„A gazda szeme hizlalja a jószágot” tartja a régi magyar közmondás, arra is utalva, hogy egy gondos gazdánál az állatok és ház körüli teendők mindig előbbre vannak a saját igényeivel szemben. Na, de ki törődik a gazdálkodó testi-lelki-szellemi egészségével? Ma már a régi szemlélet nem tartható, sőt akár káros is lehet, a statisztikák szerint ugyanis egyre többen küszködnek mentális problémákkal, és a mezőgazdasági szektorban is egyre többen szorulnak segítségre.
A gazdálkodók és állattenyésztők embert próbáló munkákat végeznek, amit gyakran tetéz a gazdasági bizonytalanság, az időjárás szeszélye és az elszigeteltség. Mindez oda vezet, hogy a mezőgazdasági közösségen egyre nagyobb a mentális nyomás.
A gazdálkodás különböző körülmények és elemek egyedülálló keveréke, amelyek potenciálisan veszélyesek a mentális egészségre. Ilyen a társadalmi elszigeteltség, a hosszú munkaórák, a rajtuk kívülálló okok, például az időjárás miatt változó jövedelem, mind elég komoly stresszt okoznak, ami pedig összefügg a depresszióval. A vidéki mezőgazdasági közösségek korlátozottan férhetnek hozzá az egészségügyi ellátáshoz és a lelki szolgáltatásokhoz, ami megnehezítheti a tanyasi és farmos családok támogatását, ha extrém streszszt, szorongást, depressziót vagy más szellemi egészségügyi válságot élnek át.
A mentális egészségi kihívások kezelése elengedhetetlen, hogy a gazdálkodók eligazodjanak a mindennapi életüket kísérő gyakori stressztényezők között.
Az elmúlt években a gazdálkodók gazdasági kilátásai romlottak, a termelő családok és közösségek egyre gyakrabban küszködnek, ami hozzájárul a gazdálkodók magasabb öngyilkossági arányához is.
Ráadásul ők egy „nehezen elérhető” csoport, akik az átlagosnál kevésbé veszik igénybe a mentális egészségügyi szolgáltatásokat. A világban ma már egyre többen és egyre többet foglalkoznak ezzel a témával, az Egyesült Államokban már az 1980-as évek gazdasági válsága idején felfigyeltek a problémára.
Az Európai Unióban is felismerték, hogy több figyelmet kell szentelni az ügynek, hiszen egyre nagyobb a mezőgazdasági közösségre, a farmerek egészségére nehezedő mentális nyomás.
Egy belgiumi LEADER esettanulmány is született nemrég, amelyben bemutatták a gazdálkodók és gazdálkodó közösségek mentális egészségét támogató szolgáltatások javításának fontosságát.
A mentális egészség az EU KAP-hálózatának egyik témája, a LEADER pedig úttörő szerepet vállalt a különböző akciótervekben, amelyek célja a mentális egészségre irányuló figyelem növelése a mezőgazdaságban. Az előző programozási időszakban (2014–2020) a belgiumi Flandria régióból származó Westhoek Helyi Akciócsoport (HACS) dolgozott a témán.
Az EU elnökséget jelenleg ellátó Belgium egyik fontos célja volt, hogy előmozdítsa a munkahelyi mentális egészség ügyét, valamint a hozzáférést a fenntartható szociális védelemhez. A Flandriai Nemzeti Hálózat is aktívan dolgozott, hogy javítsa a gazdálkodók jólétét.
Ahogy a Westhoek HACS munkához látott, hamar kiderült, hogy a területén komoly kihívás és megoldandó feladat a vidéki dolgozók mentális egészségügyi problémája, ezért LEADER forrásokat biztosítottak a „Zot van't Boeren” (Megőrülök a gazdálkodásért) projekthez, amelynek célja a jóléti és a mezőgazdasági ágazatok egymáshoz közelítése volt.
Wouter Bertier, a Westhoek HACS koordinátora azzal indokolta a LEADER alapok helyi, ilyen célú felhasználását, hogy Westhoek térségében sok mezőgazdasági öngyilkosság történt az elmúlt időszakban.
A gazdálkodói munkavégzés ugyanis egyre összetettebb, a fizikai munka mellett menedzsernek is kell lenni, rendben kell tartania az adminisztrációt, és gondoskodni kell arról, hogy mindent kifizessenek.
Egy farmernek sokat kell gondolkodnia, terveznie, előrelátnia, és ez legalább annyira megterhelő, mint a fizikai munka. A gazdálkodók majdnem kétszer annyi órát dolgoznak, mint más szférában az alkalmazottak. Mivel általában ugyanott dolgoznak, ahol élnek, nehéz szétválasztani a magánéletet és a munkát. Munka mindig van, a gazdálkodók úgy érezhetik, nincs idejük pihenni.
Ráadásul jelentős pénzügyi nyomás alatt kell élniük a gazdáknak. „Gazdálkodóink átlagos beszállítói tartozása 145.238 euró, átlagos készpénzhitelük 45.585 euró, beruházási hitelük pedig átlagosan 261.691 euró. Azt is látjuk, hogy a gazdálkodóknak egyre kisebb az esélyük, hogy csatlakozzanak a vidéki klubokhoz, egyesületekhez, és így a társadalmi kapcsolatok elvesztése is negatív hatással lehet a kedélyükre. Emiatt a gazdálkodók különféle (pénzügyi, gazdaságátadásai, pszichológiai stb.) problémáit gyakran későn vették észre, és ennek részben az az oka, hogy a jóléti szektor és az agrárszektor nem ismerte jól egymást” – tette hozzá Wouter Bertier.
A LEADER támogatást ennek a hiányosságnak a megszüntetésére használták fel. A közös munkával az egészségügyi szolgálatok jobban megértették a gazdálkodók speciális támogatási szükségleteit, ugyanakkor felhívták figyelmüket arra, hogy hol vannak a legközelebbi mentális egészségügyi szolgáltatások.
Ennek a hídépítő munkának a kulcsfontosságú eredménye az is, hogy a projekt következtében a gazdálkodók már meg merték beszélni a problémáikat egymással. A LEADER segített feltárni a gazdálkodók elérésének legjobb módjait, és egy új módszert teszteltek a meglévő „farmlátogatók” – például állatorvosok, postai dolgozók, beszállítók stb. – segítségével, akik önkéntes segélymunkásként működtek együtt. Arra képezték ki őket, hogyan észleljék és figyeljék a mentális egészségügyi kockázatok jeleit az általuk kiszolgált gazdálkodó közösségekben.
A helyi akciócsoportok támogatása 75 kapacitásépítő projektet (pl. képzést) foglalt magában, a mezőgazdasági és a jóléti ágazatok között. A HACS területének szinte valamennyi önkormányzata speciális segítő szolgálatot hozott létre a gazdálkodóknak, és számos információ jelent meg a mezőgazdasági folyóiratokban. A kiemelt csoportokat, köztük mezőgazdaságban tevékenykedő női munkaerőt személyre szabott megközelítéssel támogatták. A projekt keretében készült egy inspirációs útmutató azon gazdálkodók és kertészek számára, akik hajlandóak foglalkozni a mentális egészségükkel.
A Flandria Mezőgazdasági és Halászati Kutatóintézet további kutatásokat végzett a témában a LEADER projekt után. Cselekvési tervükben a gazdálkodók stresszével és jólétével kapcsolatos megállapítások további értékes infókat biztosítanak a helyi akciócsoportok területén élőknek
A projekt általános sikerére reflektálva Wouter azt tanácsolja a téma iránt érdeklődő többi HACS-nak: „Nem csak azokról a gazdálkodókról van szó, akik kapcsolatba lépnek a segítséggel.
Ugyanilyen fontos, hogy hallgassuk meg a mezőgazdasági és a jóléti szektorban dolgozókat egyaránt, mert ők tudják megmondani, hogy tapasztalják-e a határok megszűnését a szektorok között.
Például a „Farmers at a Crossroads” szervezetnek problémát okozott, hogy nem forognak kellően a közbeszédben a mentálhigiénés problémák, nincs kellő nyilvánossága a témának, viszont a projektnek köszönhetően hirtelen megnőtt a gazdálkodók jólétéről szóló cikkek száma, és aktív médiaérdeklődés övezte a témát.
A LEADER részvétele a projektben azt is megmutatta, hogy a helyi akciócsoportok mennyire hasznosak lehetnek helyi fejlesztési csatornákként, az EU mentálhigiénés politikáinak és terveinek a végrehajtásában a vidéki területeken.
A LEADER-ben gyökerező, alulról felfelé építkező megközelítések lehetővé teszik, hogy több ezer uniós HACS hatékonyan közvetítse az uniós stratégiákat. Ez valódi előnyt és lehetőséget teremt a LEADER számára, hogy részt vegyen a vidéki mentálhigiénés ügyek azonosításában és kezelésében.
Forrás: Agrár Unió
Fotó: Westhoek HACS