Felújították a gyulai Ladics-házat és az ott megtekinthető tárlatot uniós támogatás segítségével. A tárlat megújításáról Bódán Zsolt történész, kurátor az MTI-nek elmondta, az eredeti kiállítás 1989-ben nyílt meg; nemcsak a ház, a bútorok és a tárgyak, hanem a Ladicsok irathagyatéka is fennmaradt, így országosan egyedülálló módon, komplexitásában mutatta be a polgári életmódot.
Ám az eredeti koncepcióban is az szerepelt, hogy az épület hátsó szárnyát is megnyitják a közönség számára, ami akkor elmaradt, így “régi adósság” volt a tárlat megújítása.
A 19. század elején barokk stílusban épült földszintes polgárházban 1849 júniusában Petőfi Sándor is vendégeskedett.
A ház korábban is látogatható részei (az étkezőként is funkcionáló közösségi tér, a szalon és a hálószobák) alapvetően nem változtak, megmaradt hagyományos enteriőr jellegük, bár kerültek be új, eddig nem látható tárgyak a hagyatékból. Az érdeklődők QR-kódok segítségével juthatnak plusz információkhoz a műtárgyakról, a terem történetéről vagy jellegzetes elemeiről.
Most viszont megnyitották az eddig nem látogatható részeket is a látogatók előtt: a konyhát, a kamrát és a fürdőt, valamennyit eddig be nem mutatott Ladics-tárgyakkal rendezték be, és itt számos interaktív elemet helyeztek el – mondta a kurátor. Belépéskor a Ladics család tagjai “köszöntik” hologram formájában a belépőket, akik elmesélik életüket, így kibontakozik a család és a ház története.
A fürdőben bemutatják a polgári higiénés kultúrát; a ház speciális vízvezetékrendszerének és a korabeli illemhelyeknek a működését. A konyhában a húsdaráló megérintésével lecsévélődik egy falvédő, és azon jelennek meg kiegészítő tartalmak. A kamrában a kihúzható fiókok mozgatásával indul el a vetítés, amely bemutatja, hány cselédje volt a Ladics-háztartásnak, és pontosan mi volt a feladatuk.
A leglátványosabb interaktív elem a kocsiszínben lévő korabeli fogatban elhelyezett VR-szemüveg, amelynek felvételével az 1910-es Gyula belvárosában lehet sétát tenni. Az ott látható látványt elsősorban korabeli képeslapok alapján mintázták.
A Ladics-ház a 19. század elején földszintes polgárházként, jegyzői lakásnak épült. Első lakója, Szakál Lajos vendégül látta a házban Petőfi Sándort. Őt követték a Ladics-leszármazottak. Az épület az 1970-es évek végén – életjáradéki szerződés keretében – került a város tulajdonába.
A gyulai önkormányzat pályázat keretéből nyert el egymilliárd forintot, az összegből építették meg a Nagyváradi úti kerékpárút hiányzó részeit és újították fel a Százéves Cukrászdát is. A város a beruházásokhoz mintegy 240 millió forintot önerőként biztosított.
A Ladics-ház komplex felújításon esett át, amely magába foglalta az épület állagmegóvását, a fűtésrendszer kiépítését, vizesblokkok kialakítását. Emellett interaktívvá tették a tárlatot, kialakítottak egy múzeumpedagógiai termet, amely kisebb rendezvényeknek és időszaki kiállításoknak adhat otthont. Megépült egy átjáró is, amely összeköti a Ladics-házat és a mellette lévő Százéves cukrászdát.
A rekonstrukcióval a téli időszakban is folyamatosan látogatható lesz a hideg időben eddig csak telefonos bejelentkezést követően megtekinthető ház.
A Ladics családról
A 19-20. század fordulóján a Ladics család egyike volt a legtekintélyesebbeknek Békés megye társadalmában úgy vagyon, mint társadalmi presztízs tekintetében. A Gyulán legendássá lett család nevét és vagyonát megalapozó Ladics György 1834-ben született egy kimondottan szegény szarvasi evangélikus fésűs családban
Története egyértelmű sikertörténet, hiszen a nagy szegénységből tehetsége, kitartása révén küzdötte fel magát, ügyvéd és tiszti főügyész lett. Jogászi szakértelmével többek között a Wenckheim és Almásy grófi családokat segítette, emellett Gyula városában tartott fenn ügyvédi magánpraxist.
Forrás: Csodálatos Magyarország/ Halász Gabi
Fotó: Ladics-ház