Füstölt fürjtojás, gyöngytyúk és vályog

majort
2024. 02. 06., k – 09:23

Tokaji Sándor és felesége, Anikó 2022 decemberében költöztek Szolnokról a tiszakécskei Harmónia Tanyára. A házaspár még kezdőként kísérletezik, törekszik az önellátásra és idomul az alföldi környezethez.

Egy év alatt szabadtartásos, újabb nemzedékké szaporodó baromfiállományuk, vályoggal és hagyományos építészeti alapanyagokkal felújított tanyaházuk, vermük és a tanyasi lét iránt érdeklődőket tanító Youtube-csatornájuk lett.

A házaspár még kezdőként kísérletezik, törekszik az önellátásra és idomul az alföldi környezethez. De idén már volt édesburgonya a bakhátban, és a homokot termőre fordító mélymulcsból, magaságyásokból saját savanyúságok és mindennapi zöldségek teremtek. Rövid idő alatt tanulságaik is lettek, például hogy a tökfélék a mélymulcsot kedvelik jobban.

– Először csak kevés állattal kezdtünk, és amikor megismertük a libatartás fortélyait, vettünk még négyet, majd csirkéket is. Most arra próbálunk figyelni, hogy legyen elegendő szaporulatunk, ne kelljen vásárolnunk – meséli Anikó, aki kutyakozmetikusként dolgozik a tanyagondozás mellett. Szerinte azért tudtak egy év alatt egy működő tanyát megvalósítani, mert Sándor ceremóniamesterként szabad hétköznapokkal gazdálkodhat. Amíg stabil gazdasági láb nem lesz a tanyából, megtartják a polgári foglalkozásukat is. Amikor arról kérdezem őket, megálmodott számításaik bejöttek-e, illetve hiányzik-e valami hátrahagyott városi életformájukból, csak nemleges válaszokat kapok. Jövőjüket tovább álmodják, most fűszerpaprikát szeretnének termeszteni, amihez már csak az öntö­zőrend­szer és talaj-előkészítés kell. Tervben van még az ír farkaskutyák szaporítása is, többször el is hangzik, hogy „nekünk a kutyák az elsők”, most két agár és két dobermann él az ír farkas mellett.

Fürjek és gyöngytyúkok

Nem gondolkodnak még termékeik eladásán, a termelői piacok helyett a tanyán tartott workshopokra és önmaguk élelmiszer-ellátására koncentrálnak. Erre elég a napi négy-öt fürjtojás, amit a házaspár nyersen vagy füstölt formában, olajban elrakva fogyaszt.

– A fürjtojás nem ismeri a szalmonellát. Súlyban három-négy fürjtojás ad ki egy tyúktojást, de a beltartalmi értéke sokkal nagyobb, mint a tyúktojásnak – mondja Sándor, aki bontott téglából, vályogból épített banyakemencét a tojások füstölésére. A szűz olívaolajban elrakott tojások három hónapig fogyaszthatók, fő- vagy előételként. Sándor fokhagymával és chilivel ízesítettet készít, de egyéni ízlésétől függően készíthető másképpen is.

Az állattartás három ajándék gyöngy­tyúkkal indult. Egy kakast és két tyúkot kaptak, de miután másnap három tojást találtak alattuk, visszaszóltak a tenyésztőnek, és lett egy 37 tojás keltetésére alkalmas gépük is. A kikelő tizenöt csibe, Sándor megfigyelései szerint sokkal bizalmatlanabb, távolságtartóbb még felnevelés után is, mint a házi tyúk. „De ha együtt tartjuk a házi tyúkkal, nem repülnek el, sőt, vannak, amik beülnek velük éjszakára az ólba, pedig a gyöngytyúkok a fákon, felgallyazva alszanak.” A házaspár rendszeresen vágja a szabadon tartott állatok szárnyát, a ragadozók ellen a kutyák és a dupla kerítés vált be eddig. Azért is hagytak a baromfiudvarban ághalmokat, mert a gyöngytyúk nem az ólban, a fészekbe, hanem a homokba ásott üregbe tojik szívesen.

Tojásaik sárgája világosabb, ami élénkebb színű piskótát és tésztát ad. Vad természetük különös, egzotikus ízükben is megmutatkozik, Sándor sem tudja mihez hasonlítani az aromáját, a gyöngytyúklevest szerinte meg kell kóstolni.

Természetes építészet

A tanya felújításához csak természetes anyagokat: vályogot, fát, bontott téglát és meszet használtak. Egyedül a verandát építtették hozzá a háromosztatú parasztházhoz, ami a nyári meleget tompítja, mellette befogja és hangulatosan csinosítja az épületet.

– Sokszor van rossz érzés az emberekben, mert a düledező, patkányrágta házra gondolnak a vályogot meghallva, de jó ízléssel és szakszerűen felhasználhatók azok az anyagok, amiket kétszáz éve ide találtak ki – véli Tokaji Sándor.

Ezért a szakértelemért ment Sándor „vályogos táborokba” tanulni, amikhez hasonlót nyáron már ő is tartott a tanyán. Így beállt a kezébe a szalma, a vályog mennyisége, kiismerte melyik fajta homokot milyen arányban, hogyan használja a nyári konyha falaihoz vagy a kemencéhez.

– A vályog kiváló hőtároló, tehát a nyáron felvett meleget télre megtartja, a téli hideget megőrizve pedig nyáron hűvös marad a ház.

A vályog legnagyobb ellensége a víz, tehát ha nincs jól körbecsatornázva, vagy alacsonyabb területen fekszik a ház és ezért aláázik, akkor tönkremehet. A szárazsága miatt mindig ideális mennyiségben tud felvenni a levegőből párát, és amikor szükség van rá, ezt kiadja. Ez a pára a modern építőanyagoknál egészségre káros illóanyagokat szivárogtat ki, persze az engedélyezett határértékeken belül, de azt senki nem mérte még meg, milyen hatása van, ha ezeket az építőanyagokat együtt használjuk. A hatvancentis vályogfalak nemcsak egészségileg nyújtanak emberbarát környezetet, hanem hőtartó képességük is nagy, így a házaspár még október közepén sem fűti be a cserépkályhát, ami az áramhálózatról való függetlenedésen túl az otthonosság meleg biztonságát is megadja.

Sándor fából épített vermet, ahol borkört tart

Tokaji Sándor még tanyára költözésük előtt elkezdte építeni a Harmónia Tanya „márkát”. Facebook-csoportot és Youtube-csatornát indított, az érdeklődőkkel megosztotta, természetes anyagokkal hogyan zajlik a régi tanyaépület felújítása. Így könnyen gyűltek résztvevők a veremépítő, szabadtartásos baromfi workshopra, vagy a vályogos táborra, ahol egy közel 100 éves épület vályoggal való renoválását tanulhatták meg a mesterektől. Sándor hangsúlyozza, nála nincs célcsoport, bárki kíváncsi lehet arra, hogyan kell fürjtojásfüstölőt építeni, vagy csak belelátni a tanyasi mindennapokba, még ha ez a hibáik felmutatásával is jár. De ezeket a hibákat el kell követni ahhoz, hogy a következő generációknak már ne kelljen. És ahogyan a hibákhoz munka kell, a munkához hibák, Sándor a sokféle tennivalót is egyfajta szabadsággal együtt járónak látja.

– A barátaimnak azt mondom, mindennap azt csinálok, amit akarok. De ez úgy igaz, hogy amikor hajnali ötkor kijövök, és elláttam az állatokat, utána eldönthetem, a sokféle tennivalóm közül melyikhez van leginkább kedvem.

És a rengeteg dolog elvégzéséhez igyekeznek más, a tanyán elegendő időléptékkel élni, megelégedni azzal, amit már felépítettek. Sándor ezt úgy fogalmazza meg:

„Több még a terv és a cél, mint ami megvalósult, de én azt gondolom, hogy így is nagyon gyors ütemben haladunk.”

 

Forrás: Kistermelők Lapja/ Kósik Dorka Liza
Fotó: Kistermelők Lapja