2025-re befejeződik a hazai kisvasutak megújításának programja. Az egykor pusztulásra ítélt keskeny nyomtávú vonalak az elmúlt évtizedben egyre népszerűbb idegenforgalmi attrakcióvá váltak, pedig eredetileg jellemzően nem azért jöttek létre, hogy menetrendszerűen szállítsák az embereket.
Az 1960-as években még ötezer kilométer vágányhosszú keskeny nyomközű vasút szelte át az országot. Ezeket a vonalakat a rendszerváltás után fokozatosan számolták fel. Mára csupán 345 kilométer maradt, ebből 230 kilométeren közlekednek személyvonatok. A maradék vonalak gazdasági célokat szolgálnak.
Az Ipoly Erdő Zrt. és a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság (HNPI) munkatársai arról számoltak be, hogy két évvel ezelőtt örömmel fogadták a kormány nemzeti kisvasútfejlesztési programját, amelynek keretében elkezdték a modernizálási tervek kidolgozását. A koronavírus-járvány okozta kényszerszünetek után most ismét közlekednek e járatokon a szerelvények, Balatonfenyvesen pedig 19 év után a hetekben indították újra a Csisztafürdőre vezető gyógyturisztikai járatot.
A Morgó-patak völgyében teljes rekonstrukció után indulnak újra menetrend szerint a Királyréti Erdei Vasút szerelvényei. A járatok 12 kilométeres távolságot átívelve a Duna-parti Kismarosról Szokolyán át a legszebb börzsönyi túrák kiindulóhelyére, Királyrétre közlekednek.
Magyarország legrégebbi erdei vasútjainak egyike egészen különleges élményt nyújt az utazónak, hiszen mintegy félórás menetidővel és óránként 25 kilométeres átlagsebességgel közlekedik, így útközben nyugodtan nézelődhet, az állomások között ugyanis rengeteg a látnivaló.
A járműveket és a pályát több mint negyven éven át nem hozták rendbe, pedig 2010 óta megduplázódott a vonal utasforgalma, ennek köszönhetően a kisvasút ma már évente több mint 110 ezer embert szállít.
„2019 óta a Kismaros–Királyrét vonal teljes pályaszakaszát felújítottuk” – kezdi beszámolóját Ruff János, a Királyréti Erdészet vezetője. „A síneket kicseréltük, a talpfákat vasbeton aljak váltották fel, új váltókat helyeztünk ki, számos peront és a teljes vízelvezetési rendszert korszerűsítettük, modernizáltuk a járműjavító műhely épületét is. A hagyományos gőzös mozdonyunkat Debrecenben építették újjá, és a program részeként további négy dízelgépünk is megújulva áll majd forgalomba. Az újranyitást követően a napelemes mozdonyunk és kerékpárszállító kocsijaink is készen állnak az utazásra” – sorolja az erdészetvezető.
A Morgó-patak völgyében haladó erdei vasutat a XIX. század végén egy földbirtokos építtette, hogy gazdaságosabban szállíthassa le a völgybe a területen kitermelt fát. Később már a hegységben bányászott vulkanikus andezitkőzetet is a szerelvényen utaztatták. Az 1940-es évektől az áruszállítást fokozatosan személyforgalom váltotta fel, de a következő évtizedekben többször is szüneteltették a vonal működését.
Az Ipoly Erdő Zrt.-nél úgy tartják, hogy a kisvasút létét megdönthetetlen érvek támasztják alá. Ezek közül a legfontosabb, hogy méltó módon meg kell őrizni a múlt örökségét. A több mint száz évvel ezelőtt létesített kisvasút ugyanis nap, mint nap élő ipartörténeti múzeumként mesél elődeink építőmérnöki teljesítményéről és a korábbi generációk mindennapi életéről.
Ruff János arról is tájékoztat, hogy a kétmilliárd forint összköltségű programban a Kismaros–Királyrét vonal mellett teljes felújításon esett át a Kemencei Erdei Múzeumvasútnak a Kemencétől a Feketevölgy Panzióig tartó négy kilométeres szakasza is.
Halastavak között két évvel ezelőtt még komótosan zakatolt a Sziktipró mozdony húzta kisvasút a HNPI (Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság) Halászbárka Halastavi Fogadóközpontjának öt kilométeres tanösvényén. Az Öreg-tavak teljes térsége nemzetközi egyezménnyel védett vizes élőhely, valamint az EU által kijelölt, természetvédelmi rendeltetésű Natura 2000 terület. A tanösvény útvonalán haladó kisvasútból a látogatók megcsodálhatják Közép-Európa és egyben a Hortobágy egyik legfontosabb vízimadár-élőhelyét.
A vasutat az 1920-as években azért hozták létre, hogy egyszerűbben tudják hordani a halastavakhoz a takarmányt, és kiszállíthassák rajta a lehalászott halat. Akkor még lóval húzták a csilléket, később azonban motoros vontató váltotta fel az állati erőt. Az eredetileg 13 kilométeren futó sínek nagy részét a közúti árufuvarozásra való áttéréskor felszedték. A HNPI a megmaradt pályaszakaszon 2007-ben indította el a turisztikai célú személyszállítást. Az utasokat az 1955 óta forgalomban levő Sziktipró szállítja a vonalon, a szerelvényeken évente több mint 33 ezren utaznak.
A HNPI aktuális tájékoztatása szerint a „pusztai Sziktipró” rövidített útvonalon jelenleg is közlekedik, ugyanakkor megkezdődtek a komplex kisvasútfejlesztési munkálatok, és a pályakarbantartás részeként a tervek szerint 2021 decemberéig a teljes szakasz megújul. A megállókban felújítják a peronokat. A partvédelmi beavatkozások mellett meghosszabbítják a mozdonyszínt, amely az új környezetkímélő mozdonyt és a korábbinál nagyobb kapacitású személykocsikat fogadja majd. A Sziktipró az új mozdony üzembe helyezése után sem megy nyugdíjba, elsősorban rendezvények alkalmával továbbra is pályára állítják majd.
A HNPI munkatársai bíznak benne, hogy az 500 millió forint összköltségű kormánytámogatással – amelynek idén a fele áll rendelkezésre – megvalósuló fejlesztés második szakaszát 2022-ben folytatni tudják, és a jövőben modernizált, biztonságos és vendégbarát környezetben fogadhatják a látogatókat.
A tikkasztó meleg ellenére is szép számmal érkeztek turisták július közepén a Balatonfenyvesi Gazdasági Vasúthoz. A pontosan közlekedő szerelvényeket pillanatok alatt izgatott gyerekek és az őket kísérő felnőttek foglalták el. A már eddig is működő somogyszentpáli mellett július 1-jétől a 2002-ben bezárt csisztafürdői vonalon is újraindult a személyszállítás, amelynek célja a térség gyógyturizmusának fejlesztése.
Bogdány Lajos, a kisvasutat üzemeltető MÁV-Start Zrt. vontatási reszortosa elmondja: az eredetileg gazdasági céllal létesített kisvasutat az ötvenes években azért kezdték el építeni, hogy a somogyi Nagybereken megtermelt árucikkeket a nagyvasúti szerelvényekhez szállíthassák. A hatvanas években évente 130 ezer tonna árut mozgattak a szerelvényeken.
„Évtizedekkel ezelőtt egy zöldségrakodóban pakolták át a terményeket, köztük műtrágyát, tőzeget, cukorrépát és kendert. Kezdetben a teherszállításé volt a főszerep, majd fokozatosan megerősödött a személyszállítás is, a rendszerváltás után pedig, különösen a nyári időszakban, turisták vették birtokukba a kisvasutat. A somogyszentpáli és a csisztafürdői járatokon kerékpárszállításra alkalmas, valamint nyitott és hagyományos kocsik is közlekednek. A kisvasúton évek óta folyamatos a fejlesztés: 2018–19 között a tulajdonos MÁV-csoport kormányzati támogatásból és saját forrásból többek között 2,6 kilométeren új síneket fektetett le, önkormányzati beruházás keretében a közeljövőben modernizálják a balatonfenyvesi és az imremajori megállók épületét, Csisztafürdőn pedig új állomás épül kerékpártárolókkal, parkolókkal és vendéglátóipari egységgel.”
A 2,1 milliárd forintos beruházás kapcsán Bogdány Lajostól azt is megtudjuk, hogy a balatonfenyvesi kisvasút évente 60 ezer utast szállít. A vonalat ugyanis nemcsak kirándulók, hanem a környező települések iskoláiban tanuló diákok, valamint munkába igyekvő felnőttek is igénybe veszik. Reméli, hogy a csisztafürdői szakasz újranyitásával tovább élénkül majd a forgalom.
Forrás: Magyar Demokrata
Fotó: hnp.hu