Turisztikai látványosságok lettek Pusztaszentlászló fejlesztéseiből

Látványos eredményt hoztak azok a turisztikai fejlesztések, amelyeket tavaly valósított meg a közép-zalai település önkormányzata. A községet övező dombhát legmagasabb pontjára felépített kilátó népszerű állomása lett a túrázóknak, de a horgásztó új gyaloghídja is látogatott célponttá vált. Utóbbi különösen meglepte a helyieket, hiszen annak nem is szántak különösebb funkciót annál, minthogy a horgászok tavon való átkelését segítse. A világhírű óceánjáró hajós, Fa Nándor által épített különös, pontonszerű úszó szerkezet azonban önmagában is látványossággá vált.

Saját tapasztalataink is azt mutatják, hogy nagyon sokan csak azért látogatnak el a szerintünk amúgy valóban festői szépségű tóhoz, hogy sétáljanak egyet a partján, átkeljenek a hídon vagy fotózkodjanak rajta. Amikor a település polgármestereként az Önkormányzat munkatársaival közösen megfogalmaztuk a terveinket, olyan turisztikai látványosságokban is gondolkodtunk, melyek egyedülállóak a megyében, de ezt elsősorban a kilátóra képzeltük el. Részben ezért, részben az időtállósággal kapcsolatos problémák miatt nem gondolkodtunk a számos helyen látható faszerkezetes építményben. Az elképzeléseink meghozták a maguk gyümölcsét, ez a vasbeton szerkezetű kilátó önmagában is látványossággá vált, a legfelső szintjéről szemügyre vehető táj pedig nemcsak Közép- Zala legszebb arcát tárja elénk, de kedvező időjárási viszonyok között akár az Alpok nyúlványaiig is elláthatunk.

hid

A turisztikai fejlesztések ráadásul éppen addigra készültek el, amikor a járványidőszak miatt az idegenforgalmi prioritások megváltoztak. A tömegturizmus által felkapott célpontok helyett azokra a helyszínekre irányult a figyelem, amelyek a kijárási korlátozás miatt szűkre szabott keretek között rövid idő alatt elérhetőek, bejárhatóak és megismerhetőek, s amelyek úgy is élményt kínálnak, ha egyedül vagy csak néhány fős társasággal, családdal, barátokkal érkezik oda a látogató. Pusztaszentlászló ezt az alternatívát kínálja.

Forrás: Kaj István, Zala megyei területi felelős