Nemzetközi hírek

A nők mezőgazdasági szerepvállalásának erősítése, a termelők és a fogyasztók életminőségének javítása a célja a TalentA pályázatnak, amelyet a nemzetközi agráripari nagyvállalat, a Corteva Agriscience alapított a fenntarthatósági programja keretében. Ez idáig Európában több mint 500 női gazdálkodó célkitűzéseit támogatta, itthon tavaly ősszel hirdették meg először. A győztest már bemutattuk, de a második és harmadik helyen végzett Szabó Mária, illetve Búzás Tiborné Kata tevékenysége sem kevésbé figyelemreméltó.

A nők mezőgazdasági szerepvállalásának erősítése, a termelők és a fogyasztók életminőségének javítása a célja a TalentA pályázatnak, amelyet a nemzetközi agráripari nagyvállalat, a Corteva Agriscience alapított a fenntarthatósági programja keretében. Ez idáig Európában több mint 500 női gazdálkodó célkitűzéseit támogatta, itthon tavaly ősszel hirdették meg először. A győztest már bemutattuk, de a második és harmadik helyen végzett Szabó Mária, illetve Búzás Tiborné Kata tevékenysége sem kevésbé figyelemreméltó.

A sikeres történetek sokakat ösztönözhetnek arra, hogy ők maguk is belevágjanak terveik megvalósításába és kihasználják az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapban és az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapban rejlő lehetőségeket. Az ilyen kezdeményezések segítenek abban, hogy a vidéki területek egyre inkább megfeleljenek a 21. század gazdasági, környezeti és társadalmi kihívásainak.

A sikeres történetek sokakat ösztönözhetnek arra, hogy ők maguk is belevágjanak terveik megvalósításába és kihasználják az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapban és az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapban rejlő lehetőségeket. Az ilyen kezdeményezések segítenek abban, hogy a vidéki területek egyre inkább megfeleljenek a 21. század gazdasági, környezeti és társadalmi kihívásainak.

Az Európai Falumegújítási Díj aranyminősítésével tértek haza a környeiek az osztrák Hinterstoderből. A Magyar falu – kihívások, helyi válaszok mottóval meghirdetett pályázat nyerteseként vehetett részt a nemzetközi versenyen.

Az Európai Falumegújítási Díj aranyminősítésével tértek haza a környeiek az osztrák Hinterstoderből. A Magyar falu – kihívások, helyi válaszok mottóval meghirdetett pályázat nyerteseként vehetett részt a nemzetközi versenyen.

Trizs község Magyarország északkeleti határvidékén fekszik, az Aggteleki Nemzeti Park szomszédságában. Lakossága csupán 200 fő. A Trizsi Ízek Szociális Szövetkezet a település fejlesztése érdekében megvalósított programjával a LEADER France és az Európai LEADER Szövetség a Vidékfejlesztésért meghirdetett Nemek Közötti Egyenlőség Európai LEADER Díjának pályázatán a döntőbe jutott. 

Trizs község Magyarország északkeleti határvidékén fekszik, az Aggteleki Nemzeti Park szomszédságában. Lakossága csupán 200 fő. A Trizsi Ízek Szociális Szövetkezet a település fejlesztése érdekében megvalósított programjával a LEADER France és az Európai LEADER Szövetség a Vidékfejlesztésért meghirdetett Nemek Közötti Egyenlőség Európai LEADER Díjának pályázatán a döntőbe jutott. 

Áprilisban a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található 280 lakosú kisközség, Uppony lett a Smart Rural 21 programja „Hónap Faluja” kitüntető cím birtokosa. A program célja a vidéki fejlesztések ösztönzése, valamint az okos településfejlesztési stratégiák kialakítása Európa-szerte.

Áprilisban a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található 280 lakosú kisközség, Uppony lett a Smart Rural 21 programja „Hónap Faluja” kitüntető cím birtokosa. A program célja a vidéki fejlesztések ösztönzése, valamint az okos településfejlesztési stratégiák kialakítása Európa-szerte.

Az ökológiai gazdálkodás témában megtartott éves ágazati szakmai napon a jelenlévők áttekintették a hazai ökológiai gazdálkodás aktuális trendjeit és kihívásait. A fókuszban ezúttal az Agrárminisztérium gondozásában napvilágot látott Nemzeti Cselekvési Terv az Ökológiai Gazdálkodás Fejlesztéséért (ÖCST) című stratégiai dokumentum állt.

Az ökológiai gazdálkodás témában megtartott éves ágazati szakmai napon a jelenlévők áttekintették a hazai ökológiai gazdálkodás aktuális trendjeit és kihívásait. A fókuszban ezúttal az Agrárminisztérium gondozásában napvilágot látott Nemzeti Cselekvési Terv az Ökológiai Gazdálkodás Fejlesztéséért (ÖCST) című stratégiai dokumentum állt.

A vidéki innovációk  hatékonyabb megvalósítása és az ezeken a területeken felmerülő problémák megoldása érdekében Európa-szerte és Magyarországon is vidékfejlesztési hálózatok működnek és kooperálnak. Az egyes országok vidékfejlesztési hálózatai és a nemzetközi szervezetek az elkövetkező hetekben számos online fórumon foglalkoznak a vidéki térségek specifikus kihívásainak megoldásával, jó gyakorlatok bemutatásával, a következő időszak cselekvési terveinek megfogalmazásával. 

A vidéki innovációk  hatékonyabb megvalósítása és az ezeken a területeken felmerülő problémák megoldása érdekében Európa-szerte és Magyarországon is vidékfejlesztési hálózatok működnek és kooperálnak. Az egyes országok vidékfejlesztési hálózatai és a nemzetközi szervezetek az elkövetkező hetekben számos online fórumon foglalkoznak a vidéki térségek specifikus kihívásainak megoldásával, jó gyakorlatok bemutatásával, a következő időszak cselekvési terveinek megfogalmazásával. 

A KAP Stratégia tervek Agrártudás és Innovációs Rendszereiről ülésezett 20 tagország képviselője Hollandiában. Az eseményt társelnökként vezette Juhász Anikó, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára. A rendezvényen 20 tagország 38 képviselője vett részt személyesen, további 26-an pedig online csatlakoztak.

A KAP Stratégia tervek Agrártudás és Innovációs Rendszereiről ülésezett 20 tagország képviselője Hollandiában. Az eseményt társelnökként vezette Juhász Anikó, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára. A rendezvényen 20 tagország 38 képviselője vett részt személyesen, további 26-an pedig online csatlakoztak.

Az Európai Vidékfejlesztési Hálózat (ENRD) a vidékfejlesztési politikák gyakorlati működésével kapcsolatos ötletek és tapasztalatok megosztásának központja, amely megkönnyíti a tudásmegosztást és a hálózatépítést az összes vidéki érdekelt fél között az EU-ban. Bemutatja, hogy a vidékfejlesztési programok, projektek és kezdeményezések hogyan működnek a gyakorlatban, és hogyan lehet ezeket továbbfejleszteni és alkalmazni más területeken.

Az Európai Vidékfejlesztési Hálózat (ENRD) a vidékfejlesztési politikák gyakorlati működésével kapcsolatos ötletek és tapasztalatok megosztásának központja, amely megkönnyíti a tudásmegosztást és a hálózatépítést az összes vidéki érdekelt fél között az EU-ban. Bemutatja, hogy a vidékfejlesztési programok, projektek és kezdeményezések hogyan működnek a gyakorlatban, és hogyan lehet ezeket továbbfejleszteni és alkalmazni más területeken.

A Smart Rural 21 program egy, az Európai Bizottság (DG AGRI) támogatásával megvalósuló két és fél éves projekt. A napjainkat meghatározó globális tendenciák minden közösség számára új kihívásokat hoztak, függetlenül az adott közösség méretéről, földrajzi elhelyezkedésétől, vagy a településhierarchián belül elfoglalt pozíciójától. Különösen igaz ez a vidéki városok és a kistelepülések esetében. A program célja az ezeken a területeken megvalósuló fejlesztések ösztönzése és végrehajtása, valamint az okos település fejlesztési stratégiák kialakítása Európa-szerte. A tapasztalatoknak alapján olyan alkalmazható jó gyakorlatokat kívánnak bemutatni a településeknek, amelyek segítik őket az „okossá” válásban, a fejlődéshez szükséges egyfajta iránymutatást adva. 

A Smart Rural 21 program egy, az Európai Bizottság (DG AGRI) támogatásával megvalósuló két és fél éves projekt. A napjainkat meghatározó globális tendenciák minden közösség számára új kihívásokat hoztak, függetlenül az adott közösség méretéről, földrajzi elhelyezkedésétől, vagy a településhierarchián belül elfoglalt pozíciójától. Különösen igaz ez a vidéki városok és a kistelepülések esetében. A program célja az ezeken a területeken megvalósuló fejlesztések ösztönzése és végrehajtása, valamint az okos település fejlesztési stratégiák kialakítása Európa-szerte. A tapasztalatoknak alapján olyan alkalmazható jó gyakorlatokat kívánnak bemutatni a településeknek, amelyek segítik őket az „okossá” válásban, a fejlődéshez szükséges egyfajta iránymutatást adva.