Termelők és kézművesek

Szatymazi barack, szatmári szilva, makói hagyma. Jól csengő nevek, világszínvonalú termékek. Ásotthalmi citrom? Talán elsőre furcsán hangzik, de ez a mai magyar valóság.

A helvéciai fiatal gazda már több szakdolgozatának is családi gazdaságukat választotta alapjául. Az azóta már levédett Gömbi Burgonya termesztése, logisztikai háttere, értékesítése hálás téma volt a vidékfejlesztési agrármérnöki, a növényvédelmi szakmérnöki és a precíziós mezőgazdasági szakmérnöki diplomához is.

A hajtatásos kertészetekben ez idő tájt palántázzák termőhelyükre a fejes salátát. Mindössze 220 hektár körüli a hazai takart termesztőfelület, ezért vélhetően eme első jelentősebb vitaminforrásából az eljövendő kora tavaszon sem tudják teljesen ellátni a piacot.

Egy gazdálkodók körében gyakran felmerülő kérdést tisztáz a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) segítségével. Állást foglalnak abban, kell-e az őstermelőnek számláznia, amennyiben fizikai piaconok vagy interneten értékesít.

A borászhivatásról, a bor tiszteletéről is beszélgetett a BOON riportere Varkoly Ádám borásszal, a szerencsi Árpád-hegy Pince tulajdonos-vezetőjével.

Nagy István János és párja Balog Mária Szeghalmon, a Körös-Berettyó összefolyása mellet méhészkedik. István első 3 méhcsaládját 2005-ben vásárolta, melyből mára 120-140 méhcsalád lett.

Csallóköz szélén, Gútán járunk Nagy Géza és Veronika kisboltjában, amely telve van mindenféle jóval: sajtokkal, borokkal, sőt a környék kézműveseinek termékeivel, csokoládéval, chiliszószokkal, berkenyelével.

Szalay Tibor 2 éve nyitotta meg termelői piacát Kőszegszerdahelyen. Azóta egy stabil vásárlói kört sikerült kialakítania, és sokan tudják már, hogy ide csak a lángos miatt is érdemes elmenni.

Kinga kamrája olyan, mint anno a nagymamáink spájza: bőségesen található benne minden finomság, ami a háznál termett, készült. Hafner Kingáék a Káptalantóti és Köveskál között lévő farmon nevelnek növényeket, tartanak állatokat, de ahogy fogalmaznak, a fő „csapásirány” a kecskesajt.

Czina Györgynek nem kell a szomszédba mennie egy kis vagányságért. A ’60-as évek elején Abaújszántón született szakember nemcsak koptatta a padot, hanem kijárta az élet iskoláját is.