Hamarosan megjelenik az Európai Unió egyik intézménye, a Régiók Bizottsága „véleménye” a vidéki területek 2023-ig tartó támogatásáról, az erre vonatkozó kutatás augusztus 28-án zárult le – értesült a Magyar Hírlap. A fókuszban lévő vidéki kultúrpolitika révén alternatív finanszírozási lehetőségekre is készül az EU, a tagállamoknak pedig ki kell dolgozniuk nemzeti és regionális szintű vidéki stratégiákat a vidéki területek problémáinak kezelésére.
A Régiók Bizottsága (RB) – amely saját dokumentumaiban a Régiók Európai Bizottsága elnevezést használja saját magára, eltérve a rá vonatkozó uniós jogszabályok szövegétől –, felmérést készít a kulturális politikáknak a vidékfejlesztésre, a kulturális örökség megőrzésére és a fenntartható gyakorlatok előmozdítására gyakorolt hatásáról.
Nagyító alatt a vidék
A felmérés a tervek szerint elősegíti a vidéki régiók kultúrpolitikájának fontosságával kapcsolatos nézetek, ötletek megismerését, különös tekintettel a biodiverzitást és a kultúrát összekapcsoló biokulturális területekre. Ezekre bizottság építene is „A kulturális politikák támogatása a vidéki területeken a fejlesztési és területi kohéziós stratégiák és a 2030-ig szóló menetrend keretében” című „véleményében”. Ezenkívül az RB igyekszik megvizsgálni annak lehetőségét, hogy egy európai évet a vidéki területek kulturális politikáinak szenteljenek.
A felmérés végső célja ugyanakkor az, hogy átfogó megértést nyerjen a kultúra vidéki környezetben betöltött szerepéről és a benne rejlő lehetőségekről a társadalmi, gazdasági és környezeti átalakulások elősegítésében. A felmérésben résztvevők felfogásának és tapasztalatainak vizsgálatával az RB arra törekszik, hogy megvilágítsa a kulturális politikák hatását a vidékfejlesztésre, a kulturális örökség megőrzésére, valamint a fenntartható gyakorlatok népszerűsítésére. A felmérés az európai vidéki környezet ambiciózusabb kulturális megközelítéséhez is hozzájárul – a kihívásoktól a lehetőségekig.
Biológiai sokféleség és kultúra
A kutatás során megvizsgálják továbbá a biológiai sokféleség és a kultúra közötti kapcsolatot, valamint azt, hogy a hagyományos tudás és gyakorlatok hogyan őrizhetők meg hatékony kulturális politikákkal. A vidéki területek kulturális politikáinak szentelt európai év lehetséges előnyeiről adott visszajelzések pedig elengedhetetlennek tűnnek a jövőbeli hasonló kezdeményezések kialakításához. Az eredmények segítenek a döntéshozóknak és az érdekelt feleknek a vidéki lakosság szükségleteinek és törekvéseinek megértésében, valamint hatékony stratégiák kidolgozásában a vidéki területek életminőségének javítására – mégpedig a 2027 utáni jövő alakítása kapcsán.
Az elmúlt évtizedben a természeti értékek megőrzése érdekében Magyarország soha nem látott mértékben valósított meg természetvédelmi beruházásokat - jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Biológiai sokféleség egyezmény részes feleinek 15. döntéshozó ülésén 2022 decemberében Montrealban
Az Európai Parlament (EP) ugyanis 2022. december 13-én állásfoglalást fogadott el az EU vidéki területeire vonatkozó hosszú távú jövőképről – az erősebb, összekapcsolt, reziliens és virágzó vidéki területek 2040-ig történő megvalósítása felé. Ebben többek között tudomásul vette az Európai Bizottság azon szándékát, hogy 2023 közepéig áttekinti az EU és a tagállamok által a vidéki területeken hozott intézkedéseket, és ennek alapján 2024 elején nyilvános jelentést készít. Az EP úgy véli, hogy ez az értékelés kulcsfontosságú szerepet játszhatna, nevezetesen azon területek azonosítása révén, ahol további támogatásra és finanszírozásra van szükség, és előkészítheti az utat a vidéki stratégia felé a 2028-2034 közötti programozási időszakban a félidős felülvizsgálattól és a vidékfejlesztési cselekvési tervtől kezdve.
Alternatív finanszírozás
Ezért felkérte az Európai Bizottságot, hogy közvetlenül vonja be ebbe az értékelésbe az összes érdekelt felet és irányító hatóságot, illetve a következő programozási időszakban vizsgálja meg a finanszírozás alternatív szakpolitikai stratégiáit és megközelítéseit. Beleértve ebbe a regionális és helyi hatóságokkal egyeztetve egy nemzeti stratégia és az összes megosztott irányítású alapra vonatkozó egyetlen rendelet lehetőségét, valamint a partnerségi elv és a többszintű kormányzási megközelítések megerősítésének új módjait, előmozdítva a valóban integrált területfejlesztést a vidéki területeken.
Az EP a jövőbeli kohéziós politikai rendeletekbe kéri erős vidéki dimenzió beépítését, amelynek külön erre a célra szánt finanszírozást is magában kell foglalnia; javasolja, hogy az Európai Bizottság nyilvános konzultációt követően készítsen tanulmányt annak lehetőségéről, hogy más kedvező beruházások mellett az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Kohéziós Alap egy részét a vidéki térségek számára különítsék el, különösen az egyedi földrajzi sajátosságokkal rendelkező régiók, például a hegyvidéki régiók, a távoli területek, a szigetek és a legkülső régiók számára.
Valódi jövőkép kell
Az EP szerint a vidéki területek jövője és boldogulása kiemelkedően fontos Európa élelmezésbiztonsága, -autonómiája és -rezilienciája, valamint az EU energiafüggetlenségéhez hozzájáruló fenntartható energiaszerkezet szempontjából. Az agrár-élelmiszeripari rendszerek ugyanis lehetővé tették a minőségi élelmiszerekhez való folyamatos hozzáférést az utóbbi idők válságai idején, miközben új lehetőségeket nyitottak meg az élelmiszer-ellátási láncok lerövidítésére, valamint a helyi élelmiszer- és takarmánytermelésre, különösen a fehérjenövények termesztésére.
Az uniós képviselők azt kérték, hogy a hosszú távú jövőképet alakítsák át konkrét és mérhető, valódi uniós szintű vidékfejlesztési stratégiává, beleértve a városi területekkel folytatott együttműködés stratégiai párbeszédét, valamint az összes uniós alap és politika vidéki területekhez való hozzájárulásának összehangolását. Ezt a stratégiát pedig teljes mértékben integrálni kell a jövőbeli programozási időszakokba, a tagállamoknak pedig ki kell dolgozniuk nemzeti és regionális szintű vidéki stratégiákat a vidéki területek problémáinak kezelésére szolgáló módszer és eszközök meghatározására.
Az 1994-ben létrejött Régiók Európai Bizottsága (RB) az Európai Unió helyi és regionális képviselőinek közgyűlése, amely a szubnacionális szintű önkormányzatokat (azaz a régiókat, megyéket, kerületeket, városokat és településeket) közvetlenül képviseli az EU intézményi keretében. Mégpedig azért, mert az EU jogszabályainak megközelítőleg háromnegyedét helyi vagy regionális szinten ültetik át a gyakorlatba, így ésszerű, hogy a helyi és regionális képviselők hozzászólhassanak az új uniós jogszabályok kidolgozásához. Másrészt korábban aggályok merültek fel azzal kapcsolatban, hogy az európai integráció folyamata egyre inkább eltávolodik a polgároktól. E „szakadék” áthidalásának egyik módját a polgárokhoz legközelebbi választott képviselői szint bevonása jelenthette.
Forrás: Magyar Hírlap/ Tóth László Levente
Fotó: AM, Varga Norbert