A Magyar Közlöny év végi számaiban feltűnően sok agrártárgyú jogszabály szúrhatott szemet az olvasónak; de legelőször is az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2023. évi XCV. törvény. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara még november elején, a törvényjavaslat benyújtásakor összeszedte egy cikkben, hogy a javaslat elfogadása esetén mi fog változni.
Mint akkor írták, a javaslat több agrártárgyú törvény módosítását érinti annak érdekében, hogy a magyar gazdák minél kevesebb adminisztrációval, egyszerűen és gyorsan tudják ügyeiket intézni, igényeiket érvényesíteni.
A természet védelméről szóló törvénybe bekerül, hogy a természetvédelmi hatósági engedély lejáratáról a hatóság még a lejáratot megelőzően tájékoztassa az engedély jogosultját és jelezze az engedély meghosszabbításának lehetőségét.
A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló törvény módosításával egyszerűbb lesz a növényfajták állami elismerésének korábbi kétlépcsős eljárása. A növényfajták állami elismeréséhez szükséges DUS, valamint gazdasági értékvizsgálatok nem részei a hatósági eljárásnak; magát a hatósági eljárást a vizsgálatok lezárulta és a Fajtaminősítő Bizottság javaslata után lehet kezdeményezni. Ez azt jelenti, hogy az ügyfél először kérelmezi a fajtavizsgálatot végző szervtől (Nébih) annak elvégzését, majd a vizsgálatok után kérelmezi a növénytermesztési hatóságtól (AM) a fajta állami elismerését.
Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény módosításával nem szükséges bejelenteni az erdő felújulását segítő, legfeljebb 0,25 hektár területet bekerítő kerítést, az öt évet meg nem haladó időre létesített vadkárelhárító villanypásztort, továbbá a magtermés védelme érdekében létesített 120 centiméternél nem magasabb vadkárelhárító kerítést. Nem indokolt továbbá az erdészeti létesítmények korszerűsítésének bejelentése sem.
A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény módosításával a földhasználati jogosultság megszerzése esetén a szerző félnek elegendő lesz egyszer nyilatkoznia a földhasználati jogosultságról szóló szerződésben, hogy nincsen jogerősen megállapított és fennálló díjtartozása, ezt nem kell megtenni külön teljes bizonyító erejű magánokiratban vagy közokiratban.
A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénynyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló törvény módosításával, ha a jogügylet közeli hozzátartozók között jön létre, az érintettek legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt közös nyilatkozatának csatolása szükséges a közeli hozzátartozói viszony fennállásáról. A mezőgazdasági igazgatási szerv hatósági jóváhagyásához kötött, a föld tulajdonjogának megszerzésére irányuló szerződésnek, illetve a tulajdonjog-átruházásnak nem minősülő módon történő megszerzésének hatósági jóváhagyására vonatkozó eljárás ügyintézési határideje rövidül, nyolcvanról hetven napra változik.
A családi gazdaságokról szóló törvény módosításával az őstermelői nyilvántartás adatai közül az őstermelők tevékenységének átláthatósága céljából a mezőgazdasági igazgatási szerv honlapján való közzététellel megismerhető lesz az őstermelő adatai közül a neve, nyilvántartásba vétele és nyilvántartásból való törlése (felfüggesztése, tevékenységtől eltiltása), a családi gazdaság központja, a családi gazdasági szerződésének kelte és azonosító száma. A rendelkezés a pénzügyi eljárások (pl. hitelezés) folyamatának gyorsítását hivatott segíteni.
Forrás: Kertészet és szőlészet
Fotó: Magro.hu, CSZS