András Gazdaság

majort
2021. 11. 25., cs – 14:01

A Békés megyei Csabacsüd egyik utcájában található az a húsbolt, amelyet az András család üzemeltet. A család legfiatalabb tagja András Attila Xavér, már a harmadik generációja a családnak, amely a mezőgazdaságot tekinti hivatásának. Xavér már nem csak gazdálkodik, de fel is dolgozza a családi birtokon nevelt disznókat. Ezzel, még ha lassú léptekkel is, felépít egy saját brandet, ahol a család neve összeforr majd a termékeikkel.

 
A családjukban több generációra visszavezetve hagyománya van a gazdálkodásnak. Dédszülei földműveléssel foglalkoztak az államosítás előtt, a gazdálkodáson belül a sertéstenyésztés és a szántóföldi növények voltak hangsúlyosak. Nagyszülei a helyi TSZ-ben dolgoztak, nagyapja telepvezető, édesapja telepvezető helyettes, majd integrációs vezető volt, később a rendszerváltás után saját vállalkozásba kezdtek. Ebben a gazdaságban ragad rá az András család legfiatalabb tagjára is a gazdálkodás szeretete.


Az egyetemet a Szegedi Tudományegyetemen végezte gazdasági agrármérnök szakon, a diploma megszerzése után pedig egy holland szarvasmarha tenyésztéssel foglalkozó cégnél helyezkedett el. Ebben az időben számos cégvezetővel találkozott, valamint lehetősége nyílt több külföldi úton is részt venni. Az itt megszerzett tapasztalok, az itt látott helyes gyakorlatok alapján eldöntötte, hogy elkezdi felépíteni saját vállalkozását, valamint tovább viszi a családi hagyományt, a gazdálkodást. 
Első lökést a 2015-ben elnyert Fiatal gazda pályázat adta, amely segítségével vásárolni tudott egy telephelyet, tenyészállatokat, valamint bővíteni tudta a férőhely kapacitást a telepen. A telephelyfejlesztés csak az első állomása volt az álma megvalósításának, a feldolgozó üzemnek. Második lépésként 2016-ban megvásároltak egy ingatlant és a felújítás után elkezdődött a feldolgozás. Kezdetben helyi magánszemélyek számára értékesítettek, később környékbeli éttermekkel és vegyesboltokkal is kapcsolatba kerültek.


2019-ben tovább léptek és a LEADER forrásból technológiai beruházást hajtottak végre. Ebből a forrásból vásároltak egy hűtő- és egy füstölőkamrát, egy hidraulikus töltőgépet, valamint biztonsági kamerarendszert építettek ki az üzemükben. Ez a pályázat viszonylag csekély összegű volt, viszont számukra nagy lehetőséget biztosított, mivel ennek a segítségével bővíteni tudták a feldolgozó kapacitásukat és kitudták elégíteni a megnövekedett vásárlói igényeket. 


A kistermelői feldolgozás mellett kibővítették tevékenységüket egy húsbolttal, ahol az általuk előállított sertések húsát, valamint az ezekből feldolgozott főtt- és füstölt termékeket már közvetlenül is értékesíteni tudták a vásárlóik számára. De nem szűnt meg a kiskereskedelemi forgalmazás sem, jelenleg is kiszállítanak a környező éttermek és kisboltok számára. 


Talán a legjobb megoldás, a sertés ágazat hullámainak kezelésére, hogy a saját birtokukon, a saját maguk által megtermelt takarmányon nevelt disznókat dolgozzák fel.  A malacok 25 kg-os súlyban érkeznek hozzájuk és itt nevelkednek vágásig, amely különböző súlyban történik, attól függ a piacon mit keresnek. A tőke húsokhoz 110-125 kg között, a sózott termékekhez 130-160 kg között, a kolbászokhoz pedig 200 kg feletti súlyban vágják a sertéseket. A sertések részben az általuk megtermelt gazdasági takarmányt, részben pedig egy speciális természetalapú takarmányozási elven kialakított takarmányt fogyasztanak. Ennek a takarmányozási elvnek az alapja, hogy nem tartalmaz mesterségesen előállított aminosavakat, GMO növényeket, további gazdasági takarmányok is csökkentett módon érintkeznek növényvédő szerekkel.


A feldolgozást és a telepen folyó munkát igyekeznek egymással szinkronban fejleszteni,  jelenleg 600 sertést tudnak feldolgozni éves szinten, a telep hízlalási kapacitása pedig 800 db. A jövőben szeretnék ezt a számot elérni, hogy a telep is maximálisan kihasznált legyen. Ehhez kapcsolódóan szükség lesz néhány technológiai elem bővítésére, darálási, füstölési kapacitás bővítésére, valamint a tárolási kapacitásuk növelésére, mivel a hagyományos termékeknél az alapanyag mellett kulcsfontosságú megfelelő érlelési idő is. Nagy álmuk a termelési volumen növelése, optimalizálása mellett, hogy szeretnék bővíteni tevékenységünket egyfajta falusi vendéglátással is, ahol az általuk és a helyi termelők által előállított élelmiszerekből készítenének kész ételeket.


Egy szabályból viszont nem engednek a fejlesztési terveiket illetően, csak addig a szintig mennek el, ahol a hagyományos jelleg és a természetes alapanyag egyensúlya, minősége még fenntartható.

Szerző: Brlázs Róbert
Fotó: Andrásbirtok