A történet kilenc évvel ezelőtt kezdődött Mosonmagyaróváron egy bevásárló csoport létrehozásával, de sokkal nagyobb közösség lett belőle. Az ötletgazda és a Szigetközi Szatyor megálmodója, Balogh Zoltán friss apukaként kutakodni kezdett, hogyan tud minél egészségesebb élelmet a család asztalára rakni.
Ez egy ízig-vérig alulról jövő kezdeményezésként indult, hiszen Balogh Zoltán egyedül kezdett el személyes kapcsolatokat építeni, a mosoni piacon és a szigetközi falvakban felkeresni a termelőket.
Először az egészséges táplálkozás motivált, hogy keressük fel a környékbeli termelőket, hogy tőlük vegyünk valódi élelmiszert, ahogy már több bevásárlóközösség is működik az országban, aztán kissé nagyobb vállalkozás lett a sztoriból – mondta el Zoltán, hozzátéve, hogy előszőr egy kisebb piac alakult, most pedig már negyedik éve, hogy nagyobb vásárokat is rendeznek.
Az élelmiszert áruló termelőkön kívül elkezdtem felkutatni a helyi kézműveseket is, így lényegében egy egész napos családi programot tudunk kínálni a vásárokkal, ahol a helyi értékek, a hagyományos kézművestermékek is megjelennek, gyerekprogramokkal, hagyományőrző programokkal, a lébényi vásárunkat pedig olyan különleges eseménnyel együtt szervezzük, mint a rotakapa verseny.
A Szigetközi Szatyornak minden évben vannak hagyományos rendezvényei, mint a halászi hagyományőrző vásár, a lébényi és a dunaszegi vásár, utóbbi idén október 8-án lesz.
Az állandó programjaink mellett igyekszünk új helyszínekre is eljutni, minden évben bővíteni a megjelenéseinket – tette hozzá Zoltán, aki hozzáfűzte azt is, hogy egy sikeres vásárnak három alappillére van.
Az egyik egy jó helyszín, amihez tartozik egy motivált önkormányzat vagy bármilyen szervező intézmény, szervezet. A második pillér, hogy legyenek olyan civilek, akikkel gördülékenyen tudunk együttműködni, végül maguk a vásárosoknak kell nyitottnak lenniük, felállítani sátraikat és az kell, hogy ők is szeressék a helyszínt.
Jövőre lesz a Szigetközi Szatyor fennállásának 10. évfordulója és azt kérdeztük Balogh Zoltántól, hogy szerinte mi az, amit legfontosabb eredményként meg tud említeni.
Nekem az nagyon sokat jelent, hogy még az elején mikor a nevet kitaláltam, gyakran azt gondolták az emberek, hogy valamiféle táskákat, szatyrokat árulunk. Ma már Rajkától Győrig senki nem kérdez, mert tudják, hogy mit takar a Szigetközi Szatyor.
Bár a név Szigetközt jelöli meg, de Zoltán elmondta, hogy a termelők más környékről is érkeznek, tavaly például Jánossomorján is jártak vásározni, de Lébény sem szigetközi település.
Ki lehet egészíteni az általunk lefedett területet Rábaközzel is, de lényegében egész Győr-Moson-Sopron vármegye az otthonunk.
A Szigetközi Szatyrot egy azonos nevű alapítvány működteti, melynek több célja is van, de természetesen létrejött a Zoltán eredeti terve szerinti bevásárló közösség is.
Jelenleg Kisalföldi Kosár néven működik Győr térségében, mint önálló működésű, nyílt szervezett, amit már saját alapítvány üzemeltet. Nem az a lényeg, hogy ezek a kezdeményezések kinek a nevén futnak, az a lényeg, hogy legyenek. Szerintem nagy szó, hogy vannak olyan önkéntesek, akiknek fontos ez az út, az ökotudatosság, a kistermelők egészséges ételei.
A Szigetközi Szatyornak pedig van egy helyi termékes csoportja a Facebookon, Szigetközi Szatyor – Helyi termék (Hol-Kitől) néven, ezen a felületen keresztül is egymásra tudnak találni a fogyasztók és a termelők.
Zoltán, mint fogyasztó kezdte el a közösséget építeni, de ma már annyira megfertőzték a termelők, hogy komolyan tervezi, hogy az önellátás útjára lépjen. A nagy telek, a föld már meg is van hozzá.
A jó példát mutatni kell, és reméljük, hogy tisztulnak majd a fejek és egyre többeknek lesz fontos a fenntartható életmód, a helyi termelők felkutatása, a valódi, egészséges élelmiszerek fogyasztása, az ökotudatos élet – zárta gondolatait Zoltán.
Forrás: Sokszínű Vidék/Dobo Csaba
Fotó: Facebook/Szigetközi Szatyor