A Mohács és Somberek között található Szent Miklós Vízi- és Taposómalom a Csele-patak egykor volt 24 malma közül az egyetlen, amely megmaradt az utókor számára.
A Csele-völgyi malmok első írásos említése 1331-re vezethető vissza. Ez a malom 1930-ig egyszerű kis malomként működött, majd korszerűsítették, és hosszú időn keresztül a Heréb család tulajdona volt. Az államosítás során ellehetetlenült, 1951-től nem működött rendeltetése szerint, majd pusztulásnak indult az épület.
2007-ben Mohácsi Bugarszki Norbert vásárolta meg a malmot – mely védett műemlék, és a helyi, illetve a megyei értéktárban is szerepel -, s azóta is családja tulajdona.
Azóta komoly őrléstörténeti gyűjtemény büszke gazdái a tulajdonosok, így különböző eszközökön mutatják be a gabonafeldolgozás fejlődését az őskortól egészen napjainkig.
Ezer darabos zsákgyűjteményük is ritkaság. A különböző feliratú és mintával ellátott zsákok – köztük egy 200 éves liszteszsák – egytől-egyig egyediek, nincs két egyforma közöttük.
A malom udvarában hat évvel ezelőtt egy dél-dunántúli lábaspajtát alakítottak ki, melyben egy taposómalom rejlik. Ezt az ember által hajtható szerkezetet a látogatók kipróbálhatják, ezért is örvend nagy népszerűségnek.
A hét éve zajló kutatások azt mutatják, hogy több dokumentáció is fellelhető ilyen szerkezetről, de létező példány sehol máshol nem található a földkerekségen, így világviszonylatban egyedi darab. Ez a szerkezet is a székely mesterek munkáját dicséri– írta a portál.
Az udvar hátsó részében található egy mészégető kemence, amiben az elődök a villányi hegységből hozott mészkövet a pécsi feketeszénnel égetett mésszé alakították át. Mohácsról való áthelyezése óta a város iparából ez a mementó.
Tamás Péter malomrestaurátor újabb munkával végzett a napokban a malom felújítása során. Ezúttal a mohácsi Szent Miklós Vízi- és Taposómalom vadonatúj vízikereket kapott Péternek köszönhetően.
A Szent Miklós Vízi- és Taposómalom megkezdte a felkészülést a Mohács 500 emlékévre, így már tavaly is sokat szépült, és idén sem állt meg a munka az ipartörténeti műemléken.
A vízikereket december-január hónapokban készítettem, a múlt héten szereltük be. Nagyjából másfél hónapig tartott az elkészítése. Az átmérője 2,5 méter, 90 ceniméter széles és 32 darab cella van benne. Csak a vízikereket kellett cserélni. A tengelyt csak javítottam, mivel annak a cseréje még nem szükséges – mesélte Tamás Péter a Sokszínű vidéknek.
A malomépítő mester azt is hozzátette, hogy a kerék felújítása nem volt nehéz feladat számára, igaz, nagy precizitást igényelt az elkészítése és az összeállítása.
A malom megtekintése felejthetetlen élményeket kínál kicsiknek és nagyoknak egyaránt. A látogatókat tartalmas programokkal és szolgáltatásokkal várják: konkrét nyitvatartási idejük nincs, bejelentkezés alapján tekinthető meg a műemlék.
Forrás: Sokszínű Vidék, Mohácsi Újság
Fotó: Facebook / Tamás Péter malomrestaurátor