Jó gyakorlatok a Vidékfejlesztési Programban
Az észak-magyarországi kisváros természetföldrajzi helyzetéből adódóan kiváló adottságokkal rendelkezik, festői környezetben található Ózdtól 14 km-re délre.
A 3131 fős település, amely 2001-ben nyerte el a városi rangot, kedvezményezett, azon belül is a leghátrányosabb helyzetű, komplex programmal fejlesztendő ózdi járás területén található.
Kétegyháza nagyközség Békés megyében, a Gyulai járásban. Az egyik legnagyobb magyarországi román nemzetiségű település: lakóinak mintegy 30 százaléka vallja magát románnak.
A Keszthelyi-fennsík és a Tapolcai-medence szélén, a Lesence-patak mellett fekszik Lesenceistván falucska nem egészen 1000 lakosával, Zala és Veszprém megye határánál. Kelet felől vulkanikus hegyek láncolata és a Bakony erdői övezik. Sümeg felől a 84-es számú főút határolja, amely csatlakozik a Balaton északi partján húzódó 71-es főúthoz. A Keszthely felől ide érkezők szőlőhelyek között kanyarogva, csodálatos panorámában gyönyörködhetnek és csendes, de példás fejlődéssel találkozhatnak a község iránt érdeklődők.
Az ötödik éve megrendezésre kerülő Kapolcsi Gépbemutató és Állatvásár minden évben kétszer, tematikus programokkal várja az egyre több érdeklődőt. Az eddigi rendezvényeken hagyományos ételek, kézműves remekek, gyermekprogramok, a Karcagi Birkacsárda remekei egészítették ki a kikapcsolódást. Szó volt az erdészeti támogatásokról, erdőművelési módokról, előtérbe került a fafeldolgozás, az ökoturizmus, a környezeti nevelés és a szakmai orientáció. A díszvendég a Bakonyerdő Zrt.
Abaújszántó a Tokaji borvidék egyik települése, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Gönci járásban található. 2015-től egy fiatal, agilis polgármestere vezeti a várost, aki új lendületet hozott a fejlesztések területén, sikeres pályázatok és saját források felhasználásával.
Abaújszántó a Tokaji borvidék egyik települése, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Gönci járásban található. 2015-től egy fiatal, agilis polgármestere vezeti a várost, aki új lendületet hozott a fejlesztések területén, sikeres pályázatok és saját források felhasználásával.
Új helyi piacot kapott Kővágóőrs. A 45 millió forintos kormánytámogatással és 15 millió forintos önkormányzati önrésszel megvalósult piac lehetőséget biztosít a környék gazdáinak termékeik árusítására, a vásárlóknak pedig a minőségi hazai termék hozzáférésének. A Káli-medence gyöngyszemében lévő piac idén először a KŐFESZT-programsorozat keretében nyitotta meg standjait.
Összesen 41 darab nyertes pályázat valósult meg a Heves megyei Ostoroson a Vidékfejlesztési Programból. A gazdáknak nyújtható támogatások mellett (pl. AKG, ökológiai gazdálkodás támogatása), tekintettel a település jellegére, történelmére és elhelyezkedésére, számos helyi borászat is nagyobb beruházásokat valósított meg.
A közel 500 fős Csanádalberti Csongrád-Csanád Megyében, a Makói Járásban, a Maros hátságon fekszik. A kisközségben is fellelhetőek azok a problémák, melyek az ekkora lélekszámú településeket jellemzően sújtják, ennek ellenére komoly fejlesztések valósultak meg, a közös akaratnak köszönhetően.
Újudvar település első okleveles említése 1193-ból származik Ojvduor néven III. Béla oklevelében, a fehérvári keresztesek birtokainak összeírásakor. Feltételezhetően Eufrozina királynő, II. Géza magyar király felesége adományozhatta a székesfehérvári Szent István monostoregyháznak. Egy 1236-ban kelt oklevél szerint johannita lovagok érkeztek a községbe, ahol hamarosan rendházat alapítottak. A falu a török időkben elpusztult, a pusztulás utáni újépítéskor egy kicsit keletebbre épült fel.