2021. február 11-én rendezték meg a 19. Nemzetközi Vidéki Hálózatok (NVH) online konferenciáját, melyen a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat is képviseltette magát nemzetközi referensei által. A találkozón az alábbi főbb pontokat érintettük:
- a Nemzeti Vidéki Hálózatok szerepe a nemzetközi együttműködések (transnational cooperations – TNC) elősegítésében, a Helyi Akciócsoportok között és a határokon átnyúló Európai Innovációs Partnerség (EIP-AGRI) csoportjai között
A nemzetközi együttműködések száma jelentősen csökkent az előző évekhez képest, valamint a legtöbb közös projektben csak két fél között jön létre megállapodás. Jelenleg 79 ilyen projekt van, továbbá 14 olyan, amelyben három fél vesz részt és 10 olyan, amelyben négy.
Tóth Péter, az ENRD (Európai Vidékfejlesztési Hálózat) LEADER/CLLD-szakértője, szakpolitikai elemzője, bemutatott az ENRD weboldalán egy olyan partnerkereső alpontot, ahol a már meglévő nemzetközi projektekhez van lehetőség csatlakozni, vagy ismerkedni. Európában összesen 3098 Helyi Akciócsoportot (HACS) tartanak számon, amelyekkel kapcsolatban kiemelték, hogy Európán kívüli HACS-okkal is van lehetőség az együttműködésre és ezekre jó példák is akadnak. Magyarországnak három transznacionális együttműködése van, míg a rekordot Finnország tartja 41 TNC-projekttel.
Egy workshop keretében néhány jó példát is meghallgathattunk. Egy német résztvevő például elmondta, ők különböző online fórumokon tartják fent az érdeklődést a COVID-19 időszak alatt (Digital Networking Meeting), valamint kéthavonta szervezett „open exchange meeting” keretében virtuálisan mutatják be azon projekteket, amelyekhez külföldi partnereket keresnek. Felmerült a TNC-khez hasonló tanulmányutak („study visits”) fontossága is, ill. hogy a németek gyakori látogatásaikhoz belföldön és külföldön (Luxemburgban, Ausztriában és Svájcban) beszereztek egy kisbuszt, amellyel „Mit csinál a szomszéd?” elnevezésű utakat szerveznek. A spanyol felszólaló arról számolt be, hogy ők a kapacitásbővítésre fordították a tavalyi évet, de sok kapcsolatuk van külföldi partnerekkel. Nehézségként említette, hogy a TNC-adminisztráció igen bonyolult. Erre reflektálva a luxemburgi kolléga elmondta, hogy a TNC-ben olyan „lead partnert” érdemes választani, akinek országában a legegyszerűbb a szabályozás. Így lettek ők is lead partnerek, mert Luxemburgban sokkal egyszerűbb az adminisztrációs eljárás, mint például Németországban, a német minisztériumoknak ugyanakkor megvolt a folyamathoz szükséges bizalom a luxemburgiak felé.
A svédek az együttműködésekkel kapcsolatban kiemelték, hogy lefordították könnyebben érthető nyelvezetre, valamint dekódolták a Helyi Fejlesztési Stratégia (LDS) pontjait különböző tematikákra bontva (a fenntartható fejlődés céljaira: turizmus/munkaerőfejlesztés stb.), hogy könnyebb legyen témák szerint rákeresni a partnerekre, valamint a HACS-ok profilját is átszerkesztették, hogy egyszerűbben egymásra találhassanak az azonos területen dolgozó csoportok („match-making”).
- Long Term Vision / Vidéki Jövőkép projekt
Szó esett a nemrégiben leadott Long Term Vision for Rural Area (Vidéki Jövőkép) felmérés eredményeiről is. A szervezőket is meglepte, hogy igen nagy számban, 19 tagtól érkezett projekteredmény.
Volt olyan tagállam, aki egy, az országra levetített eredményt közölt, de a legtöbben – így az MNVH is – régiókra lebontva küldték be az eredményeiket.
Kiemelték a Finn Vidéki Hálózatot, akik a projekt elérését a fiatalok körében szerették volna növelni, ezért a Minecraft játékot használták fel arra, hogy felhívják a figyelmüket rá, illetve hogy megtudják, milyen jövőkép van az ő fejükben. A projektben 13-22 éves fiatalok vettek részt, és nagy sikert értek el vele a Hálózat népszerűsítésében, illetve önmagában a részvétellel is. Az említett játékban kialakítottak egy szobát a Hálózat projektjének nevével, ahol a fiatalok elkészíthették, milyen is lesz szerintük a saját régiójuk / lakóhelyük 10-20 év múlva, illetve arra kérdeztek rá, hogyan néz ki számukra az ideális vidéki táj.
- Tevékenységi tervek / a Covid-19 járvány alatti aktivitások
Néhány tagállam bemutatta a tevékenységi tervét a 2021-22 időszakra, ami egy áthidaló szakasz a két periódus között. Ezek közül a Svéd NVH tervét emelnénk ki, akik a tavalyi évet rászánták arra, hogy egy konzultációs kérdőívet állítsanak össze arról, milyen segítségeket várnak el tőlük a partnereik, kikre van még szükség a folyamatban, illetve arról, hogy milyen hozzáadott értéket nyújt a tagság a Hálózatban.
A konzultációnak több mint 200 résztvevője volt és 80 szervezet vett részt rajta. Az eredményből kiderült, hogy a Hálózatra a résztvevők úgy gondolnak, mint egy közös tanulóközpontra, illetve találkozópontra.
A Hálózat meglepetésére sokan szeretnének részt venni aktívan az általuk szervezett rendezvényeken, illetve ötleteket és témákat ajánlottak különböző konferenciák/fórumok megtartására.
A konklúzió:
- Növelni a regisztráltak számát
- Többet dolgozni regionális szinten (fenntartható vállalkozás)
- Együtt dolgozni innovációt elősegítő partnerekkel
Forrás: Gulyás Dorina és Szőnyi Zsófia / MNVH ÁT, fotó: Alvaro Reyes/unsplash