Tartalmas, nehézségekben és sikerekben egyaránt bővelkedő időszak áll mögöttünk, és minden bizonnyal előttünk is. Számos komoly vitát és szakmai egyeztetést követően, kompromisszumkészen, de a magyar gazdák érdekeit szem előtt tartva sikerült az Európai Bizottsággal dűlőre jutnunk a Közös Agrárpolitika magyar stratégiai kereteit illetően.
Az uniós tagországok közül Magyarország az elsők között nyújtotta be az Európai Bizottságnak a Közös Agrárpolitika stratégiai terveit. Tudtuk, hogy ez a dokumentum alapjaiban fogja meghatározni a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlődésének az irányait, ezért mindent megtettünk annak érdekében, hogy a fő szempont érvényesülhessen: hosszú távon stratégiai ágazat legyen mezőgazdaságunk és élelmiszeriparunk.
A hazai szakmai munka több, mint három esztendővel és a brüsszeli tárgyalások másfél évvel ezelőtti kezdetéhez képest jelentősen megváltozott körülöttünk a világ. A koronavírus okozta világjárvány globális krízise után soha nem látott szárazság sújtotta az európai kontinenst. A jelenleg is zajló orosz-ukrán háborús konfliktus és a válaszul érkező uniós szankciós politika példátlan élelmezési válság felé sodorja a világot.
A magyar agrárium mindezek ellenére helytáll, és ezekben a vészterhes időkben is fent tudja tartani a lakosság élelmezésbiztonságát. Ehhez elengedhetetlen az a hozzáállás, amivel a magyar gazdák rendelkeznek: a legnehezebb helyzetben sem feladni, hanem tenni, amit tenniük kell.
És ez a tenni akarás komoly eredményekkel szolgál. Az agrárium termelékenysége ezeknek a nehéz esztendőknek a kezdete, 2018 óta 26 százalékkal nőtt, a beruházások értéke 19 százalékkal bővült, a termelékenysége pedig 17 százalékkal emelkedett, míg a jövedelmezősége 21 százalékkal lett nagyobb. Annak ellenére, hogy a nyugodt piac kulcsszereppel bír a termelési folyamat kiszámíthatóságában, a mezőgazdaság szereplői nem vesztették el a talajt a lábuk alól, amikor hosszú évtizedek óta nem látott bizonytalanságokkal kellett szembesülniük.
A világ változása hozzájárult ahhoz, hogy stratégiai tervezésünkben még inkább a kiszámíthatóság biztosítására törekedjünk.
Ezért döntött úgy a magyar kormány, hogy az európai uniós vidékfejlesztési forrásokhoz 80 százalékos nemzeti kiegészítő forrást biztosít, lehetővé téve a Megújuló vidék, megújuló agrárium program elindítását.
A Közös Agrárpolitika pillérein történelmi léptékű forrást fordíthatunk a magyar vidék fejlesztésére 2027-ig.
Azt kívánom minden gazdálkodónak, hogy találja meg a vállalkozása számára legkedvezőbb támogatási formákat, amelyek egyszerre teszik lehetővé versenyképességük növelését, a megváltozott gazdasági, társadalmi és környezeti körülményekhez való alkalmazkodást és a fiatal generációk bevonását a felelősségteljes munkába, amit az agrárium minden ágazata megkövetel!
Dr. Feldman Zsolt
Forrás: Magyar Mezőgazdaság
Fotó: AM Sajtóiroda