A helyi és a környező falvak közmunkaprogramjában, valamint őstermelői által előállított termékek piacra jutását is segíti a szerdán Körösszegapátiban átadott, a települési önkormányzat nonprofit társasága által működtetett, Apáti Ízek Kereskedőház. Egy régi kúria átalakításával létrehozott üzletben három dolgozót foglalkoztatnak.
A település egy szisztematikusan átgondolt fejlesztés után jutott el a kereskedőház átadásáig. Ezt Réthy Pál, a Belügyminisztérium közfoglalkoztatási és vízügyi helyettes államtitkára jelentette ki az önkormányzati tulajdonú Apáti Ízek Nonprofit Kft. által üzemeltetett Apáti Ízek Kereskedőház szerdai átadóján.
– Magyarország kormánya 2018-ban határozott az ország egyes területek közötti gazdasági fejlődésbeli különbség csökkentését célzó programról. Ebben olyan gazdasági, fejlesztési stratégiát dolgoztak ki, amely a gazdaságilag fejletlenebb térségekben termelői kapacitásokat alakít ki, a már meglévőek fejlesztésével pedig új munkahelyeket hoznak létre. Megvalósítására 2019-ben a kormány 50 települést jelölt ki, köztük Körösszegapátit is. Ebben a programban valósult meg a kereskedőház – mondta köszöntőjében a politikus, aki azzal folytatta, hogy a hatékonyság növelése érdekében fejlesztettek, így ki tudták elégíteni a növekvő igényeket, például a közétkeztetését is.
– Márciusban életbe lépett a közétkeztetés közbeszerzéseinek új szabályozása. Ebben hangsúlyosan szerepel a rövid ellátási lánc megvalósítása és a kistermelői élelmiszerek preferálása. 2023-tól a közétkeztetés élelmiszereinek 80 százalékát a rövid ellátási láncban kell beszerezni. Ez kedvező hatással lesz a helyi termelők fejlesztéseire, kiszámítható termékpályát és jövedelmet jelent majd számukra. A közkonyhák pedig költséghatékonyabban szerezhetik be az alapanyagokat. Ebben szerepet vállalhat a most nyílt bolt – fűzte hozzá Réthy Pál.
Vitányi István, a térség országgyűlési képviselője köszöntőjében hangsúlyozta: a közfoglalkoztatási program, valamint az elmúlt években a magyar falu- és a vidékfejlesztési programok által olyan mérvű fejlődés valósult meg vidéken, hogy ott az élet minősége már semmiben sem marad el a várositól. – Töretlen tehát a térség fejlődése, és Bihar tekintetében el lehet felejtkezni a 3 „H”-ról, a halmozottan hátrányos helyzetű településekről. Választókörzetemben Körösszegapáti az egyik leggyorsabban fejlődő település – zárta gondolatait Vitányi István.
– Bihar számos településén tevékenykednek közmunkások, és sokféle terméket állítanak elő. Arra egy programot dolgoztunk ki, hogy a falvak ne egymás ellenében tevékenykedjenek, hanem erősítsék egymást – ezt már Bulcsu László, a megyei közgyűlés alelnöke mondta. – A közmunkával indult, majd a Magyar Falu Programmal és a vidékfejlesztési lehetőségekkel kiteljesedett helyi kezdeményezések révén élelmiszeripari létesítmények jöttek létre, vagy jönnek létre rövidesen. Léüzemről, kisállatvágóhídról és mézcsomagolóról van szó egyebek mellett. Onnan a kereskedelmi láncok kizárásával lehet eljuttatni a termékeket a fogyasztókhoz. A megyei önkormányzat az elképzelését bemutatta a Debreceni Egyetemen, ahonnan a megvalósításhoz szakmai segítséget kaptunk. Magyar gondolkodású, Biharra illő új típusú szövetkezetet akarunk létrehozni. Látható tehát, hogy új szellemi és gazdasági áramlat van Biharban, és ennek részese Körösszegapáti is.
Tarsoly Attila polgármester a támogatásokért mondott köszönet után megosztotta a hallgatósággal, hogy Körösszegapátiba az elmúlt tíz évben mintegy egymilliárd forint értékű pályázati pénz érkezett, ebből folyamatban van 500 millió forint értékű megvalósítás, és további 400-500 millió forint elnyerését tervezik még. – Mertük átalakítani gazdasági társasággá a közmunkaprogramot, tudjuk, jó úton haladunk. Bízunk a közétkeztetésben zajló változásokban, ami által a kereslet még inkább megnő majd a termékek iránt. Körösszegapáti az elmúlt 11 évben egy élhető település lett – tette hozzá Tarsoly Attila.
Forrás: Hajdú-Bihari Napló
Fotó: Hajdú-Bihari Napló