Az észak-magyarországi kisváros természetföldrajzi helyzetéből adódóan kiváló adottságokkal rendelkezik, festői környezetben található Ózdtól 14 km-re délre.
A 3131 fős település, amely 2001-ben nyerte el a városi rangot, kedvezményezett, azon belül is a leghátrányosabb helyzetű, komplex programmal fejlesztendő ózdi járás területén található.
Döntő változást fejlődésében a 19. század első harmadában megnyíló, kiváló minőségű barnaszenet termelő bányák jelentették. Ezekre alapozva kezdte meg működését 1864-ben a Nádasdi Vashengergyár, amely több mint 120 évig meghatározta a település és környezete helyzetét.
A magyar etnikumú paraszti közösség mellé betelepült felvidéki német, szlovák munkásság és a külföldi magasan kvalifikált vasipari szakember gárda munkája következtében a nádasdi lemez néhány évtized alatt fogalom lett az egész országban ("Príma Nádasd"). A helyi lakosok és a betelepülők együttélése különleges, az ország más tájaira nem jellemző közéletet, településszerkezetet eredményezett. A gyártulajdonos Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. vállalatai között a nádasdi gyár, Ózd és Salgótarján után a hazai vasipar egyik legjelentősebb üzemévé fejlődött, az 1920-as években csak "felsőborsodi Ruhr-vidéknek" nevezett tájon.
Borsodnádasd a környező településekkel szemben a településhierarchiában elfoglalt magasabb helye, a városi szerepkörök illetve azokat ellátó intézmények emelt számú jelenléte miatt az Ózdi járásban, mint mikrotérségi központ van jelen. Az utóbbi években a település életében érzékelhető fejlődést jelent az új iparágak meghonosodása, valamint az egyéni és kisvállalkozások fellendülése. A vállalkozások legnagyobb százaléka a városközponti területre korlátozódik, a volt lemezgyártelep területén működnek a település ipari múltját őrző egységek.
Fejlesztések, jelenleg folyó beruházások
Borsodnádasd Város Önkormányzata lehetőségeihez mérten nagy hangsúlyt fektet a fejlesztésekre és a hagyományőrzésre. Pályázati forrásokból és költségtakarékos gazdálkodásának eredményeként biztosítja azt, hogy a város fejlesztése (beleértve az intézmények, közszolgáltatások, a vállalkozói- és civil szféra fejlődését is) előtérbe kerülhessen. Ennek eredményeként elmondható, hogy tervszerűen, a városközpont kialakításának koncepciójához is igazodva az utóbbi években milliárdos nagyságrendű fejlesztés valósult meg a városban, melyek közvetlenül a közoktatást, közművelődést, egészségügyi alap- és szakellátást, szociális alapellátásokat, települési infrastruktúra (járda, közutak, közterületek) fejlesztését, kiépítését, intézményi szakmai- és szervezetfejlesztést érintette.
Borsodnádasd néphagyománya – Molnárkalács – Közfoglalkoztatási programban megvalósuló beruházás
Borsodnádasd élő néphagyománya a molnárkalács-ostya sütése. E tradíció megőrzésének elismeréseként került 2012-ben az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékébe, majd 2018-ban a BAZ Megyei Értéktárba is.
Borsodnádasd Város Önkormányzata a Gazdaságélénkítő program keretében megvalósuló egyéb mintaprogram céljából a Belügyminisztérium döntése alapján 2020. november hónapban közel 200 millió forint vissza nem térítendő támogatásban részesült. Ebből egy leromlott állapotú, központi helyen lévő épületet, a korábbi gyári Tiszti Kaszinót tervezi a városvezetés felújítani, ahol helyet kapna egy Molnárkalács sütőüzem és egy mintabolt is.
A Vidékfejlesztési Program által hozott fejlesztések Borsodnádasdon
2017-ben, a külterületi helyi közutak fejlesztése, önkormányzati utak kezeléséhez, állapotjavításához, karbantartásához szükséges erő- és munkagépek beszerzéséhez Konzorciumban Arló Nagyközség Önkormányzatával nyertek közösen közel 18 millió forint támogatást, melynek intenzitása 95%-os. A projekt keretében a konzorciumi tagok vontatott és függesztett munkagépeket szerezhettek be. A céljuk, hogy a beszerzendő munkagépek segítségével a meglévő, önkormányzati tulajdonú, vagy önkormányzati vagyonkezelésben lévő-, illetve belterületi útjaikat, útszakaszaikat korszerűsítsék, biztonságossá tegyék és karbantartsák, azok minőségét javítsák.
A törvényi előírásoknak való megfeleléshez, a műszakilag indokolt és szükséges utak karbantartásához, javításához, felújításához, az önkormányzati utak állapotmegőrzéséhez jelentett megoldást a VP6 pályázat megvalósítása, és a tervezett munkagépek beszerzése.
Borsodnádasdon a belterületi utak állapota 2016-ban a 3. legrosszabb helyen állt abban a lakossági felmérésben, ahol a városban a közeljövőben szükséges fejlesztéseket kellett rangsorolni. A pályázat lehetővé tett a gépek beszerzését, hozzájárult, hogy hosszútávon lehetőség nyíljon az önkormányzatnak ezen feladatok ellátására.
A VP-7.2.1-7-4-1-1-16-A vidéki térségek kisméretű infrastruktúrájának és alapvető szolgáltatásainak fejlesztésére kiírt pályázat keretében pedig a borsodnádasdi Szent István Király Római Katolikus Plébánia külső felújítása történt meg.
Forrás: Tóth Ágnes, Borsod-Abaúj-Zemplén megyei területi felelős