Dél-Zala mezőgazdaságának és turizmusának a felvirágoztatását tűzte ki célul a 2016-ban indult, a magyar–horvát határfolyóról elnevezett Mura nemzeti program. Cseresnyés Péter, az ezért felelős miniszterelnöki biztos különleges gyümölcsültetvényekről, egyedi turisztikai attrakciókról és a térség központjának számító Nagykanizsa gazdasági lehetőségeiről is beszélt a Figyelőnek.
A Mura és a Kerka folyó által határolt, rendkívül aprófalvas dél-zalai térséget ma is erőteljesen sújtják az ország több más vidékét ugyancsak érintő társadalmi problémák, így például az elöregedés, a fiatalok elvándorlása, az elnéptelenedés.
Ráadásul a rendszerváltás előtt a jugoszláv határ közelsége ellehetetlenítette a megye ezen részében a kibontakozás lehetőségét. Így a környék turisztikailag érintetlen volt, viszont ennek köszönhetően olyan természeti értékek maradtak fenn, amelyek ma önálló idegenforgalmi célpontként is megállják a helyüket. Emellett a mezőgazdaság mint kitörési pont szintén komoly potenciált rejt magában; a tájegységben több, idehaza különlegesnek mondható gyümölcsfajtát is termesztenek.
„Vissza kell hozni ennek a térségnek a gazdasági erejét!” – kezdte helyzetjelentését a zalai születésű Cseresnyés Péter, a térség országgyűlési képviselője, államtitkár, Nagykanizsa korábbi polgármestere.
Ezt a célkitűzést szolgálja a nyolcvan települést felölelő Mura program, amely nem egy klasszikus értelemben vett gazdaságfejlesztési, „pénzosztó” akció, a szándék ugyanis sokkal inkább egyfajta „Mura brandnek” a kiépítése – elsősorban helyi élelmiszerekre, ízekre alapozva – és a helyi innovációs kedv felerősítése. „Az agráriumban például azt szeretnénk elérni, hogy a gazdálkodás itt ne pusztán szántóföldi művelést vagy nagyüzemi állattenyésztést jelentsen, hanem lehetőség szerint olyan unikális, a későbbiekben piacképes termékeket is fel tudjunk mutatni, amelyek védjegyeivé válhatnak Zala megye déli részének” – mondta a tájat Muraföldeként említő politikus.
Első körben azokat a helyi termelőket kutatták fel, akik már belevágtak valamilyen egyedi agrárvállalkozásba. Így jött a képbe az a mostanra 3,5-4 hektár méretű becsehelyi kiviültetvény, amelyet egykori szőlőtermő területeken alakított ki egy fiatalember, s ma már ott tart, hogy a kiviszüretkor multinacionális cégek teherautói szállítják el tőle a nem éppen errefelé honos gyümölcsöt. De nem a kivi az egyetlen kuriózum arrafelé. Noha a zöld húsú gyümölcsnél megszokottabb látvány idehaza a kertekben egy-egy fügefa, annak az őshazája sem Magyarország, hanem a mediterránium, ezért is tekinthető különlegesnek, hogy Dél-Zalában egy hathektáros fügeültetvény is található. Sőt, a már említett kivitermelő szintén büszkélkedik fügével, amelyből több mint kétszáz fajtája van, és azzal kísérletezik, melyik lehet ezek közül „polcképes” – tartott nem éppen szokványos mezőgazdasági beszámolót Cseresnyés Péter, jelezve, hogy mindezeken felül datolyaszilva-termesztéssel is próbálkozik két testvérpár.
A különleges gyümölcsökkel foglalkozóknak jó hír – emelte ki a miniszterelnöki biztos –, hogy egy jogszabály-módosítás eredményeként változott az ültetvény fogalma. Ennek köszönhetően pedig ma már a hazánkban leginkább csak a boltok polcain látott gyümölcsök után is igényelhető támogatás. Kiemelte továbbá: azzal, hogy az elhagyott zalai szőlőhegyeken ilyen növénykultúrákat hoznak létre, megelőzik e zártkertek elerdősödését is.
Persze a klasszikus gyümölcsösök úgyszintén megtalálhatók e vidéken: híres a térség a körtéjéről, de teljesen új módszerek alkalmazásával – több mint száz embernek munkát adva – intenzív áfonya és szamócatermesztés is folyik. A tervek szerint a növények mellett tejtermékek, húskészítmények és tésztaféleségek ugyancsak a „Mura brand” részei lesznek.
Az imázsépítés ugyanakkor nem megy kellő mennyiségű és minőségű szálláshely, valamint szabadidős programlehetőség nélkül. Ezért Nagykanizsán szálloda-, másutt panzió- és turistaház-építés, illetve -fejlesztés van tervben, s kerékpárutak is épülnek – mondta a képviselő. Közölte: az aktív, így a bakancsos, a horgász- és a víziturizmust igyekeznek meghonosítani a térségben. Példaként említette, hogy a hazánk leggyorsabb folyójának számító Murán lehetőség van nyolctíz kilométeres csónaktúrákra, s közben még az aranymosást is ki lehet próbálni.
Itt ugyanis egykor zajlott aranymosás, a kirándulók pedig megismerhetik ennek mikéntjét, sőt vannak olyan részei a folyónak, ahol a szerencsések szeme előtt – ugyan igencsak apró, de – valódi aranyat is sikerül kimosni. Emellett meg lehet ismerni a merítőhálós halászatot, megtekinthető a Mura és a Dráva látványos összefolyása, van lehetőség továbbá vadászni, kisvasutazni, kerékpártúrákat tartani, fürdőzni, s a későbbiekben olajipari kiállítóhelyeket is kialakítanak, hiszen valamikor Zala volt Magyarországon az olajbányászat bölcsője. Ugyancsak turisztikai attrakcióvá akarják tenni azt a határ menti légópince- és bunkerrendszert, amely az egykori jugoszláv vezető, Tito és a szovjet blokk szembenállása idején épült ki. Cseresnyés Péter azt mondta, elképzelésük szerint csillagpontszerűen kínálják majd a programokat a turisztikai központok.
A politikus arról is beszélt a lapnak, hogy a Modern városok program (MVP) részeként Nagykanizsa és a kabinet között létrejött megállapodás szintén tartalmazza a Mura nemzeti programot. A kettő szervesen kapcsolódik egymáshoz, hiszen értelemszerűen a megyei jogú város beruházásai nem függetleníthetők a környéktől. Kanizsán a már említett szállodaterv mellett megegyezés született uszoda- és sportcsarnok-létesítésről, a közlekedési infrastruktúra fejlesztéséről, továbbá az ipari park százhektáros bővítéséről. Tervezés alatt van egy déli elkerülő út építése, s az MVP-nek ugyan nem része, de szó van a települést Zalaegerszeggel összekötő 74-es főút négysávossá alakításáról is. Utóbbi hozzásegítheti a két várost ahhoz, hogy közös agglomerációként tudjanak beruházásokat vonzani. „A Mura és a Modern városok program együtt gazdaságilag és turisztikailag új szintre emelheti Zala megye déli részét” – összegzett Cseresnyés Péter.
Forrás: Figyelő
Fotó: Behaviour