Felértékelődött a belföldi haltermelés a világon mindenhol. A tengerek szennyezettsége olyan mértékű ma már, hogy aki odafigyel a táplálkozására és a követhető élelmiszer-biztonságra, az megválogatja, mit eszik. Magyarország, Ausztria, Szlovénia és Németország közös projektet indított „Sustainable farming of European catfish” (SILGEN) elnevezéssel az európai harcsa intenzív tenyésztése érdekében.
A Csendes-óceánban Európa-nagyságú szemétszigetek úsznak műanyagból, amit már a halakból is kimutattak. A tengeri halászat megbízhatósága, az onnan származó halak minősége korlátozott. Ezért a figyelem egyre inkább a tervezhető módon, élelmiszer-biztonsági szempontból követhető termékek irányába mozdult el, ahol lehet látni a tótól a tányérig a hal útját – mondta Lévai Ferenc, az Aranyponty Halászati Zrt. vezérigazgatója. Hozzátette: Magyarországon tavaly volt egy európai vizsgálat, amelynek az eredménye nagyon megnyugtató volt. Egyetlen olyan halat sem találtak a vizeinkben, amely egészségre ártalmas anyagokat tartalmazott.
Európában a halfogyasztás meredeken emelkedik az enyhén csökkenő húsfogyasztás mellett. A 21. század fehérjeforrása elsősorban a könnyen emészthető, magas beltartalmi értékű élelmiszer, mint amilyen a hal is. A friss halban az ásványi sók, aminosavak mellett minden megvan, ami az egészséghez szükséges. Ugyanakkor nem terheli a lebontása nagymértékben a szervezetet. Magyarország, Ausztria, Szlovénia, valamint Németország közös projektet indított az európai harcsa intenzív tenyésztése érdekében.
A szakemberek egy könyvben készülnek leírni ennek a halfajnak a szaporítási és technológiai folyamatait. A szakmai kiadvány abban segíti majd a termelőket, hogy a maguk eszközeivel tudjanak ők is harcsát termelni. Egy könnyen előállítható európai őshonos édesvízi halfajról van szó.
Magyarországon 26 ezer hektáron mintegy 15 ezer tonnányi pontyot termelnek, azonkívül süllő-, csuka-, harcsa- és a keszegfélék alkotják az állományt. Ebből közel 4 ezer tonna exportra, 6 ezer tonna hazai fogyasztásra megy. További 5 ezer tonnát a horgászegyesületek helyeznek ki horgászati célra – mondta Lévai Ferenc. Sajnos a természet már nem tud annyi halat előállítani, amennyire szükség lenne.
A MOHOSZ és MA-HAL együttműködésének köszönhetően a horgászvizekbe nemcsak ponty kerül, hanem olyan őshonos halfajok is, amelyek szaporodása gátlódott. Jelenleg az intenzív rendszerekben (medencék) tenyésztett halak nagy része nem hazai származású. Ilyen az afrikai harcsa, amiből megközelítőleg 4 ezer tonnát termelnek Magyarországon. Vagy a tokfélék, melyeket főleg exportra szánnak. Ezek mellé sorakozik fel az európai harcsa, amelynek kiválóak a viszonyok hazánkban. A klímaváltozás kifejezetten kedvez ennek a halfajnak, hiszen a harcsa melegkedvelő. Jelenleg hazánkban erős halhiány van, ennek egyik oka, hogy nagy a kereslet. De óriási probléma az időjárás és még nagyobb problémát jelentenek a hatalmas kormoráncsapatok, amelyek nem kímélték az európai halastavakat, így hazánk vizeit sem – ismertette a vezérigazgató. Sajnos a kormoránproblémával együtt kell élnünk, hiszen vizeink nagy része tartósan nem fagy be, a halak nem tudnak elvermelni, az egy- és kétéves korosztály – a vetőmag – óriási károkat szenved. Ezért még inkább fontos az intenzív haltelepítési projekt. A kis termálvizes medencék, rendszerek megvédhetők az effajta viszontagságoktól.
A SILGEN harcsaprogram az egyik legelőremutatóbb az édesvízi haltenyésztés fejlesztésében. Nemcsak a négy ország együttműködésének köszönheti a sikerét, hanem a szaporítási eljárásnak is, amelyekkel jó minőségű hibrideket állítanak elő génsebészeti beavatkozás nélkül. Jövő tavasszal már a magyar háztartásoknak is elérhető lesz a SILGEN pecsenyeharcsa, két-két és fél kilós súlyban, amelyből kiváló ételek kerülhetnek az asztalra – jegyezte meg Lévai Ferenc.
Forrás: boon.hu
Fotó: haldorado.hu