Nem túlzás azt állítani, hogy a vásárlók imádják Felsőjánosfa termelői piacát. Veszik, mint a cukrot a gyümölcsöket, a zöldségféléket, a tojást, a lekvárokat, ráadásul mindig kínálnak házi süteményeket, köztük a „kőtt” rétest.
– Ausztriában dolgoztam negyed évszázadon át, közben igyekeztem, hogy megismerjem az ottani vidéki életet. Ott láttam, hogy egy kis faluban, annak egyszerű, kavicsozott terére bejárnak autóval, egy asztalra kipakolják a saját terményeiket, termékeiket (sajt, kenyér, sonka, kolbász, lekvár stb.), és azokat árusítják. Semmi extra körülmény, mégis, nagyon sokan voltak, engem pedig különösképpen megfogott ez a lehetőség, ottani szóhasználattal a parasztpiac – idézte a múltat Grózinger Csaba, Felsőjánosfa polgármestere.
– 2019-ben, mikor polgármesterré választottak, ott motoszkált bennem a gondolat, hogy termelői piac működjön a településünkön. Felsőjánosfa egy nem túl nagy, kétszáz fős település az Őrségben, Vas és Zala vármegye határán.
Annak ellenére, hogy kevesen laknak a faluban, frekventált helyről van szó, nagy az átmenő forgalom a környéken, sok a vendégház, így a turista is. Ráadásul a régióban sehol nem működött termelői piac, így nem volt kérdés, hogy belevágjunk-e a beruházásba.
Örültem annak, hogy a kormányzat támogatta az ilyen jellegű kezdeményezéseket. A térség országgyűlési képviselője, V. Németh Zsolt, valamint Gyopáros Alpár, a Magyar Falu Program államtitkára is segített és biztatott bennünket, hogy indítsuk be a piacot. Pályázaton közel húszmillió forintot nyertünk e célra, az összegből a kultúrház melletti területen megépítettük a 145 négyzetméteres, fedett közösségi épületet. Arra törekedtünk, hogy egyedi, szép, kulturált, virágos és minden szükséges „elemmel” rendelkezzen. Mindezt annak érdekében is tettük, hogy az árusok és a vásárlók hangulatos környezetben találkozzanak. Tudom, hogy ez rengeteget jelent. Kemencét is készítettünk, hiszen nemcsak a piacnak, hanem rendezvényeknek is helyet ad a közösségi tér.
– Ahogy az építkezés terén, úgy a működés tekintetében is a tökéletesre törekedtünk. Nem vásárt kívántunk tartani, hanem azt szerettük volna elérni, hogy az árusok saját, értékes termékeiket kínálják. Jelenleg tíz-tizenkettő állandó termelő jelenik meg a piacon, melynek időpontja péntek. A téli időszakban kora délután, máskor később kezdik az árusítást. S a piac – beleértve a jó hangulatú találkozásokat, beszélgetéseket is – addig tart, amíg el nem fogynak a termékek. Erre egyébként sokat nem kell várni.
Hogy mi mindent találnak a vásárlók a piacon? Nos, zöldségféléket, gyümölcsöket, házi tésztákat, tojást, mézet vehetnek. A környéken működik egy húsos manufaktúra, ők mindenféle hentesárut hoznak.
Hosszú sorok szoktak kialakulni előttük. Ugyancsak a közelben gazdálkodik egy vállalkozó, aki finomabbnál finomabb gyümölcslevekkel érkezik a termelői piacra. S feltétlenül meg kell említenem a házi süteményeket, köztük a kelt rétest, amit nálunk az Őrségben csak „kőtt” rétesnek neveznek. Egy helyi család süti, természetesen több ízben. A három-négy tepsi pillanatok alatt elkél. Mindezek alapján azt mondhatom, hogy a kínálat és a kereslet szépen találkozik a piacon. Megjegyzem, bejelentkeztek „egyéb” termékeket árusítók is, de nagyon gyorsan kikoptak, mikor látták, hogy Felsőjánosfán igazi termelői piac működik, s nincs szükség vásárfiára. Úgy gondolom, hogy jó ötlet volt a piac létesítése, hiszen az árusoknak és a vásárlóknak – akik között rengeteg a rendszeresen visszatérő – egyaránt jó lehetőséget biztosítunk, miközben a közösséget is jól szolgálja a program.
A polgármester hozzátette: a lehetőség biztosítása mellett fontos az is, hogy az emberek minőségi és magyar terményeket, termékeket vásárolhassanak.
– Egyre többen keresik a helyi termékeket. Mert biztosak lehetnek benne, ha Gizi néni kiviszi a kertjében termelt paradicsomot, paprikát, az nincs agyonpermetezve.
De ugyanúgy a gyümölcs is vegyszermentes. A termelők többsége nagyon figyel már arra, hogy a lehető legjobb minőséget nyújtsa, s amit készít, az maximálisan egészséges legyen. Az emberekben pedig erősödik a tudatosság, hogy ezeket az ételeket vegyék, fogyasszák a ki tudja honnan származók helyett. S még egy dolog: nagyon sokan vannak, akik elkötelezték magukat a magyar áruk mellett. Ez szerintem nagyon jó dolog. Aki a magyar terméket veszi, az jól dönt, hiszen nemcsak a minőség, hanem az ízvilág tekintetében is jót kap. Arról nem is beszélve, hogy így a magyar termelőket támogatják és nem a multikat.
Felsőjánosfa önkormányzata gáláns, minden téren támogatja a helyi és környékbeli termelőket.
– A képviselőtestülettel már az induláskor döntöttünk arról, hogy nem kérünk helypénzt senkitől.
Mégiscsak furcsa lenne, hogy szegény Gizi nénitől, aki a saját zöldségféléiből kiárul három-négyezer forintot, elkérnénk mondjuk ezer forint helypénzt. A piac működtetése nem kerül sok pénzébe az önkormányzatnak. Az áram, ami költséget jelent, de azt természetesen finanszírozzuk, a költségvetésünk engedi. Sokkal többet jelent számunkra az a hírnév, amit a termelői piac nyújt Felsőjánosfának.
Grózinger Csaba elárulta, nagyobb fejlesztéseket a piac tekintetében nem terveznek, de felkészültek minden eshetőségre.
– Ha újabb árusok érkeznének, akkor mindenkinek tudunk helyet biztosítani. Felkészültünk, van húsz sörasztalunk, pillanatok alatt fel tudunk húzni sátrakat, ha a helyzet, ez esetben az árusítói létszám megkívánja.
Szeretettel fogadjuk az érdeklődő árusokat, de ahogy mondtam, azokat, akik értékes termékeket kínálnak. Azért azt el kell árulnom, hogy vannak még piacos terveink, igaz, kissé más jellegűek. Tervezzük, hogy a kultúrháznál lévő, negyven férőhelyes parkoló területén bolhapiacot indítunk. Az elképzelések szerint ez havonta egy alkalommal várja majd az érdeklődőket. Nem kérdés, hogy van rá igény. Fogyasztói társadalmat élünk, mindenki vásárol, aztán a portékát megunja, rakosgatja ide-oda, végül kidobja. A bolhapiac egy lehetőség arra, hogy ezek a dolgok ne a kukában kössenek ki. A környéken nem működik ilyen, ahol azonban van (Körmend, Zalaegerszeg), ott nagyon jól megy. Szeretnénk, ha nálunk ez is szervezetten, kulturáltan, sikeresen működne. Az első természetesen a sokak által imádnivalónak nevezett termelői piac, de ahogy mondtam, Felsőjánosfa érdeke, hogy minél többen érkezzenek a faluba, vigyék annak jó hírét.
Forrás: Magyar Mezőgazdaság/ Bella Huba
Fotó: Magyar Mezőgazdaság/ Bella Huba