A Pécsi Janus Pannonius Múzeum Néprajzi Múzeumában október 17-től látogatható az új kiállítás, amely eltűnt vagy kihalóban lévő települések történetét tárja az érdeklődők elé.
Az intézmény közleménye szerint az “Atlantisz – Kis világok” című nemzetközi kiállítássorozat pécsi tárlata annak köszönhető, hogy magyarországi, romániai, szerbiai, horvátországi, szlovéniai és németországi kutatók felkeresték a megszűnőben lévő falvakat vagy felszámolt települések helyeit, beszélgettek egykori lakóikkal, és összegyűjtöttek történeteket, tárgyakat, fényképeket.
A kiállításon látható fotók 2024 tavaszán, egy több ezer kilométeres út során készültek, csakúgy, mint azok a hangfelvételek, amelyek a kiállításokat kísérő hanginstallációk alapját adják.
A kiállítás központi anyagát képező kutatásokat egy újvidéki történész, a Pécsi Tudományegyetem kutatói, valamint a budapesti Néprajzi Múzeum munkatársai végezték.
A magyar települések közül bemutatásra kerülnek a Tolna vármegyei Dolina, a baranyai Korpád és Gyűrűfű, az észak-magyarországi Derenk, valamint a vajdasági Terján történetei.
- Dolina hanyatlása 1946-ban, a németek egy részének kitelepítésével kezdődött. A falu helyét felszántották és csak 2022-ben, a kápolna harangjának megtalálásával került vissza a köztudatba.
- Korpád “nem fejlesztendő településként” lett halálra ítélve a hetvenes években. Helyét ma vadban gazdag erdő takarja, házai eltűntek, az emberi település utolsó tanúi az elvadult gyümölcsfák. A faluról egykori lakója mesél.
- Gyűrűfű szintén a hetvenes évek településpolitikája következtében szűnt meg. Az “elsodort falu” története jól ismert, bejárta a korabeli sajtót. Gyűrűfű ökofaluként újratelepült, a kiállítás a régi és az új Gyűrűfű történetét meséli el.
- A lengyel (gorál) kisebbség által lakott Derenk az első világháború után vált határfaluvá, elveszítve hagyományos kulturális és gazdasági kapcsolatait. A második világháború alatt vadrezervátummá alakították a területet, ezért a lakosokat kitelepítették a faluból. A falu ma a magyarországi lengyel kisebbség fontos emlékezethelye.
- A vajdasági Terjánt az 1950-es években számolták fel. A dohány- és virágmagtermesztéssel foglalkozó magyar lakosság egy tömbben költözött át a szomszédos Csókára, továbbra is megtartva “terjányi” identitását.
- A kiállítás Romániából a Vaskapu-erőmű építésekor elárasztott, törökök által lakott Ada-Kaleh, a lassanként kihaló Magyarherepe, az egykor németek által lakott Lindenfeld és a közeli rézbánya zagytározójába fulladó Szászavinc (Geamana) történeteit meséli el.
- Szerbiából a második világháború végén internálótáborrá alakított Gakovo és Krusevlje története ismerhető meg. Gakovo az évek során újratelepült, Krusevlje lakatlanná valt.
- Horvátországból Zagorje, Banija és Baranja régiók egyes, különböző okok miatt kihalóban lévő falvait mutatják be. Az Isztria-félszigeten álló, egykor olaszok által lakott Zavrsje (Piemonte d’Istria) története és az Adria szigeteinek néhány kihalt, illetve kihalóban lévő faluja szintén szerepel a tárlaton.
- A szlovéniai Novi Log (Neulag) házait a második világháborúban pusztították el olasz csapatok, Stari Tabor (Alttabor) német lakói már korábban elhagyták a vidéket. Vrsicből a jobb megélhetést biztosító partvidéki településekre költöztek lakói, míg Trbiz 2023-ban egy időjárási katasztrófa következtében vált lakhatatlanná.
A kiállítás 2024. november 30-ig tekinthető meg.
Forrás: Csodálatos Magyarország/Halász Gabi
Fotó: JPM Néprajzi Múzeum