Csordaközösség alakult a Balaton-felvidéken. A közösség kezdeményezője az MNVH Veszprém megyei területi felelőse, Fábry Szabolcs. A közösség tagjai – 3 faluból verbuválódott környékbeli férfiak és egy gyáli fiatalember – vállalták, hogy a háztáji tartásba vett, a fajta kihelyezési programjában részt vevő kárpáti borzderes szarvasmarhákról közösen gondoskodnak, egymást váltva osztják be az állattartás tennivalóit.
A csordaközösséget jelenleg heten alkotják, akik összesen 5, illetve tavasszal további két vemhes tehénről, üszőről gondoskodnak. Mostanra többen is csatlakozni akarnak a csordaközösséghez, más településen hasonló kezdeményezés szerveződéséről kezdtek párbeszédet a helyiek, illetve tanulmányút-szervezése is megkezdődött, hogy az ország más térségéből jöjjenek el megismerni ezt az összefogást (is).
Miklós Rudolf, a Kárpáti Borzderes Szarvasmarha Fajta Tenyésztők Egyesületének elnöke nagyon örül a kezdeményezésnek. “Azokat a közösségeket keressük, amelyek a háztájiban szívesen tartanák ezt a fajtát. Abban reménykedem, hogy ez a kicsit a feledés homályába merült szarvasmarha, illetve az, amit ennek a fajtának a tartása jelent, az az elkövetkező időszakban visszakerül a köztudatba, és áldozatos munkánk végül meghozza gyümölcsét – fogalmazott a borzderes-kihelyezési program gazdája, aki a Zemplén megyei Mikóházán él családjával.
“Az önfenntartás, a fenntarthatóság, a természethez való közel maradás, a hagyományos háztáji állattartás talán egy olyan követhető minta lesz itt, Nagyvázsonyban, amely jó példa arra, hogy nemcsak beszélni kell az önfenntartásról és posztokat megosztani a nyilvánossággal a világhálón a fenntarthatóságról, az egészséges élelmiszerekről, hanem össze lehet állni, és lehet cselekedni is ennek az ügynek az érdekében. A koronavírus-járvány okozta helyzetben különösen fontosnak tartjuk, hogy az összefogást hangsúlyozzuk, erősítsük – mondták el a csordaközösség tagjai a velük készült videóban.
Érdekes, hogy miért csatlakozik egy ilyen akcióhoz egy fővárosi gyökerekkel rendelkező fiatal középkorú ember és családja. Erről a csordaközösség gyáli tagja, Karsai-Bíró András nyilatkozott a veol.hu-nak: “A kárpáti borzderes egy csodálatos állat. Jó részt venni egy olyan programban, amelynek során ezt a fajtát gyakorlatilag megpróbáljuk megőrizni és továbbadni az utánunk következő generációnak. Mindemellett pedig számos egyéb izgalmas kihívás rejlik benne, mint például a joghurt- és a sajtkészítés lehetősége. Lesznek borjaik, amelyeket továbbnevelhetünk, ami újabb érdekes vállalkozás lesz. Beosztjuk a feladatokat és én, bár ritkábban leszek Nagyvázsonyban, mint azok, akik ott, illetve a környéken élnek, más területen fogom aktívabban segíteni a közös vállalást (marketing, design, adminisztráció stb.). A nagyobb közösségi munkáknál természetesen jelen leszek, úgy mint karámépítések, karámtelepítések és hasonló, kaláka-munkálkodások.”
A minicsorda a Kinizsi vár mellett és a közeli Igásló Látogatóközpontban fog a legtöbbet „tanyázni”, de fontos cél, hogy Nagyvázsony, Nemesleányfalu, Vöröstó és Pula határaiban lévő legelőkön legeljen az állomány vándorolva, villanypásztorral őrizve egyik legelőről a másikra. Ezzel több olyan területet is kezelnek majd a jószágok, amit eddig jellemzően kaszáltak, szárzúztak. A közösség középtávú terve között szerepel a pásztor (csordás) fogadása is, hogy ez a mai napig is élő, de viszonylag ritka bakonyi, Balaton-felvidéki hivatás is fennmaradjon.
Forrás: Fábry Szabolcs János, Veszprém megyei területi felelős