Összesen 41 darab nyertes pályázat valósult meg a Heves megyei Ostoroson a Vidékfejlesztési Programból. A gazdáknak nyújtható támogatások mellett (pl. AKG, ökológiai gazdálkodás támogatása), tekintettel a település jellegére, történelmére és elhelyezkedésére, számos helyi borászat is nagyobb beruházásokat valósított meg.
Ostoros életében fontos szerepet játszik a szőlőtermesztés és a borászat. Ez a hagyomány már a község címerében is megjelenik. 1446-ban telepítettek először szőlőt a falu határába, az egri káptalan tulajdonában lévő területre. A munkát a káptalan tihaméri jobbágyai végezték. A szőlő- és bortermelés onnantól kezdve meghatározója a falu gazdasági életének.
A falu benépesülése során tovább bővült a pincelakásokból álló pincesor, amely több szintben alakult ki. Ostoros területének mintegy felét egészen az 1940-es évek végéig az egri káptalan birtokolta, a völgyben a templom alatt komoly birtokközpontot és pincét alakítottak ki. A kor viszonyai között komoly technológiával dolgoztak: a szántást például gőzgéppel végezték.
A 20. század elején 120 pincelakás volt Ostoroson. Az 1925-ös földrengést követően sok új ház épült a faluban, a pincelakások elé, ezt követően inkább már csak raktárként, illetve sok esetben istállóként szolgáltak. A pincelakások két helyiségből, egy konyhából és egy szobából álltak. Ezek mellett általában egy harmadik nyílás is vezetett a hegybe, ez volt a pince. A pincelakásokhoz tartozó pincék nem voltak nagyok, 6-7 méternél soha nem voltak hosszabbak.
Ostoros Község Önkormányzata a Nyugdíjas és Hagyomány Őrző klub együttműködésével újított fel és rendezett be egy régi pincelakást, így kialakítva a falu tájpincéjét. A ház a háború előtti mindennapokat, a lakosok korabeli életét mutatja be, korhű bútorokkal, eszközökkel. Az épület impozáns hímzés kiállításnak ad otthont. A tájpincét a Nyugdíjas és Hagyomány Őrző klub gondozza. Az épület időpont egyeztetéssel látogatható, rendezvények helyszínéül is szolgál, például több alkalommal is itt rendezték meg a szüreti fesztivált.
A község számos nevezetességekben bővelkedik, melyek egész évben megtekinthetők úgy, mint a római katolikus templom, a „Csúnyamunka”, amely a török időkből származó darázskő építmény, a Trianoni emlékmű, vagy a Kegyeleti Park a Szent István szoborral. 2016 őszén egy újabb emlékművel bővült a nevezetességek listája, amely az 1956-os eseményeknek állít méltó emléket a Kegyeleti Parkban.
Egész évben gazdag rendezvény és program kínálattal várják vendégeket. Szerveznek Egészségnapot, szüreti felvonulást, adventi és karácsonyi műsorokat, stb. A nyár állandó programja az augusztusi falunap, mely évek óta sikeresen kerül megrendezésre, ide vonzva a szomszéd települések lakóit is. Borvidék lévén egy új kezdeményezésként kerül megrendezésre az Ostorosi Rozé Fesztivál, melyen a főszereplő borok mellett kiváló ételek, fellépők és programok is helyet kapnak. A Rédei Miklós Közösségi Házban található a község könyvtára. A ház állandó helyszíne rendezvényeinknek, valamint szabadidős foglalkozásoknak: karate, aerobic, gerinctorna.
2017-ben 8 helyi kertész, borász is sikeresen pályázott a VP-4.1.3 – Kertészet korszerűsítése – Kertészeti gépbeszerzés támogatása jogcímre, melynek keretében a nyolc borász közel 60 millió forinttal fejleszthette kertészeti üzemét.
Ostoros Község Önkormányzata 2018-ban sikeres projektet valósított meg „Zártkertek megközelítését szolgáló infrastrukturális fejlesztések Ostoros településen” címmel.
Az Agrárminisztérium támogatásával 520 fm-en útfelújításra, fű és gyökérzet eltávolításra, lenyesésre, padkásításra, bozót és cserjeirtásra, került sor, valamint kiépítésre került 3 darab földkábeles villanyóra-szekrény és 3 db elosztószekrény.
A beruházás 11 zártkertet és 28 kiskertet érint.
Forrás: ifj. Jámbor Dénes, Heves megyei területi felelős