
2005 áprilisától a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség tagja, 2006 októberétől vállal részt a Nemzeti Fórum Egyesület munkájában. Alapító tagja a Védegylet Veszprémért Egyesületnek. 2007-től kuratóriumi elnöke a Pannon Térség Fejlődéséért Alapítványnak.
2006 és 2014 között országgyűlési képviselő. 2010 és 2014 között a Veszprém Megyei Közgyűlés tagja, 2013 és 2014 között a Veszprém Megyei Értéktár Bizottság elnöke.
Országgyűlési képviselőként részt vett a magyar nemzeti értékekről és hungarikumokról szóló törvény előkészítésében, később a megvalósításában is. A későbbiek során ez meghatározó lett a munkájában és a vállalt feladataiban is. 2016-tól a Hungarikum Bizottság megbízásából az értéktárak kialakításáért felelős koordinátori szerepet töltött be. Nagy szerepe volt abban, hogy immár több mint 1000 értéktár működik a Kárpát-medencében. Előadásokat tartott a témában különböző rendezvényeken és szakmai fórumokon. Több, ilyen témájú kiadvány és könyv írója, szerkesztője, sorozatszerkesztője. Az ő nevéhez fűződik a „Szeresd a magyart” mozgalom elindítása, amelynek legfontosabb feladata a Kárpát-medencei hungarikum mozgalom szélesítése és népszerűsítése volt.
A Lakiteleki Népfőiskola Alapítvány munkatársaként is a hungarikum mozgalom további bővítésén dolgozik. Részt vett az általános iskolások számára kiírt hungarikum vetélkedő előkészítésében, szervezésében, a tematika kidolgozásában és az esemény lebonyolításában. 2015 és 2019 között 4 értékfeltáró kollégium szervezője, amely során a Felvidéken, a komáromi, a martosi és a zoboraljai, valamint Magyarországon a vasvári Értékfeltáró Kollégiumok munkáját irányította.
Ő indította útjára a Pannon Ifjúsági Értékőr Hálózat kialakítását. Immár több mint 600 fiatal, általános és középiskolás valamint fiatal felnőtt ismerkedett meg a hungarikum mozgalom alapjaival és vett részt települési értékfeltárásban, települési értéktárak kialakításában. Mindezeken felül számos könyv és kiadvány fűződik a nevéhez.
Dr. Pető Péter
A Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat alelnöke, a Magyar Natúrpark Szövetség és a Szigetköz Natúrpark elnöke
1970-ben született Mosonmagyaróváron, jelenleg is itt él feleségével és kisfiával. Szülővárosában végezte általános és középiskoláit, így már gyerekkorát is meghatározta a kisvárosi léthez kötődés, valamint a térség, főként a Szigetköz szeretete. 1994-ben szerzett Állam és Jogtudományi diplomát a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen. Ezt követően ügyvédjelöltként dolgozott, majd a sikeres jogi szakvizsgát követően 1997-től 2014 novemberéig ügyvédi praxist folytatott. Ügyvédi kamarai tagságát köztisztsége fennálltáig szünetelteti.
Nemzeti elkötelezettségű lokálpatriótaként kapcsolódott be városa és a térség közéletébe. 2006-tól 2014-ig Mosonmagyaróvár város képviselőtestületének tagja, 2010-től a Gazdasági Bizottság elnöke és a város idegenforgalmi tanácsnoka. Ezzel párhuzamosan, egymást követően több önkormányzati tulajdonú cég felügyelő bizottságának elnöke. 2011-től a Mosonmagyaróvári Önkormányzati Szennyvíztisztítási Társulás elnökeként irányítja a mosonmagyaróvári szennyvíztisztító felújítását és intenzifikálását, ekként is elősegítve a Szigetköz környezeti terhelésének csökkentését.
2014 októberétől a Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés alelnökeként tevékenykedik, az év novemberében pedig a Győr-Moson-Sopron Megyei Értéktár Bizottság elnökévé választották.
A „tiszteld a múltat, hogy érthesd a jelent és munkálkodhass a jövőn” (Széchenyi) jelmondata alapján tevékenykedő Megyei Értéktár Bizottság munkájával országos elismerést szerez, és nemzeti értékeinket a jelenben hozzáadott értékkel, így többek között rendezvényeken, termékvédjegyeken keresztül kívánja a jelenen keresztül átmenteni a jövőbe. A nemzeti értékgyűjtő, megőrző tevékenység során kiemelt hangsúlyt fektet a kamarák, társadalmi szervezetek, felső- és középfokú oktatási intézmények bevonását a feladatba.
2015-től a szigetközi natúrparki kezdeményezés koordinátora, majd 2018-tól a címbirtokosságot nyert Szigetköz Natúrpark elnöke. 2020 júniusa óta a Magyar Natúrpark Szövetség elnöke. Az Észak-dunántúli Vízgazdálkodási Tanács, valamint az ÉDUVIZIG Szigetközi Üzemelési Bizottság tagja.
Mintegy másfél évtizede foglalkozik turizmus fejlesztéssel. Először Mosonmagyaróvár kistérségben, majd 2009-től a megye első Szigetközben létrejövő turisztikai desztinációs management szervezete, a Szigetköz Turizmusáért Egyesület megszervezője, majd elnöke, jelenleg titkára. Közreműködött korábban és jelenleg is részt vesz számos belföldi, és határon átnyúló turisztikai projekt végrehajtásában.
Közéleti tevékenységét kezdetektől a Fidesz-KDNP szövetség tagjaként végzi.
Juhász Rudolf
Okleveles gazdasági mérnök, az Agrárminisztérium munkatársa
A Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Főiskolai Karán szerezte diplomáját 1996-ban. 2002 óta rendelkezik közbeszerzés szakértői végzettséggel.
2015 óta számos hazai és uniós projekt megvalósításában és kommunikációjában vett már részt. A Mogyoród Településüzemeltető Nonprofit Kft., valamint a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft., felügyelőbizottságának tagja.
Dr. Kőrösmezei Csaba
Gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár
A kecskeméti Piarista Gimnáziumban végzett 1989-ben, majd egy angliai ösztöndíjat követően a József Attila Tudományegyetemen szerzett jogász diplomát 1996-ban. 2002-ben közgazdász szakoklevéllel bővítette diplomái sorát, majd 2017-ben elvégezte a BUdapesti Műszaki Egyetem MBA képzését.
Karrierjét írnokként kezdte meg a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon, majd 1996-tól 1999-ig kodifikációs előadóként dolgozott a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban. 1999 és 2001 között az Agrárintervenciós Központban volt osztályvezető, ezt követően 2010-ig a Pénzügyminisztériumban látott el osztályvezetői és szakmai főtanácsadói pozíciót. 2010-től nyolc éven át volt a Nemzetgazdasági Minisztérium, Pénzügyminisztérium főosztályvezetője, 2018-tól pedig az Agrárminisztérium helyettes államtitkára.
Több kiadvány és tanulmány is fűződik nevéhez, emellett 1999-től a mosonmagyaróvári Széchenyi Egyetem tantárgyfelelős előadója.
Szakmai munkáját ezidáig egyebek mellett címzetes egyetemi docensi címmel, Miniszteri Elismerő Oklevéllel, valamint Lónyai Díjjal ismerték el.
Lehel László
A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet vezetője
1948-ban született Szekszárdon. Gyermekkorát a Tolna megyei Tengelicen töltötte, ahol édesapja evangélikus lelkész volt. Korán megismerkedett a gazdálkodással, hiszen lelkész édesapja a hivatása mellett is gazdálkodott a család megélhetését biztosítva, majd a helyi gazdák termékértékesítését segítve hangyaszövetkezetet hozott létre, valamint gyümölcsszárítót üzemeltetett.
Ezek az első benyomások és tapasztalatok elkísérték életét Szombathelyen is, ahol nevelkedett és érettségizett. A gazdálkodásban, kertészkedésben való személyes részvétel nemcsak a mindennapokban, hanem a nyári munkákban része maradt életének.
Evangélikus teológiai akadémiát végzett, az ELTE BTK-n szociológiai kiegészítő tanulmányokat folytatott, majd Németországban és Franciaországban bővítette ismereteit. Később olyan kistelepüléseken szolgált, ahol fontos feladata volt a közösség megtartó erejének az erősítése, a vidék életben tartása.
1991-es alapítása óta a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet élén áll, mely az egyházak összefogásának köszönhetően mára nemzetközileg ismert segélyszervezetté vált. A humanitárius segítségnyújtás mellett különböző fejlesztési feladatokkal is foglalkozik, így elnök-igazgatóként külföldön és idehaza is számos mezőgazdasági projekt megvalósulását irányította: fóliasátrak telepítése, gazdálkodás segítése, kisebb öntözési projektek, falvak fenntarthatóságának erősítése megújuló energiával. A Segélyszervezet egyik kiemelt célja a legelmaradottabb térségekben élők boldogulását segíteni, életkörülményeiket javítani.
Luzsi József
1978-ban végzett az egri Dobó István Gimnázium és Erdészeti Szakközépiskolában. 1980-ban erdőgazdálkodási-, szaktechnikusi képesítést, kitűnő bizonyítványt szerzett.
1978-tól a Nagykunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságnál helyezkedett el. Először gépi irányítóként, majd az ÖSA fakitermelő gépsor vezetője volt. Akkoriban ez egy rendkívül új és magyar előzmény nélküli csúcstechnika bevezetését és gazdaságos üzemeltetését jelentette. Az általa irányított gépsor hatékonysági mutatói jobbak voltak a Svédországban mérteknél. Ezt követően – a katonai szolgálat letöltése után – Jászberényben volt kerületvezető erdész, majd bekerült az Erdőgazdaság központjába, ahol a szolnoki kerület főerdésze lett. Itt tanulta meg az ártéri erdőgazdálkodás minden elemét. Részt vett az erdőgazdaság vállalkozói átszervezésében, technológiai, szerkezeti átalakításában. Az általa bevezetett új nyárklónok, a nagyterületű erdőtelepítések, a kiváló minőségű, tartamosan kezelt erdők dicsérik ma is munkáját. Később megbízott fahasználati műszaki vezető lett. Ekkor egész Szolnok megye 32 ezer hektár erdejének fahasználati munkáit irányította, ami évente mintegy 25 ezer m3-es fakitermelési volument jelentett.
1995-től a magánszférában dolgozik, az alábbi szervezetekben és beosztásban. Megalapította az Ártéri Erdőbirtokossági Társulatot, amelynek tulajdonosa és elnöke, ahol kárpótolt és nevesített erdőterületek kerültek az EBT gazdálkodása alá. Jelenleg az általuk, az erdészeti integráció keretében birtokolt és szakirányított erdők területe meghaladja a 1600 hektárt. Emellett 1998-től az EXTENZ Kft. ügyvezető igazgatója, tulajdonosa. A cég főprofilja faanyag kereskedelem és pályázati és szakirányítási tevékenység. Az Agro-telek Kft. keretében, mint tulajdonos, mezőgazdasági tevékenységet is folytat, ami főként a hagyományos szántóföldi növények (búza, árpa, napraforgó, kukorica) termesztésére terjed ki.
Rendszeresen közreműködik ártéri fatermesztési kísérletekben. Részt vett a magánerdő gazdálkodás alapjainak lerakásában, kidolgozásában, jelenleg pedig folyamatos továbbfejlesztésében. Szakmai bemutatókat szervez és támogat magánerdő gazdálkodóknak. 2000. óta erdészeti integrátor. 2007-től szaktanácsadási végpont, 2008-tól erdészeti üzemvezetési központ, erdészeti szakirányító.
2001-től a MEGOSZ elnökségi tagja, 2003-tól elnöke, 2017-től tiszteletbeli elnöke. A Szövetség elnökségének eddig eltelt időszaka alatt töretlenül fejlődött, taglétszáma megduplázódott, érdekérvényesítő ereje, nemzetközi és hazai ismertsége és elismertsége ugrásszerűen megnőtt, a magyar magánerdő-gazdálkodás meghatározó szervezetévé vált. Elnöksége alatt közel 200 ezer hektár új erdő létesült az országban. Részt vett a magánerdő EU-s csatlakozás utáni támogatási rendszerének kidolgozásában, továbbá számtalan törvénytervezet és rendelet véleményezésében működött közre. Szakmai ars poeticája: mindent megtenni azért, hogy a magán erdőgazdálkodás érdemes és elismert része legyen a magyar mezőgazdaságnak, a magyar vidék arculatának.
Elismerései: Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetés, Pro Silva Hungariae díj, Alföldi Erdőkért Emlékérem, Rimler Pál emlékérem. Mint vidéken nevelkedett, ott dolgozó ember hitvallása, hogy az élhető vidéket nem elhagyják az emberek, hanem visszatérnek oda. A rendezett vidék pedig rendezett ember szül.
Majthényi Tamás
Halászi község polgármestere. A szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző főiskolán folytatta tanulmányait történelem és népművelés szakon. Első munkahelye az Állami Biztosítónál volt, mint üzletkötő, majd 1991-től 2000-ig a vendéglátásban tevékenykedett. 2000 és 2002 között a Halászi Takarékszövetkezet kirendeltségi összekötője, 2002-től napjainkig pedig Halászi község polgármestere, a Halászi Sportegyesület elnökségi tagja. Jól beszél németül és szlovákul. A katonaévek, amelyek inkább csak utólag szépülnek meg, mégiscsak emlékezetesek maradtak számára. A díszzászlóaljban szolgált, sok rangos eseményen adtott díszőrséget.
Mivel mindig helyben élt és dolgozott, ezért mindenkit ismer településén. Tisztában van az emberek gondjaival, de ugyanúgy osztozik az örömükben is. Mindig arra törekedett, hogy dinamikussá tegye a község életét és hogy innovatívan tudják kihasználni a pályázatok adta lehetőségeket. Amikor sikerült valami fontosat véghezvinni, mint például az Egészségház létrehozása, az új iskola, a sportpályák, az új Mosoni-híd, vagy a Bölcsőde, az mindig építő és felemelő érzés volt számára. Amikor elképzeléseit sikerül megvalósítani, azonnal a következő feladaton gondolkodik és aktívan áll hozzá a megoldásokhoz.
Szívén viseli a vidék fejlesztését, a vidéki emberek, a magyarság sorsát a Kárpát-medence területén.
Immáron 20 éve áll a falu élén és vezeti sikeresen Halászi Község hivatalát a Mosoni-Duna partján, a Szigetköz kapujában.
Obreczán Ferenc
A versegi általános iskola elvégzése után az aszódi Petőfi Sándor Gimnáziumban folytatta tanulmányait,1968-ban érettségizett. Egészségi állapota miatt tanulmányait félbe kellett szakítani.
1973-ban a versegi Törekvő, majd tsz egyesülése után Kartal-Versegi mezőgazdasági szövetkezetben, mint könyvelő kezdett el dolgozni.
1978-ban felsőfokú Szállításszervezői képesítést szerzett.
1978-től szállításvezető-helyettesként dolgozott a Kartal-Versegi, majd a négy falut összefogó „Kartali” mezőgazdasági szövetkezetben és tanulmányait folytatta. 1987-től 1992-ig szállításvezetőként dolgozott.
1991-ben a Versegi Földkiadó bizottság elnöke lett.
1996-tól 2010-ig önkormányzati képviselő, 2003-tól 2010-ig alpolgármester volt szülőfalujában ahol, Versegen élők mindennapi életét segítette.
2001-től a Pest Megyei Gazdakör Elnöke, 2004-től 2018-ig Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) Főtitkára. 2006-tól 4 éven keresztül a Pest Megyei Közgyűlés tagja volt. 2010-től 2014-ig Országgyűlési képviselő volt. A 2010-es választásokon a Fidesz-KDNP Pest megyei listáján került be a Parlamentbe. Az ezt követő négy évben tagja volt a Mezőgazdasági Bizottságnak, a gazdákat érdekeit védő MAGOSZ Főtitkárjaként pedig aktívan részt vett a földforgalmi törvény megalkotásában. 2011. februári plenáris ülésen a Magyarország alkotmányának szabályozási elveiről folyó általános vita során Magyarország – Svájchoz hasonlóan – GMO mentességének alkotmányba foglalását kezdeményezte, amely az alkotmányozás során bekerült az Alaptörvénybe.
2011-ben megszervezte Evangélikus Törvényhozók Fórumát, a kormánypárti frakción belül, azzal a céllal, hogy Evangélikusként még jobban hozzá tudnak járulni ahhoz, hogy kapcsolatokat építsenek ki a határon belüli és határon túli magyar evangélikusokkal. 2012-ben Aszódi Evangélikus Egyházközség presbiterének, 2015-ben pedig az egyházközség felügyelőjének választották. 2012-től országgyűlési képviselőként aktívan tevékenykedett a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara létrehozásában. A 2013 és 2017. évi Kamarai választásokon a Fővárosi és Pest megyei Kamara alelnökének és a Kamara Országos Küldöttének választották. Életének és munkának a célja az egyszerű emberek, a magyar vidék felemelkedése és újra vonzóvá tétele a gazdavilág segítése és szolgálata, európai értékrend alapján.
Ékes József
1994-től 2002-ig Ajka város alpolgármestere-polgármestere. Nevéhez fűződik Magyarország első inkubátorházának és harmadik ipari parkjának megálmodása és létrehozása. A Térségi Társulás, a Megyei Területfejlesztési Tanács és a Regionális Fejlesztési Tanács kezdeményezője és alapító tagja.
1998-tól 2014-ig országgyűlési képviselő, három cikluson keresztül frakcióvezető-helyettes. 1300 parlamenti hozzászólás, közel 400 törvényjavaslat és módosító indítvány fűződik nevéhez. Részese volt az európai parlamenti választási törvény kialakításának. Kezdeményezője volt a génmódosított termékek magyarországi kitiltásának. Kezdeményezője és alapító tagja a Magyar Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Tanácsának.
16 éven keresztül nemzetközi szervezetek magyarországi képviselője. A KEK és az EBESZ tagja, 12 éven keresztül az Európa Tanács képviselője, az Európai Parlament megfigyelői státuszú képviselője, majd európai parlamenti képviselő. Az Európai Parlamenten belül a magyar néppárti frakció frakcióvezető-helyettese. Kezdeményezője az innovatív és generikus gyógyszerek magyarországi mentességének öt évvel történő meghosszabbításának az európai parlamenti törvénykezésben.
Számos önkormányzati, megyei, állami és külföldi elismerés és kitüntetés birtokosa.
Huszár Attila
1978-ban született Mosonmagyaróváron és jelenleg is itt él feleségével és két gyermekével. Középiskolai tanulmányit a mosonmagyaróvári Kossuth Lajos Gimnázium első német-magyar kéttannyelvű osztályában végezte el, majd 2002-ben felsőfokú Marketing és reklám ügyintéző, illetve Marketing- és reklámmenedzser szakképesítéseket szerzett. Diplomáját 2010-ben, a Szent István Egyetem GTK Vállalkozási Akadémia és Továbbképző Intézetében vállalkozásszervező szakon szerezte, EU projekt management és Vállalkozások menedzsmentje szakirányon. Német nyelvből felsőfokú nyelvvizsgája van, angolul középszinten beszél.
1996-ban szüleim vállalkozásban kezdett dolgozni, majd 1998-2002 között a Győr-Moson-Sopron megyei önkormányzat ügyrendi bizottságának volt tagja. 2003-2004 között a Leier Hungária Kft. magyarországi beruházási vezetőjeként tevékenykedett, 2004-2013 között pedig a Patent cégcsoport takarítási üzletág igazgatója volt. 2013-tól önállósodva, családi vállalkozásban dolgoznak feleségével, többek között a turizmus, kereskedelem és szolgáltatás szektorokban.
A tanács
A Tanács az MNVH javaslattevő, támogató szerveként segíti, hogy az MNVH céljairól, tevékenységéről, egyes programjairól az érintett személyek, szervezetek minél szélesebb körben értesüljenek. Véleményezi a cselekvési tervet, valamint a cselekvési terv végrehajtásáról szóló beszámolót, illetve javaslatot tehet az Elnökségnek a cselekvési tervben szereplő programokra. A Tanács 20 tagból áll, akik a vidékfejlesztésben érintett szakmai szervezetek, érdekképviseleti szervezetek, a vidékfejlesztéssel foglalkozó tudományos kutatók és szakértők közül kerültek felkérésre.
Dr. Csonka-Takács Eszter Ph.D.
Néprajzkutató, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóság igazgatója
1994 óta foglalkozik a hagyományos kultúrák vizsgálatával. Kutatási témájának középpontjában az átmenetei rítusokhoz kapcsolódó szokások, hiedelmek társadalmi funkciójának feltárása áll. Az MTA Néprajzi Kutatóintézet tudományos munkatársaként, majd az Európai Folklór Intézet igazgatóhelyetteseként dolgozott, ahol 10 éves tapasztalatot szerzett a szellemi kulturális örökség megőrzésével kapcsolatos feladatok koordinálása területén. Konferenciák szervezésével, kiadványok szerkesztésével segítette a 2003-as UNESCO egyezmény megvalósításának előkészítését. 2009-től vezeti a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóságát, amely az egyezmény magyarországi szakmai háttérintézményeként működik. Jelenleg az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság Szellemi Kulturális Örökség Szakbizottságának elnöki tisztét is betölti.
Kovács Katalin
Vidékszociológus, az MTA KRTK Regionális Kutatások Intézetének tudományos főmunkatársa
Kutatói érdeklődésének középpontjában a területi és társadalmi egyenlőtlenségek, a vidéki szegénység problémaköre, a gazdasági és társadalmi fejlesztés lehetőségei állnak. Számos hazai és nemzetközi publikáció szerzője. Része volt a LEADER magyarországi meghonosításában és nyomon követésében, tagja volt az AVOP és az ÚMVP monitoring bizottságának.
Páliné Keller Csilla
Történész-közgazdász
Az Alpokalja-Fertő táj Vidékfejlesztési Egyesület munkaszervezet vezetője, 2000. óta terület- és vidékfejlesztéssel, oktatással foglalkozik. Az Esterházy Károly Főiskola Gazdaságtudományi Tanszékén indult pályakezdő oktatóként, majd a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökségnél 2004-től a Regionális Program oktatási prioritásának felelőse. Részt vett a 2007-13-as NYDOP tervezésében, hazai finanszírozású, valamint a PHARE Orpheus programok lebonyolításában, az EDUCORB határon átnyúló oktatási projekt elindításában. 2006 óta foglalkozik integrált térségi fejlesztési módszerekkel, a Leonardo ösztöndíjasaként több hónapot töltött a német Schleswig-Holstein tartományban a LEADER+ (2000-2006) program német megvalósításának megismeréséért. 2008. decembere óta az Alpokalja-Fertő táj Vidékfejlesztési (Leader) Egyesület munkaszervezet vezetői teendőit látja el. 2009. évtől volt regionális delegált, ÚMVP Monitoring Bizottsági tag, VIAB tag is. 2011-2015 között az MNVH elnökségi tagja, a LEADER szakosztály társelnöke volt.
Podmaniczky László
A Szent István Egyetem Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézetének docense
Agrármérnöki és vállalatgazdasági szakmérnöki végzettséggel jelenlegi munkahelyén 1986-tól először vállalati gazdaságtannal foglalkozott, majd 1991-től aktív közreműködője volt a környezetgazdálkodási agrármérnök szak elindításának. Az utóbbi 15 évben az intézetben folyó – a mezőgazdasági földhasználati tervezéshez és az agrár-környezetgazdálkodási programokhoz kapcsolódó – kutatási munkákat koordinálta.
Ramháb Mária
A Katona József Megyei Könyvtár igazgatója
Magyar-történelem szakos pedagógus és okleveles könyvtáros végzettséggel rendelkezik. Pedagógusként dolgozott azelőtt, hogy 1975-ben tájékoztató könyvtárosként Kecskeméten a Katona József Megyei Könyvtárhoz hívták. A megyei gyermekkönyvtár vezetőjeként és könyvtárigazgató helyettesként is aktívan részt vett a könyvtár életében, amelynek 1991 óta igazgatója. Kiemelt szerepet vállalt az új megyei könyvtár tervezésében, 1993-1996 között létrehozásában, amely azóta az ország egyik leglátogatottabb könyvtára. Szakmai munkájában meghatározó a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer országos modelljének kidolgozása és működtetése. A példaértékű kulturális vidékfejlesztő tevékenység ellátásáért 2012-ben a Könyvtár csapatát az MNVH Elnöksége „Az év vidékfejlesztő közösségének” választotta, vezetőjük 2015-ben Kemény Bertalan Falufejlesztési Díjban részesült.
Együttműködő partnerekkel 2015-ben létrehozta a KönyvtárMozi hálózatot, amelynek közel 600 kistelepülés tagja ma már.
1980 óta részt vesz a felnőttképzésben, elsődleges szakterülete a könyvtári minőségirányítás. Vezetésével a Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár 2019-ben második alkalommal is elnyerte a Minősített Könyvtár címet, 2015-ben elsőként a Könyvtári Minőségi Díjat innovációs tevékenységéért.
Jelentős tapasztalatot szerzett európai uniós és hazai projektek menedzselésében. Az Informatikai és Könyvtári Szövetség elnöke, a Nemzeti Kulturális Alap munkájában kisebb megszakításokkal 1998 óta részt vesz. Könyvtári szakértő, szakfelügyelő. Számos elismerést kapott, amelyek közül kiemelkedik a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje.
Vecsei Miklós
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat igazgatója
Szőnyben született 1964-ben, kertész szülők gyermekeként. Egerben szerzett pedagógus diplomát, majd teológiai, szociálpolitikai és mentálhigiénás tanulmányokat folytatott. Tanári munkája mellett már 1990-től önkéntesként dolgozott a Magyar Máltai Szeretetszolgálatnál, amelynek 2002 óta ügyvezető, majd 2010-től kezdve általános alelnöke. 2002 és 2007 között a hajléktalanügy miniszteri biztosaként tevékenykedett.
Dr. Weisz Miklós
A Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetségének társelnöke
1978-ban született Sopronban, végzettsége agrármérnök és közgazdász, 2010-ben PhD fokozatot szerzett. Korábban a keszthelyi Georgikon Kar adjunktusaként is dolgozott, jelenleg mezőgazdasági szaktanácsadással foglalkozó vállalkozását vezeti és fiatal családi gazdálkodóként szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozik Nagylózson. A Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetségének társelnöke 2010 óta. Az MNVH Elnökségi tagja volt 2013 és 2015 között.
Az Állandó Titkárság
Az Állandó Titkárság az MNVH operatív szerve, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. szervezeti egységeként működik, és az alábbi feladatokat látja el:
- előkészíti a cselekvési tervre vonatkozó javaslatot,
- koordinálja az MNVH regisztrációját,
- ellátja a Tanács, és az Elnökség titkársági feladatait, és az ehhez kötődő adminisztrációt,
- információt közvetít a Tanács, az Elnökség és az MNVH regisztráltjai között,
- továbbítja a hozzá beérkező javaslatokat az Elnökség részére,
- kapcsolatot tart az MNVH szervezeti egységeivel és egyéb szakmai szervezetekkel,
- szervezi és ellátja az MNVH nemzetközi kapcsolataiból adódó feladatokat, különös tekintettel az EVH és az EIP-hálózat keretében folyó együttműködésekre,
- ellátja az MNVH napi működésével, valamint a vidékfejlesztési szereplők együttműködésével kapcsolatos egyéb szakmai feladatokat,
- részt vesz a LEADER program végrehajtását támogató feladatellátásban,
- gondoskodik az EVH és az EIP-hálózat keretében folyó szakértői munka, és szakmai eseményeken elérhető, a regisztráltak számára hasznosítható információ terjesztéséről.
A Területi Felelősök
A területi felelősök fő feladata a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat megyei szintű képviselete. Ennek részeként információs szolgáltatást nyújtanak, bemutatják a Hálózat aktuális havi tevékenységét, illetve megyei sajtókapcsolatok ápolásával elősegítik annak nyilvánosságát. Kapcsolatot tartanak a hálózati tagokkal, és aktívan hozzájárulnak a tagság bővüléséhez. Megyéjükben támogatják az MNVH vidékfejlesztési projektötleteinek megvalósulását, a projektötletek benyújtásához információs segítséget nyújtanak a lehetséges partnereknek, szúrópróbaszerűen ellenőrzik a támogatást nyert projektötletek megvalósulását, a megvalósultakról adatbázist készítenek, és jó gyakorlatokat gyűjtenek. Megyei szinten továbbépítik és hálózatosítják az MNVH programjait. Rendszeresen részt vesznek a területi felelősök számára meghirdetett és ajánlott képzéseken, országos szakmai rendezvényeken. Megyei szinten támogatják a vidékfejlesztési tervezést, különös tekintettel a 2014–2020-as európai uniós költségvetési időszakra vonatkozólag, és elősegítik a rendezvényeken való részvételt a vidékfejlesztés szereplői számára.