A helyi alapanyagokat feldolgozó kézművesek saját megélhetésük kezelésére úgy állítanak elő feldolgozott élelmiszert, hogy a legrövidebb szállítási úton kerül a fogyasztóhoz. Nincs több ezer kilométer, hűtés, raktározás, csomagolás költsége a termék mögött és mindeközben magas minőségű élelmiszer kerül a fogyasztók asztalára.
Emlékszem egy tudományos beszélgetésre, ahol a kérdező a jelenlévő tudósokat arról faggatta hogyan lehetne megoldani a globális felmelegedés kérdését, a széndioxid kibocsájtást. A jelenlévő kémikusok, fizikusok kémiai folyamatokat, bonyolult üzemeket, gyárakat javasoltak a megoldásra, de a legkézenfekvőbb megoldást egyik sem. Öltessünk fát, telepítsünk erdőt és szinte ingyen elvégzi helyettünk ezt a munkát a természet. A jelen korunk tele van ilyen problémákkal, a híradásokban minden nap elhangzik szinte, hogy milyen mértékű a környezetszennyezés, a széndioxid kibocsájtás, a munkanélküliség, a falvak elnéptelenedése, a falvak megújuló képességének elvesztése. Minél többször halljuk a problémákat, annál kevesebbszer a megoldást rájuk. Pedig a megoldás már most is ott van a településeken, csak még gyerekcipőben jár. A megoldást a helyi alapanyagokat feldolgozó kézművesek adják, akik a saját megélhetésük kezelésére, úgy állítanak elő feldolgozott élelmiszert, hogy a legrövidebb szállítási úton kerül a fogyasztóhoz. Nincs több ezer kilométer, hűtés, raktározás, csomagolás költsége a termék mögött és mindeközben magas minőségű élelmiszer kerül a fogyasztók asztalára. Ezek a kézművesek a családjuknak és sok esetben másoknak is munkahelyet, megélhetést biztosítanak, miközben újabbnál-újabb ötletekkel fejlesztik a termékeiket. Ők a falvak innovátorai, marketingesei, turisztikai attrakciói. Adnak válaszokat a korunk problémáira? Azt gondolom igen! Csak még az elején vagyunk annak a folyamatnak, amely során egyre több fogyasztó fordul a kistermelői, kézműves termékek felé. A nagyüzemi árak utol érték a kézműves termékek árát és ha már választanunk lehet, akkor miért ne válasszuk az adalék, tartósítőszermentes, agyonkezet termékek helyett a szomszédasszony lekvárjait, befőttjeit, sajtjait stb. Ezzel nemcsak egy kitűnő ételt kapunk az asztalunkra, de teszünk valamit a környezetért, segítünk mások megélhetésében és büszkén osztogathatjuk a közösségi médiában, ha a településünk terméke valamelyik versenyen sikert ért el.
Átlátva ezt a kérdést, az Orosháza és Térsége Gazdakör úgy döntött, hogy segíteni próbál ezeknek a termelőknek, kézműveseknek, hogy szakmai közösségre találjanak. Ez a közösség pedig ne csak részese legyen a tendenciáknak, hanem alakítani is tudja azokat.
Hosszabb előkészítés után 2023.10. 13-án megalakult az Orosháza és Térsége Gazdakör Kézműves és Kistermelői Tagozata 38 fővel. A tagozat szakmai vezetését egy agilis helyi kézművesre bízták Vincze Attilára, aki a városban a kiváló chili termékeiről ismert.
Az alakuló ülésen elhangzott, hogy akik élelmiszert és feldolgozott értéket állítanak elő, azoknak olyan szakmai közösséget alakítanak ki, ami javítani képes azt a tevékenységet, amiben munkálkodnak. Ráadásul vannak olyan tevékenységek, tudás, amelyek kivesznének a köztudatból, ha a hagyományokat nem ápolnák, nem vinnék tovább a kézművesek. Ők hazai, nemzetközi versenyekről sikerrel hazatérve komoly városmarketinget is jelentenek. A többségük családi gazdaságban dolgozik, archoz, családokhoz köthetők. Általuk, velük jó irányba megváltoztatható világunk – fogalmazott Brlázs Róbert, az Orosháza és Térsége Gazdakör elnöke a pénteki alakuló ülésen köszöntőjében.
A Gazdakör célja, hogy ne egy önálló szervezet jöjjön létre, hanem a megpróbálnak egyfajta hátteret biztosítani ezeknek a kézműves közösségeknek, ők pedig szakmailag a saját belátásuk szerint építhetik fel magukat az egyesületi keretek között.
Reméljük a gazdakör és a tagozata csak az első fecskék egyike és hamarosan máshol is ilyen szakmai közösségek fogják alakítani a magyar élelmiszerellátás megújulási folyamatát.
Szerző: Brlázs Róbert
Fotó: Brlázs Róbert