A börzsönyi kisvasút leghosszabb szakaszán részleges felújítása történt: mind a sínpályát, mind a mozdonyokat, mind a vasúthoz tartozó telephelyet sikerült megújítani. Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára, országgyűlési képviselő a felújított szobi telephely átadásán arról beszélt, még 2017-ben döntött úgy a kormány, hogy a Börzsöny és a Dunakanyar környékét turisztikailag kiemelt célterületté nyilvánítja és ehhez forrásokat is rendelt.
Hozzátette, hogy ezekből a forrásokból jutott egyebek között a kisvasutak fejlesztésére is. Három vonalat sikerült a régi kisvasúthálózatból megmenteni és átörökíteni korunknak: a kismarosit, a szob-márianosztrait és a kemenceit, amelyeken éves szinten 150 ezer utas utazik – tette hozzá az államtitkár.
Rétvári Bence elmondta, hogy először Kemencénél adták át az egyik felújított mozdonyt és a pályaszakasz egyes fejlesztéseit, majd a kismarosi felújítás következett, ahol több mint 10 kilométernyi pályatestet sikerült rendbe hozni, több mozdony és vasúti szerelvény mellett.
Hozzátette, most pedig a leghosszabb szakasz részleges felújítása történt meg: mind a sínpályát, mind a mozdonyokat, mind a vasúthoz tartozó telephelyet sikerült megújítani.
A Szob-Nagybörzsöny vasútvonal hosszú történelemmel rendelkezik, amely 1908 óta formálódott, amikor az első szakaszokat erdőgazdasági célokból kezdték építeni. Ezen a vonalon 1969-ben fontos esemény történt, a Nagybörzsöny és Nagyirtáspuszta közötti újjáépített szakasz megnyitásával. További jelentős fejlemény 2016-ban történt, amikor átadták a 7 km hosszú Nagyirtáspuszta-Márianosztra szakaszt, amely a Márianosztra-Szob vonallal is összekapcsolódott. Ezáltal valósult meg egy több évtizedes álom, mivel a Szob és Nagybörzsöny közötti erdei vasút teljes 22 kilométeres vonalát bejárhatóvá tették a természetjárók számára.
Forrás: Csodálatos Magyarország/ Halász Gabi
Fotó: Máthé Zoltán | MTI