Zala vármegye mindig is bővelkedett hagyományokban és kézműves mesterségekben, amelyek a helyi közösség identitását formálják. E gazdag kulturális közeg egyik jelentős alakja Árvay László iparművész, aki művészi pályájával és alkotásaival nemcsak a helyi lakosokat inspirálja, hanem az országhatáron túli közönséget is eléri.
Az argentin tangó, a spanyol flamenco és sok más örökségelem mellé került a csárdás tánc hagyománya az UNESCO szellemi kulturális örökségének reprezentatív listáján. Ezen a listán gyűjtik össze az emberiség nemzedékről nemzedékre hagyományozódó közösségi tudását.
Tavaly közel 585 milliárd forint forráshoz jutottak a gazdálkodók, a vidéki vállalkozások és az önkormányzatok, amely összeget európai uniós támogatások és az ezekhez kapcsolódó, kiemelkedően magas, 80 százalékos hazai társfinanszírozás biztosított. Ezen támogatások az agrárium versenyképességének növelését, a fenntartható gazdálkodás elősegítését és a vidék fejlesztését szolgálják.
A Országfásítási Program részeként 2020-ban meghirdetett Településfásítási Programnak idén az ötödik üteme kezdődik. 2025-ben újabb tízezer sorfát igényelhetnek a 10 ezer fő alatti települések zöldítéséhez az önkormányzatok. Tavasszal és ősszel 5000-5000 darab fa áll az igénylők rendelkezésére, akik a mai naptól regisztrálhatnak a program honlapján – jelentette be Zambó Péter.
A festői szépségű Gömör-Hevesi-dombság egyik gyöngyszeme, Szuhafő ad otthont a Centu-Fák Kft.-nek, amely 2013 óta meghatározó szereplője a helyi faiparnak. Az üzemben a hagyományos fafeldolgozás és a modern technológia találkozik, miközben a vállalkozás elkötelezetten őrzi és újraéleszti a gömöri népi motívumokat.
A kormány által megteremtett, szükséges pénzügyi és szakmai feltételeknek köszönhetően a 2024-es egységes kérelem keretében igényelt támogatásokból 149,2 ezer termelő 22 jogcím alapján részesülhetett előleg- és részletfizetésben a 2024. október 16. és december 31. közötti időszakban.
A KDMFÜ Nonprofit Kft. konzorciumvezetőként vesz részt az Interreg VI-A Magyar-Szerb Program ARCCHAD projektjében, amelynek célja, hogy segítse a kistermelőket az éghajlatváltozás okozta kihívások kezelésében. Ez a projekt az innovációra, a fenntarthatóságra és az agrodigitalizációra összpontosít, hogy a kistermelők mindennapi munkáját megkönnyítse és hozzájáruljon hosszútávú fennmaradásukhoz.
2013-ban egy merész álom valósult meg a szőnyi Öreghegyen, ahol egy családi kezdeményezésből megszületett a Tövis Porta. Az ültetvény középpontjában a homoktövis áll, amely már kezdettől fogva meghatározó eleme a termelők mindennapjainak. Az elmúlt évtizedben a Tövis Porta nemcsak ültetvényként, hanem a helyi közösség egyik fontos kulturális és gasztronómiai pontjaként is ismertté vált.
Kerényi Csaba a Vidékfejlesztési Program keretében a „Mezőgazdaság digitális átállásához kapcsolódó precíziós fejlesztések támogatása” (VP2-4.1.8-21) című felhívásra támogatási kérelmet nyújtott be, amelyet pozitívan bíráltak el. A projekt helyszíne Bácsalmás, a bevonni kívánt terület pedig továbbra is 130 hektár volt.
„Friss tojások közvetlenül tőlünk! Vásárolj tőlünk, és élvezd a természetes ízeket!” – olvasható a még csak a húszas évei végén járó Filek-Vartek Vivien szórólapján. Vajon miért kezd egy fiatal lány tyúktartásba?
Átadták a Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete (PTE SZBKI) szőlő- és boranalitikai vizsgálatok elvégzésére alkalmas, közelmúltban korszerűsített laboratóriumát csütörtökön a baranyai vármegyeszékhelyen. Az egyetemet fenntartó alapítvány 127 millió forintos támogatásával modernizált, új gépekkel felszerelt, akkreditált laboratórium a fejlesztésnek köszönhetően alkalmassá vált arra, hogy a bor forgalomba hozatalához szükséges vizsgálatokat végezzen.
UNESCO szellemi kulturális örökség lett a csárdás tánc
Az argentin tangó, a spanyol flamenco és sok más örökségelem mellé került a csárdás tánc hagyománya az UNESCO szellemi kulturális örökségének reprezentatív listáján. Ezen a listán gyűjtik össze az emberiség nemzedékről nemzedékre hagyományozódó közösségi tudását.
Jelentős kifizetések 2024-ben is az agrár- és vidékfejlesztési programokban
Tavaly közel 585 milliárd forint forráshoz jutottak a gazdálkodók, a vidéki vállalkozások és az önkormányzatok, amely összeget európai uniós támogatások és az ezekhez kapcsolódó, kiemelkedően magas, 80 százalékos hazai társfinanszírozás biztosított. Ezen támogatások az agrárium versenyképességének növelését, a fenntartható gazdálkodás elősegítését és a vidék fejlesztését szolgálják.
Idén is folytatódik a magyar települések zöldítése
A Országfásítási Program részeként 2020-ban meghirdetett Településfásítási Programnak idén az ötödik üteme kezdődik. 2025-ben újabb tízezer sorfát igényelhetnek a 10 ezer fő alatti települések zöldítéséhez az önkormányzatok. Tavasszal és ősszel 5000-5000 darab fa áll az igénylők rendelkezésére, akik a mai naptól regisztrálhatnak a program honlapján – jelentette be Zambó Péter.
Gömöri mintás kerítéselemeket készít a szuhafői Centu-Fák Kft.
A festői szépségű Gömör-Hevesi-dombság egyik gyöngyszeme, Szuhafő ad otthont a Centu-Fák Kft.-nek, amely 2013 óta meghatározó szereplője a helyi faiparnak. Az üzemben a hagyományos fafeldolgozás és a modern technológia találkozik, miközben a vállalkozás elkötelezetten őrzi és újraéleszti a gömöri népi motívumokat.
Több mint 382 milliárd forint forráshoz jutottak a gazdálkodók 2024 végéig
A kormány által megteremtett, szükséges pénzügyi és szakmai feltételeknek köszönhetően a 2024-es egységes kérelem keretében igényelt támogatásokból 149,2 ezer termelő 22 jogcím alapján részesülhetett előleg- és részletfizetésben a 2024. október 16. és december 31. közötti időszakban.
„Kistermelők figyelem! Most Önöké a szó!
A KDMFÜ Nonprofit Kft. konzorciumvezetőként vesz részt az Interreg VI-A Magyar-Szerb Program ARCCHAD projektjében, amelynek célja, hogy segítse a kistermelőket az éghajlatváltozás okozta kihívások kezelésében. Ez a projekt az innovációra, a fenntarthatóságra és az agrodigitalizációra összpontosít, hogy a kistermelők mindennapi munkáját megkönnyítse és hozzájáruljon hosszútávú fennmaradásukhoz.
Több mint tíz éve álmodták meg a Tövis Portát
2013-ban egy merész álom valósult meg a szőnyi Öreghegyen, ahol egy családi kezdeményezésből megszületett a Tövis Porta. Az ültetvény középpontjában a homoktövis áll, amely már kezdettől fogva meghatározó eleme a termelők mindennapjainak. Az elmúlt évtizedben a Tövis Porta nemcsak ültetvényként, hanem a helyi közösség egyik fontos kulturális és gasztronómiai pontjaként is ismertté vált.
Precíziós gazdálkodás: Hatékonyság és fenntarthatóság a mezőgazdaságban
Kerényi Csaba a Vidékfejlesztési Program keretében a „Mezőgazdaság digitális átállásához kapcsolódó precíziós fejlesztések támogatása” (VP2-4.1.8-21) című felhívásra támogatási kérelmet nyújtott be, amelyet pozitívan bíráltak el. A projekt helyszíne Bácsalmás, a bevonni kívánt terület pedig továbbra is 130 hektár volt.
Ő az élő példa rá, hogy a tyúktartás egy jó alternatíva
„Friss tojások közvetlenül tőlünk! Vásárolj tőlünk, és élvezd a természetes ízeket!” – olvasható a még csak a húszas évei végén járó Filek-Vartek Vivien szórólapján. Vajon miért kezd egy fiatal lány tyúktartásba?
Megújult a PTE szőlő- és boranalitikai vizsgálatok elvégzésére alkalmas laboratóriuma
Átadták a Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete (PTE SZBKI) szőlő- és boranalitikai vizsgálatok elvégzésére alkalmas, közelmúltban korszerűsített laboratóriumát csütörtökön a baranyai vármegyeszékhelyen. Az egyetemet fenntartó alapítvány 127 millió forintos támogatásával modernizált, új gépekkel felszerelt, akkreditált laboratórium a fejlesztésnek köszönhetően alkalmassá vált arra, hogy a bor forgalomba hozatalához szükséges vizsgálatokat végezzen.