A Visegrádi Együttműködés négy országa: Magyarország, Lengyelország, Szlovákia és Csehország, valamint további négy meghívott: Bulgária, Horvátország, Románia és Szlovénia agrárminiszterei videokonferencián tárgyaltak többek között a Termőföldtől az asztalig stratégiáról és a Közös Agrárpolitika stratégiai tervezési folyamatáról. Magyarországot Farkas Sándor miniszterhelyettes képviselte.
Véleményünk szerint a mezőgazdasági ágazatnak is hozzá kell járulnia a Zöld Megállapodás céljainak megvalósításához, ugyanakkor hangsúlyozzuk, hogy a „Termőföldtől az asztalig” stratégiában foglalt néhány küszöbérték elérése aránytalan terhet ró a tagállamokra - fogalmazott hozzászólásában Farkas Sándor. Kifejtette: a mezőgazdaság hozzájárulása fontos a klímaváltozás elleni küzdelemhez és a biodiverzitás megőrzéséhez, azonban a gyakorlatban reálisan kivitelezhető és végrehajtható célok meghatározása szükséges. Közös felelősségünk, hogy olyan megoldásokat találjunk, amelyek biztosítják a megfelelő egyensúlyt a környezet- és klímavédelmi törekvések és a mezőgazdasági ágazat versenyképessége között. Kifogásolta, hogy a stratégia anélkül jelent meg, hogy készült volna bármilyen hatástanulmány a célok végrehajtásának lehetséges következményeiről.
A “Termőföldtől az asztalig” stratégia megvalósításához az élelmiszer ellátási lánc minden szintjén szükséges a termelékenység és az erőforrás-hatékonyság növelése, mely a digitalizáció számos új lehetőségével érhető el. A fenntartható élelmiszerrendszerben a folyamatok globális áttekintésével visszaszoríthatóvá válik az élelmiszer-pazarlás, a felesleges mennyiségben megtermelt élelmiszert pedig a hiánnyal küzdő piacokon lehet értékesíteni - jelezte hozzászólásában Farkas Sándor.
A miniszterhelyettes egyértelművé tette, hogy Magyarország a növényvédő szerekkel kapcsolatos kockázatok mérséklésében elkötelezett. Fontosnak tartjuk a biztonságos és hatékony, alacsonykockázatú növényvédőszerek alkalmazásának ösztönzését - mondta. Ugyanakkor megfontoltságra intett a növényvédő szerek felhasználásának drasztikus csökkentésekor. Mint kifejtette, fontos, hogy elkerüljük az olyan esetleges káros következményeket, mint az idegenhonos károsítók megtelepedése, vagy a feketetechnológiák térnyerése. A megfelelő termésmennyiség és minőség fenntartása érdekében a gazdálkodók számára elérhető alternatíváknak kell rendelkezésre állniuk a károsítók elleni védekezésben.
A stratégia néhány esetben meghatároz konkrét célértéket, ezek között szerepel az ökológiai gazdálkodásba vont területek arányának 25%-al való növelése, ez célzott vidékfejlesztési támogatásokkal is elősegíthető. Magyarország számára a 2014-2020-as időszakban is fontos volt az ökológiai gazdálkodás támogatása, így Magyarországnak lehetősége volt kétszer is megnyitni ezt a fajta támogatási formát. Hazánkban elkezdődött a 2030-ig szóló új Nemzeti Biodiverzitás Stratégia kidolgozása is, amely foglalkozni fog egyrészt a biológiai sokféleséget fenyegető veszélyek csökkentésével, másrészt a biológiai sokféleség fenntartható használatával - mondta Farkas Sándor.
Az élelmiszerbiztonság szerepe felértékelődött, amelyet elsősorban megfelelő nyomonkövetési, minőségbiztosítási és információs rendszereken keresztül lehet garantálni - mondta a miniszterhelyettes. Emellett egyre növekszik a vásárlók környezettudatossága, ami kikényszeríti a termelési és kereskedelmi folyamatok környezetkárosító hatásainak csökkentését. A fogyasztók egyre több információra kíváncsiak az asztalukra kerülő élelmiszerekről. A termelők érdeke, hogy a fogyasztói igényeknek megfelelő terméket állítsanak elő és ezt megfelelően be is mutassák. Mindezekre figyelemmel alapvető érdekünk, hogy a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok korlátozása mellett olyan intézkedéseket vezessünk be a KAP stratégiai Terv keretében, amelyek ösztönzik az összefogást, javítják a kereskedelmi folyamatok átláthatóságát és ezzel megóvják a termelők jövedelmét.
Forrás: AM sajtóiroda