A Hévízi Termelői Piac tizenhárom esztendeje indult, környékbeli termelők és kézművesek részvételével, köztük csak egy-két megyén kívüli vállalkozással.
„Ahhoz, hogy a Hévízi Termelői és Kézműves Piac úgy működjön, mint régebben, mielőbbi békére van szükség. Tudom, hogy ezek nagy szavak, és sajátos megközelítése a helyzetnek, de csak így térhet vissza az a világ, melyben többek között a jól fizető orosz vendégek rengeteget vásárolnak, s a magyarok is veszik, viszik a portékákat, köztük az élelmiszereket és kézműves termékeket egyaránt.”
Benkő Lajos, a létesítmény alapító-vezetője ekként értékelte az elmúlt évet, hozzátéve: a Hévízi Termelői Piac tizenhárom esztendeje indult, környékbeli termelők és kézművesek részvételével, köztük csak egy-két megyén kívüli vállalkozással. Az őstermelők esetében ez a kör még szűkebb volt, hiszen ők – az adott termék előállításának helyétől számítva – negyven kilométeres körzetből jöhettek. A kézművesekre ez nem volt igaz, ha a piacon nem kapható terméket kínáltak, akkor enélkül a megkötés nélkül jöhettek, és kínálhatták portékáikat. S érkeztek még a régiségesek is, ez egy külön, de népszerű kategóriává vált.
A Hévízi Termelői és Kézműves Piac a kezdetektől három funkciót töltött be: élelmiszerbeszerző-forrásként, turisztikai attrakcióként és egyfajta találkozóhelyként működött.
– Ma is nyugodtan kijelenthetem, hogy a város leglátogatottabb helyéről van szó, ahol az emberek – a vásárláson, nézelődésen túl – találkoznak, összejönnek, megbeszélik a dolgaikat. Önállóan fenntartjuk magunkat, a városnak egyáltalán nem kell pénzt tennie a piac működéséhez.
A „békeidőkre” mára sajnos nosztalgiázva emlékezhetünk, megváltoztak a körülmények, átalakult a vásárlói kör, s mi tagadás, a forgalom sem a régi.
– Két covidos és egy háborús esztendő után nem mondhatom, hogy könnyű volt az elmúlt év – tette hozzá. – Kiderült, hogy háborúban nemcsak a múzsák hallgattak, hanem a termelőknek sem ment jól a szekerük. A piacozók közül sokan elvéreztek, 2023-ban, főleg a kézművesek érezték meg a vásárlók hiányát. A legjobban fizető orosz vendégek az értelmetlen szankciók miatt elmaradtak, ez pedig nemcsak a turizmusban okozott negatív változásokat, hanem a piaci forgalomban is. Az élelmiszerek vonatkozásában még nem is voltak akkora problémák, hiszen sikerült idecsábítani cseh vendégeket, akik elsősorban a füstölt árukat vették, vitték tömegével. Látszott az is, hogy a háborús időszakban a piac látogatói – így a magyar emberek – alaposan meggondolják, hogy milyen áruféleségekre költik a pénzüket. A vendégek azokat a dolgokat veszik meg, melyek ténylegesen kellenek nekik a mindennapokban, amikre nincs szükségük, azokat hanyagolják. Régebben ez nem így volt, vették az ajándékokat a családnak, ismerősöknek, nem takarékoskodtak olyan mértékben, mint manapság. Persze ez érthető, de sajnos ennek következményeként sok – elsősorban kézműves – árus ellehetetlenült. A piac látogatottságát ennek ellenére fenn kellett tartani, ezért sok munkára volt szükség. Motoros emberként folyamatosan járom a Dunántúlt, s a hobbim gyakorlása közben mindent megtettem annak érdekében, hogy pótoljam a kiesett árusokat. Úgy gondolom, sikeres volt ez a tevékenység. Ugyanakkor – a termékek mellett – a rendezvényekre is nagy szükség volt, hogy a piacunk továbbra is vonzó maradjon a vendégek számára. A piacnak nincs saját költségvetése, ezért arra törekedtünk, hogy a kis összegekért rendezett programoknak köszönhetően minél többen jöjjenek. Ebben nem is volt hiba.
Mondhatom, hogy a piacon állandó volt a teltház, érkeztek a helyiek, a Hévízen és a környéken lakók egyaránt.
A városnak egyáltalán nem kell támogatnia a piac működését
Benkő Lajostól megtudtuk: a Hévízi Termelői és Kézműves Piac – alkalmazkodva a város turizmusához – egész évben nyitva tart, de a téli időszakban csak csütörtökön és szombaton várja a vásárlókat.
– A tapasztalatok azt mutatják, hogy az év első hónapjaiban a forgalom visszafogottabb, de a látogatók számát illetően panaszra így sincs ok. Nyilván a szombati nap erősebb, mint a hétköznapi, a hétvégén összesen ezerötszáz-kétezer ember is megfordul a piacon. S ha már a számoknál tartunk, akkor meg kell jegyeznem, hogy ebben az időszakban alkalmanként 100-130 árus várja a vásárlókat, ez a szám nyáron 130-150 között mozog. Ebből következtethetünk arra, hogy az áruválaszték milyen nagy és széles körű, s ami fontos: folyamatos. Egyébként a piac alapításától kezdve összesen közel ezernégyszáz árus fordult meg a piacon. Közülük tartósan mintegy 3-400-an találták meg a számításaikat.
Ami elengedhetetlenül fontos, hogy mindannyian minőségi árut kínáljanak. Az árusok megélhetése mellett ez az alapja a jól működő, látogatott piacnak és persze annak is, hogy jövője legyen.
Benkő Lajos szerint azonban örvendetes, hogy egyre erősödik a helyi termékek iránti kereslet. Sokan gondolják úgy, hogy ha kissé többet is kell fizetniük értük, rövid és hosszú távon is megéri megvenni a minőségi élelmiszereket.
– A Hévízi Termelői és Kézműves Piacra kereskedőket nem, csak a termékek közvetlen előállítóit engedjük be. Úgy látom, hogy egyre több a tudatos vásárló, akik kimondottan a helyi, kézműves termékeket, vagyis a minőséget keresik. Egyre többen szeretnék ugyanis tudni, hogy az adott zöldség, gyümölcs, különböző élelmiszer honnan származik. Tudják, hogy máshol is vehetnek hasonlót, de más paraméterekkel, tulajdonságokkal. Legyen szó húskészítményekről vagy zöldségekről, gyümölcsökről, nem mindegy, hogy azt multinál veszik, vagy piacon. Nemcsak az ár számít, hanem a minőség is. Itt – ha esetleg kissé drágábban is, a legjobbat, a legmegbízhatóbbat kapják, íz és egészség tekintetében egyaránt. S ezt a folyamatot, tendenciát meg kell tartani, fontos erősíteni.
Bár a piac működik, s továbbra is népszerű a helyiek és a turisták körében, teljesen még nem állt vissza az eredeti „formájába”. S akad némi bizonytalanság is a jövővel kapcsolatosan, hiszen senki nem tudja, hogy miként alakul a háborús helyzet.
A piac télen csak csütörtökön és szombaton várja a vásárlókat
– Teljes visszaállásról akkor beszélhetünk majd, ha ugyanúgy érkeznek a vendégek, mint korábban, gondolok itt természetesen az oroszokra is. Úgy gondolom, hogy a régi rend visszaállásának alapvető és elsődleges feltétele az, hogy béke legyen. Sajnos e tekintetben nagy a bizonytalanság, pedig minden szempontból a háború befejezésére lenne szükség. Ha ez megtörténne, újra a régi, békebeli módon működhetne a piac.
Addig is, annak érdekében, hogy a piac továbbra is népszerű legyen – az árukínálatot tartva – idén is programokat szerveznek.
– Olyan, már korábban bevált rendezvényeket hirdetünk meg, mint például az Asszonyfarsang vagy a sütős-főzős programok. Ezek nagyon népszerűek a látogatók körében, kellenek ahhoz, hogy a piac egyaránt megtartsa a vásárlással kapcsolatos és turisztikai vonzerejét – fogalmazott Benkő Lajos.
Forrás: Magyar Mezőgazdaság/ Bella Huba
Fotó: Magyar Mezőgazdaság