Ünnepélyes keretek között rendezték meg december elsején a LEADER program harmincadik évfordulóját az Európai LEADER Szövetség a Vidékfejlesztésért (ELARD) szervezésében Halmstadtban, Svédországban. Az eseményre hivatalos volt minden európai tagállam, a járványhelyzet akut romlása miatt azonban sokan visszamondták részvételüket így online közvetítéssel is figyelemmel kísérhették a résztvevők az eseményt.
Ulrika Holmgren, a svéd vidéki hálózatot támogató egyesület munkatársa moderálta az eseményt, ahol a vidékfejlesztés jövőjéről pezsgő vitát folytattak a résztvevők.
A konferencia első része a vidékfejlesztés hosszú távú jövőképéről szólt. Ezt a témát Alexia Rouby, az Európai Bizottság DG Agri szakreferense vezette be egy áttekintő előadással. Majd Marion Eckardt prezentálta az európai szinten végzett felmérés eredményeit, így teret adva vitának a következő panelbeszélgetéshez. Eltérő nézeteiket a beszélgetésen a DG Agri alelnöke, mezőgazdasági közgazdász Mihail Dumitru; az Európai Bizottság Regionális és Várospolitikai Főigazgatóság tagja Jozef Stahl; a fiatal Niklas Nienass, Európai Parlament tagja; a LEADER France elnöke Thibault Guinard; A Régiók Európai Bizottságának tagja Radim Sršeň, az Európai Bizottság alelnöki kabinet tagja Toma Šutić, a svéd parlamenti képviselő a Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság elnöke Kristina Yngwe; és az ELARD elnöke és egyben a rendezvény házigazdája, Marion Eckardt vitatták meg.
A vita során Šutić arra a kérdésre, hogy hogy hogyan biztosítják hogy a megfelelő fejlődés ne csak a DG Agri feladata legyen, hanem más DG-k felelősségévé váljon, válaszával kitért a Rural Observatory és Rural Proving Mechanism felügyelő egységek működésére, amelyek adatokat gyűjtenek, és garantálják a szabályok betartását.
A szereplők felvetették, hogy a megfelelő fejlődést sok esetben a pénz hiánya gátolja, Mihai Dumitru azt válaszolta erre, hogy rendelkezésre áll a megpályázható pénzügyi keret, viszont úgy véli, hogy nagyon erős a verseny a vidék- és a városfejlesztés között és kevesebb a vidékről benyújtott pályázat. Arra várnak a bizottságban, hogy alulról jöjjön a kezdeményezés, hiszen a LEADER program lényege, hogy a társadalmat szolgálja.
Niklas Nienass kiemelte, hogy a szociális alapok és kohéziós alapok kihasználtsága nem megfelelő és jó lenne egy újabb támogatást bevezetni, vagy a régit reformálni, mert tovább is nagymértékben a mezőgazdasági támogatásokra költik a vidékfejlesztésre szánt pénzt, kevesebb jut a kulturális és szociális intézmények támogatására. Véleménye szerint mindenképp növelni kell az érintettek bevonását, ha vidékfejlesztésről van szó. „Mi az, ami a lakosságnak hiányzik, hogy ne kényszerüljön az elvándorlásra?” – ezt a kérdést kell feltenni.
Sršeň, mint vidéki polgármester nagyon szomorúnak tartja ezt a trendet, mert a városok felé irányuló migrációval ellentétben hisz abban, hogy ha vonzóbbá tennék vidéken az életet, a fiatalok tanulmányaik után visszatérnének szülőfalvaikba és így fennmaradna a demográfiai egyensúly, azaz nem lennének a városok túlterhelve. Ő előnynek tartja, hogy vidéken nőhetett fel, büszke vidéki családból származik, ezért meg se fordult a fejében soha, hogy tanulmányai után ne térjen vissza szülőfalujába. „A gyerekeket otthon tartani nem lehet, mert kíváncsiak. Hadd lássanak világot, tanuljanak és döntsék el ők, mit szeretnének. Erre az időre elvesztjük őket, de ha az alapvető intézmények megvannak és egy élhető életszínvonalat biztosítunk vidéken, visszajönnek majd.”
Kiemelte, hogy az osztrákoknál is fennáll egy hozzájuk hasonló büszke, hagyományokon alapuló vidéki mentalitás, mely mérhető számokban és újonnan Dél-Koreában is megnőtt a vidékre költözés szándéka. (Jelenleg a világon egyedül Dél-Koreában magasabb a vidékre tartó migráció.) „A LEADER és ERASMUS programok az EU leghatékonyabb eszközei. Jobban ki kellene őket kiaknázni és elérhetővé tenni.”
Šutić szerint a bizottság azért lehet hatékony, mert több igazgatóságra is rá lát. Szerinte be kellett volna vonni egy Innovációért felelős képviselőt is a beszélgetésbe, mert a digitalizáció a fejlődés jövője. Példaképpen felhozta a vidéki tömegközlekedés problémáját. Üres járatokat indítanak, ami egyrészt nem költséghatékony, de mivel a lakosságnak biztosítani kell a folyamatos közlekedést, ma még nélkülözhetetlennek tűnnek a vidéki buszjáratok. Ezt a dilemmát felvetése szerint applikációk fejlesztésével lehetne kiküszöbölni.
A nézőközönségtől érkezett kérdésre, hogy több pénz állhat-e rendelkezésre a jövőben, azt felelte Nienass, hogy egyszerűen több érintett bevonása nem fogja növelni a támogatások összegét, az akkor emelhető, ha a tagállamok úgy döntenek, hogy több pénzt hajlandóak fizetni erre a célra.
Később a területi szükségletekre irányította a moderátor a figyelmet és felmerült, hogy a LEADER programmal kapcsolatban sokan panaszkodnak a túlzott mértékű adminisztrációra. Amikor a Helyi Akció Csoportok (HACS-ok) személyesen találkoznak a lehetséges pályázókkal, gyakran a találkozókon nem jut arra megfelelő mennyiségű idő, hogy kiemeljék a LEADER programmal járó előnyöket, mert mindig az adminisztrációs terhekről folyik a beszélgetés, mondta Marion Eckardt, aki az ELARD elnökség mellett HACS vezető egy kis svéd faluban.
A beszélgetés alatt elhangzott az is, hogy sok helyen az alulról jövő célok megvalósítását, a sikeres pályázatok támogatását a korrupció akadályozza meg.
A rendezvény délutáni szekciójában elsősorban lelkes, fiatal szereplők jutottak szóhoz. Rövid bemutatkozásban a 30 év alatti előadók bemutatták, hogy milyen élményekkel gazdagodtak a LEADER programnak köszönhetően. Mai napig aktív tagok a hazai Helyi Akció Csoportukban és erős hatással voltak a korai élmények későbbi pályaválasztásukban. Kiemelték, hogy tévhit azt gondolni, hogy kizárólag városokban lehet nemzetközi kapcsolatokat kötni és multikulturális barátságokat építeni, mert a LEADER lehetőségeket biztosít a vidéki hálózatépítésre fiatalok bevonásával. Sokat számít, ha hasonló gondolkodású fiatalokat kötnek össze, és így – ma főleg a virtuális térben - tudják egymást támogatni. Még trendinek számít városokba költözni, mert tömegesen ez történik vidéken. Viszont ezek az előadók elmondták, hogy hisznek abban, hogy nem sokára ez a trend is megváltozik, mert akik most fiatalok, sokkal érzékenyebbek a környezeti kérdésekre, például a klímaváltozásra. Élő bizonyítékoknak tartják magukat arra, hogy az árral szemben is lehet úszni.
A nap záró előadássorozata az okos falvakról szólt. Különböző modern projektek kerültek bemutatásra, mielőtt Marion Eckardt köszöntőbeszédével zárta a konferenciát.
„Gyakran félreértenek, mert nem a vidéki térségek vonzóvá tétele a cél a vidékfejlesztésben, hiszen az esetek többségében már most is gyönyörűek a tájak és vannak, akik szeretnek ott élni, ahova születtek, és nem minden község vágyik az idegenforgalomra. Valószínűbb, hogy a hiányos közlekedési rendszer és a szociális szolgáltatások okoznak problémát. Fontos a fiatalok bevonása a tervezésbe és a megfelelő életszínvonal megteremtése minden téren.”
A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat a magyarországi LEADER Helyi Akciócsoportok közreműködésével egy 30 mintaprojektből álló videót állított össze, mely angol nyelven levetítésre került a konferencián.
Itt érhető el: https://www.youtube.com/watch?v=6NvrCKohyV0&t=5s
Magyar nyelvű verzió: https://www.youtube.com/watch?v=tSTNiqkGo9k
Szerző: Németh Tímea Nemzetközi Referens
Fotó: facebook/ ELARD aisbl