POWER4BIO: az ehető tányértól a high-tech energetikáig

Az MNVH képviseltében Gulyás Dorina, mint az új nemzetközi projekt koordinátor részt vett a POWER4BIO rendezvénysorozat januári konferenciáján, ahol Lengyelország egyik leginnovatívabb régiójából érkeztek az előadók.

A POWER4BIO projekt célja a regionális és helyi politikai döntéshozók és érdekelt felek kapacitásának növelése az EU-ban a biogazdaságuk strukturálása érdekében. A szeptemberben kezdődött keresztlátogatás-sorozat keretében a biogazdaság iránt érdeklődők szerezhetnek 360 fokos ismereteket: találkozhatnak szakemberekkel és kutatókkal, a helyi hatóságok embereivel és a politikai döntéshozókkal egyaránt.

A január 21-i online eseményen a lengyelországi Mazofsze régióból hívtak meg előadókat a biogazdálkodás témában. Az első előadó, Artur Bednarz, a BioTerm cég képviselője volt, aki bemutatta az általuk kifejlesztett ehető tányért. A 30 nap alatt lebomló tál búzakorpából állítják elő nagynyomáson és magas hőfokon. Jelenleg a cég 50 disztribútoron keresztül 40 országba exportál a termékből világszerte. A BioTerm fő célja részt venni a világon naponta termelt 3,5 tonna műanyag szemét csökkentésében. Artur Bednarz elmondta: egy átlagos európai évente 30,5 kg műanyag csomagolási hulladékot termel, aminek csak 27%-a kerül újrafeldolgozásra. Ezeken a számokon szeretne javítani a BioTerm a 100%-ban lebomló tányérokkal. A jövőben bemutatnak egy take-away tálat is, ami bírja majd a sütőben és mikróban történő melegítést is. Ezzel a megoldással csökkenteni lehet a rendezvények, fesztiválok után felhalmozandó egyszer használatos műanyagszemét mennyiségét.

Második előadőként Patryk Chaja,  a KEZO Kutató intézet PhD hallgatója mutatta be Európa egyik legmodernebb kutatóegységét. A KEZO Kutatóközpont a Lengyel Tudományos Akadémia Folyadékáramlási Gépek Intézetének távoli laboratóriuma, amelynek célja a tiszta energiatechnológiák kutatása. A KEZO épülete mind kutatási, mind pedig élő laboratórium, ahol az összes helyben elérhető megújuló energiaforrást – a napot, a szelet, a talajhőt és a biomasszát – felhasználják. Minden eszköz egy épületfelügyeleti rendszerbe van integrálva, ami azt jelenti, hogy az energiatermelést, -tárolást és -felhasználást figyelik, amivel a jövőben egy teljesen autonóm helyi energiarendszert tudnak kialakítani.

A KEZO Kutató Intézet jó példaként szolgálhat az épületkomplexumok megújuló energiafelhasználására, illetve nagyobb létesítmények, akár városokban kialakítható intelligens energiarendszer kialakításában.

Forrás: MNVH ÁT