Kétegyháza nagyközség Békés megyében, a Gyulai járásban. Az egyik legnagyobb magyarországi román nemzetiségű település: lakóinak mintegy 30 százaléka vallja magát románnak.
Az első írásos emlék 1412-ben említik Kétegyházát, amelyben Fövélyesi Siket Elek a falu egy részét adományként megkapja, majd Maróthy János macsói bán tulajdonába kerül és a Gyulai várbirtok részévé válik, 1686-ban viszont a tatárok teljesen elpusztították. 1723-ban a puszta Lővenburg János békés megyei főispán tulajdonába került, aki bánáti románokat telepített a faluba, ők emelték a jelenlegi román ortodox templomot 1779-ben. Később a település az Andrássyak tulajdonába került, ők 1742-ben kastélyt, 1749-ben római katolikus templomot építettek Kétegyházán.
A falu a 19. század elejétől már az Almásy-család birtokában volt, akik 1804 után magyar lakosságot is telepítettek a faluba. Az ő idejükben valósult meg a mértani falurendezés, ekkor alakult ki a község mai arculatát meghatározó széles, hosszú, valamint a merőlegesen keresztező utcák rendje.
A település modernkori története jövőbe tekintő fejlesztésektől színes. A település vezetése azt vallja, nem elég, hogy egy beruházás „szép”, annak hasznosnak is kell lennie, de úgy, hogy a környezetre gyakorolt hatása is elfogadható legyen. Kétegyháza vezetése célul tűzte a kiadások csökkentését, az energetikai korszerűsítést és a hatékonyság növelését a településen.
Első lépésként a Márki Sándor Általános Iskola és a Polgármesteri Hivatal energetikai korszerűsítése valósult meg. A beruházás két ütemben, két pályázatból történt meg, elsőként az épületek hőszigetelése, nyílászárók cseréje, a következőben a fűtési rendszert modernizálták és megújuló energiaforrásokat szereltettek be. A Márki Sándor Általános Iskolában több mint 140 millió, a Polgármesteri Hivatal 116 millió forintból újult meg.
Második lépésben a Táncsics Mihály Művelődési Ház kapott, korszerű fűtési rendszert, az épület egy része pedig utólagos hőszigetelést.
A beruházási sor a Napsugár Óvodával folytatódott: az épületre napkollektorokat szereltek, elvégezték a nyílászárók cseréjét, a külső hőszigetelést, az épület belső teljes villamoshálózatának felújítását. Helyet kapott az udvar, a csoportszobák szépítése, új játszóeszközök beszerzése is a 73,5 millió forint fejlesztési összegben. A megnövekedett óvodai létszám miatt szükségessé vált az épület tornaszobával való bővítése is. A bölcsődében 20 millió forintértékben tudtak nyílászárókat és nagyobb mennyiségű eszközöket beszerezni.
Nem csak a jövőre, a jelen és a múlt képviselőire is oda figyeltek a fejlesztések során. Idősebb lakóik hosszú évtizedeken át szolgálták tisztességgel településüket, nem feledkezhettek meg az ő kényelmükről sem. Ezért az Idősek Ellátó Intézményét új épületszárnnyal bővítették, a meglévő rész is szinte teljes felújításon esett át.
A jövőre is komoly tervei vannak a településnek. Az aktív korúak jelentős része más településen dolgozik, ezért szeretnék javítani az ő komfortérzetüket is. 65 millió forint összegben járdaszakaszokat újítanak fel, a kerékpárosok pedig 173 millió forint értékben új kerékpárutakat kapnak pályázatoknak köszönhetően.
Top-os forrásból fog megvalósulni a csapadékvíz elvezetés egy újabb szakasza, a beruházásból nem maradnak ki a kapubejárók előtti árkok lefedése sem. Két településsel közösen megnyert pályázati forrásból 100%-ban kiépül a településen a szennyvízhálózat és bővítésre kerül a szennyvíztelep is. Kétegyházának a teljes elnyert pályázatból több mint kétmilliárd forint jut majd, ami így 2014 őszétől közel 3 milliárd forinttal gazdagodott.
Forrás: Brlázs Róbert, Békés megyei területi felelős, fotók: Kétegyháza önkormányzata