Jó gyakorlatok

A koronavírus okozta nehézségek megmutatták, mennyire sebezhető a gazdaságunk és mennyire kitett a külső tényezőknek. Rámutatott, hogy nélkülözhetetlen az összefogás és a rendszerszemlélet a magyar gazdák támogatásában. Az Agrárminisztérium és a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. különösen fontosnak tartja a kistermelők, a magyar gazdák támogatását, információval való ellátását és lehetőség szerint a felmerülő problémák folyamatos orvoslását. Ezért az Intézet a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózattal, eleget téve az Agrárminisztérium felkeresésének, Munkaszüret néven első lépésként egy olyan oldalt fejlesztett, amely a termelőket segíti a termelés során szükséges munkavállalók megtalálásában. A Munkaszüret bevezetését követően a termékek értékesítésének segítése érdekében létrehozta a Termelői Kosár nevű weboldalt, amely a termelők és a vásárlók érdekeit kívánja támogatni, platform kíván lenni a termelő-vevő kapcsolatok kialakításában.

Közös célunk, hogy a magyar termelők termékeiket gyorsan és hatékonyan tudják értékesíteni, ezzel segítve a vidéki termelés növekedését. Szeretnénk, ha elmondhatnánk, hogy közös munkánk segített abban, hogy a vidéken élők élete könnyebbé vált, termékeiket nem kell a jó piac reményében távoli értékesítőhelyekre szállítani, hanem a termelés helyszínéhez közel, ugyanolyan jó, esetleg még jobb feltételekkel értékesíthetik, mint a jelenlegi távoli felvevő helyeken. Célunk a helyi gazdaság élénkítése, a helyi megélhetés segítése a pénz helyben tartása által, valamint a helyi élelmiszer termelés és fogyasztás erősítése.

Az ingyenes platformot a Herman Ottó Intézet és a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat a következő években folyamatosan fejleszteni fogja, lehetővé téve azt, hogy a vevők magyar termelőktől származó minőségi árut vásárolhassanak. A vásárlók a portálnak köszönhetően a hozzájuk legközelebbi termelők áruit könnyen elérhetik, és felvehetik a kapcsolatot a termelőkkel.

A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat területi felelősei figyelemmel kísérik a megyéikben regisztrált termelőket, további információkkal látják el őket, legyen az, pályázati felhívás, törvényi változás, vagy egy megyei vásár, amit érdemes meglátogatni. A cél egy élettel teli, közösségi oldal létrehozása, ahol a termelők bemutatkozhatnak, a vásárlók pedig megoszthatják egymással a tapasztalataikat.

Kapcsolódó híreink

Az észak-magyarországi kisváros természetföldrajzi helyzetéből adódóan kiváló adottságokkal rendelkezik, festői környezetben található Ózdtól 14 km-re délre.

A 3131 fős település, amely 2001-ben nyerte el a városi rangot, kedvezményezett, azon belül is a leghátrányosabb helyzetű, komplex programmal fejlesztendő ózdi járás területén található.

Az észak-magyarországi kisváros természetföldrajzi helyzetéből adódóan kiváló adottságokkal rendelkezik, festői környezetben található Ózdtól 14 km-re délre.

A 3131 fős település, amely 2001-ben nyerte el a városi rangot, kedvezményezett, azon belül is a leghátrányosabb helyzetű, komplex programmal fejlesztendő ózdi járás területén található.

Kétegyháza nagyközség Békés megyében, a Gyulai járásban. Az egyik legnagyobb magyarországi román nemzetiségű település: lakóinak mintegy 30 százaléka vallja magát románnak.

Kétegyháza nagyközség Békés megyében, a Gyulai járásban. Az egyik legnagyobb magyarországi román nemzetiségű település: lakóinak mintegy 30 százaléka vallja magát románnak.

A Keszthelyi-fennsík és a Tapolcai-medence szélén, a Lesence-patak mellett fekszik Lesenceistván falucska nem egészen 1000 lakosával, Zala és Veszprém megye határánál. Kelet felől vulkanikus hegyek láncolata és a Bakony erdői övezik. Sümeg felől a 84-es számú főút határolja, amely csatlakozik a Balaton északi partján húzódó 71-es főúthoz. A Keszthely felől ide érkezők szőlőhelyek között kanyarogva, csodálatos panorámában gyönyörködhetnek és csendes, de példás fejlődéssel találkozhatnak a község iránt érdeklődők.

A Keszthelyi-fennsík és a Tapolcai-medence szélén, a Lesence-patak mellett fekszik Lesenceistván falucska nem egészen 1000 lakosával, Zala és Veszprém megye határánál. Kelet felől vulkanikus hegyek láncolata és a Bakony erdői övezik. Sümeg felől a 84-es számú főút határolja, amely csatlakozik a Balaton északi partján húzódó 71-es főúthoz. A Keszthely felől ide érkezők szőlőhelyek között kanyarogva, csodálatos panorámában gyönyörködhetnek és csendes, de példás fejlődéssel találkozhatnak a község iránt érdeklődők.

Az ötödik éve megrendezésre kerülő Kapolcsi Gépbemutató és Állatvásár minden évben kétszer, tematikus programokkal várja az egyre több érdeklődőt. Az eddigi rendezvényeken hagyományos ételek, kézműves remekek, gyermekprogramok, a Karcagi Birkacsárda remekei egészítették ki a kikapcsolódást. Szó volt az erdészeti támogatásokról, erdőművelési módokról, előtérbe került a fafeldolgozás, az ökoturizmus, a környezeti nevelés és a szakmai orientáció. A díszvendég a Bakonyerdő Zrt.

Az ötödik éve megrendezésre kerülő Kapolcsi Gépbemutató és Állatvásár minden évben kétszer, tematikus programokkal várja az egyre több érdeklődőt. Az eddigi rendezvényeken hagyományos ételek, kézműves remekek, gyermekprogramok, a Karcagi Birkacsárda remekei egészítették ki a kikapcsolódást. Szó volt az erdészeti támogatásokról, erdőművelési módokról, előtérbe került a fafeldolgozás, az ökoturizmus, a környezeti nevelés és a szakmai orientáció. A díszvendég a Bakonyerdő Zrt.

Abaújszántó a Tokaji borvidék egyik települése, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Gönci járásban található. 2015-től egy fiatal, agilis polgármestere vezeti a várost, aki új lendületet hozott a fejlesztések területén, sikeres pályázatok és saját források felhasználásával. 

Abaújszántó a Tokaji borvidék egyik települése, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Gönci járásban található. 2015-től egy fiatal, agilis polgármestere vezeti a várost, aki új lendületet hozott a fejlesztések területén, sikeres pályázatok és saját források felhasználásával. 

Abaújszántó a Tokaji borvidék egyik települése, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Gönci járásban található. 2015-től egy fiatal, agilis polgármestere vezeti a várost, aki új lendületet hozott a fejlesztések területén, sikeres pályázatok és saját források felhasználásával. 

Abaújszántó a Tokaji borvidék egyik települése, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Gönci járásban található. 2015-től egy fiatal, agilis polgármestere vezeti a várost, aki új lendületet hozott a fejlesztések területén, sikeres pályázatok és saját források felhasználásával. 

Új helyi piacot kapott Kővágóőrs. A 45 millió forintos kormánytámogatással és 15 millió forintos önkormányzati önrésszel megvalósult piac lehetőséget biztosít a környék gazdáinak termékeik árusítására, a vásárlóknak pedig a minőségi hazai termék hozzáférésének. A Káli-medence gyöngyszemében lévő piac idén először a KŐFESZT-programsorozat keretében nyitotta meg standjait.

Új helyi piacot kapott Kővágóőrs. A 45 millió forintos kormánytámogatással és 15 millió forintos önkormányzati önrésszel megvalósult piac lehetőséget biztosít a környék gazdáinak termékeik árusítására, a vásárlóknak pedig a minőségi hazai termék hozzáférésének. A Káli-medence gyöngyszemében lévő piac idén először a KŐFESZT-programsorozat keretében nyitotta meg standjait.

Összesen 41 darab nyertes pályázat valósult meg a Heves megyei Ostoroson a Vidékfejlesztési Programból. A gazdáknak nyújtható támogatások mellett (pl. AKG, ökológiai gazdálkodás támogatása), tekintettel a település jellegére, történelmére és elhelyezkedésére, számos helyi borászat is nagyobb beruházásokat valósított meg.

Összesen 41 darab nyertes pályázat valósult meg a Heves megyei Ostoroson a Vidékfejlesztési Programból. A gazdáknak nyújtható támogatások mellett (pl. AKG, ökológiai gazdálkodás támogatása), tekintettel a település jellegére, történelmére és elhelyezkedésére, számos helyi borászat is nagyobb beruházásokat valósított meg.

A közel 500 fős Csanádalberti Csongrád-Csanád Megyében, a Makói Járásban, a Maros hátságon fekszik. A kisközségben is fellelhetőek azok a problémák, melyek az ekkora lélekszámú településeket jellemzően sújtják, ennek ellenére komoly fejlesztések valósultak meg, a közös akaratnak köszönhetően.

A közel 500 fős Csanádalberti Csongrád-Csanád Megyében, a Makói Járásban, a Maros hátságon fekszik. A kisközségben is fellelhetőek azok a problémák, melyek az ekkora lélekszámú településeket jellemzően sújtják, ennek ellenére komoly fejlesztések valósultak meg, a közös akaratnak köszönhetően.

Újudvar település első okleveles említése 1193-ból származik Ojvduor néven III. Béla oklevelében, a fehérvári keresztesek birtokainak összeírásakor. Feltételezhetően Eufrozina királynő, II. Géza magyar király felesége adományozhatta a székesfehérvári Szent István monostoregyháznak. Egy 1236-ban kelt oklevél szerint johannita lovagok érkeztek a községbe, ahol hamarosan rendházat alapítottak. A falu a török időkben elpusztult, a pusztulás utáni újépítéskor egy kicsit keletebbre épült fel. 

Újudvar település első okleveles említése 1193-ból származik Ojvduor néven III. Béla oklevelében, a fehérvári keresztesek birtokainak összeírásakor. Feltételezhetően Eufrozina királynő, II. Géza magyar király felesége adományozhatta a székesfehérvári Szent István monostoregyháznak. Egy 1236-ban kelt oklevél szerint johannita lovagok érkeztek a községbe, ahol hamarosan rendházat alapítottak. A falu a török időkben elpusztult, a pusztulás utáni újépítéskor egy kicsit keletebbre épült fel.