A Homokhátság vízhiányos állapotának megszüntetésére nagyszabású vízgazdálkodási program indul. A Homokhátság vízpótlásának tervében 1700 milliárd forintos beruházással biztosítanák a régió fenntartható vízellátását. A program célja a mezőgazdaság, az erdők és a talaj hosszú távú vízutánpótlásának megoldása.
– Vízgazdálkodási fejlesztések nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy a Homokhátság vízhiányos állapota megszűnjön – nyilatkozta Fackelmann István, Ásotthalom korábbi alpolgármestere és volt falugazdász, aki évek óta aktívan foglalkozik a Homokhátság vízellátásának kérdésével szakmai fórumokon és rendezvényeken. Hozzátette: a tervezett vízügyi fejlesztések révén az árvíz nem csupán megszokott veszélyforrásként, hanem a mezőgazdaság és az erdők számára áldásként is megjelenhetne. Fackelmann szerint a talaj, mint természetes víztározó szerepe jelenleg kihasználatlan, pedig a víz megtartása, nem pedig kiengedése jelentheti a megoldást a régió problémáira.
A Homokhátság vízpótlásának kihívásai
A kormány és az Országos Vízügyi Főigazgatóság által tervezett program – amelynek összköltsége közel 1700 milliárd forint – a Duna–Tisza közi Homokhátság vízpótlására irányul. A fejlesztés nemcsak a vízhiányos állapot rendezését célozza, hanem azt is, hogy a régió természeti adottságai hosszú távon fenntarthatóvá váljanak. Fackelmann szerint a rendszer fejlesztésével elérhető, hogy az árvíz valóban áldássá váljon, megmentve az erdőket és segítve a mezőgazdaságot.
A víz kiengedése helyett annak megtartására kell fókuszálni
– Ahelyett, hogy ész nélkül kiengednénk az országból a vizet, a megoldás a talajvízszint emelésében rejlik. A talaj a legjobb víztározó, és igenis szükséges a víz tárolása a földben. Ha a talajban elegendő víz áll rendelkezésre, az erdők nem száradnak ki, a fák nem hullatják a lombjukat már augusztusban, hanem csak akkor, amikor az első fagyok beköszöntenek – mondta.
A tervezett vízügyi fejlesztések részletei
A Homokhátság vízpótlási tervezetének lényege, hogy a Dunából és a Tiszából több helyen vizet szivattyúznak ki, azt csatornákon és vezetékeken át hatalmas víztározókba gyűjtik, majd a víz a Homokhátságot behálózó csatornákon keresztül lefolyik a víztározókból a száraz területekre. A több területi alegységből álló vízpótlási program egyes elemeiről tavaly november végén Nagy István agrárminiszter beszélt Ruzsán.
Az öntözőrendszer jelentősége a térségben
– Jó reményekkel tekinthetünk a jövőbe, hiszen a 2025-ös költségvetés már tartalmazza a mórahalmi öntözőrendszer üzembe helyezését. Ez a fejlesztés lehetővé teszi 5500 hektár mezőgazdasági terület öntözését. A kiemelő mű korábban elkészült a kormány 2,1 milliárd forintos támogatásából, a kijuttatási rendszer pedig vidékfejlesztési forrásokból valósult meg. Már csak néhány kilométernyi csővezeték lefektetése hiányzik, amelyhez a forrást a költségvetés biztosítja. Nagyon bízom benne, hogy a rendszer a jövő évben üzembe áll, és ezzel az 5500 hektár szántóföldi zöldségtermesztés biztonságba kerül. Ez a beruházás nemcsak a termelés folyamatosságát garantálja, hanem anyagilag is stabil helyzetet teremt a gazdák számára, hosszú távon biztosítva számukra jövedelmi biztonságot és perspektívát – mondta 2024 végén a miniszter.
Forrás: DÉLMAGYAR
Archív Fotó: Török János, DÉLMAGYAR