Cukrászatok, pékségek munkáját könnyíti meg leginkább a tojáspor és a tojáslé, utóbbiból 1 kiló 22 darab M-es tojást tartalmaz – sárgáját és fehérjét homogenizált formában. A tojáspor, illetve tojáshéjőrlemény pedig egyre népszerűbb takarmánykiegészítő, de az őrlemény jó a talaj mezoelem-pótlására, illetve a talajok savanyodásának kompenzálására is.
Már az általános iskolában megtanuljuk, hogy a tojás értékes élelmiszer: fehérje-, ásványianyag- és vitamintartalma magas, zsírszerkezete tökéletes, ezért még a fogyókúrázóknak is ajánlott. Ugyan időről időre megjelennek olyan étkezési irányzatok, amelyek korlátozzák vagy tiltják a tojásfogyasztást, ám azzal is tisztában vagyunk, hogy, ha például a kutya nyers tojást eszik, szép fényes lesz a szőre, és a napos csibéknek, kacsáknak hagyományosan a háztájiban kukoricadarából, vágott csalánból és összetört keménytojásból álló keveréket szokás adni.
A NAK adatai szerint jelen pillanatban hazánk nem önellátó étkezési tojásból, de azért van tojásrész, amit jó lenne föletetni az állatokkal, vagy talajjavítóként hasznosítani.
„Magyarország az Európai Unióhoz való csatlakozást követően, a tojóállomány fokozatos csökkenése következtében elvesztette önellátási képességét tojástermelés tekintetében, így kiszolgáltatottabb lett a nemzetközi hatásoknak. Az idén februárban Ukrajnában kitört háború beigazolta, amit korábban is lehetett tudni, miszerint jelentős mennyiségű olcsó ukrán tojás áramlik be az unióba. A fegyveres konfliktus miatt a szokásos mennyiség nem jutott át a határon, így Európa-szerte jelentős tojáshiány alakult ki” – ismertette a hazai tojáshelyzetet dr. Németh Csaba. A Capriovus Kft. kutatás-fejlesztésekért felelős vezetője hozzátette: „A hazai helyzetet tovább komplikálta, hogy a termelők a folyamatosan emelkedő takarmányárakat nem mindig tudták a tojás árában érvényesíteni, így több kisebb telep is beszüntette a termelést. Mindemellett az ellátási gondokat tovább súlyosbította, hogy a madárinfluenza több helyen is felütötte a fejét.”
Tojáslevek, -porok
A tojást jellemzően tojásként szoktuk felhasználni, de újabban számos tojásalapú helyettesítő termékkel jelentkeznek a tojásfeldolgozók, így a Capriovus is.
ToTu termékeik a tejre érzékenyeknek, vagy tejtermékeket nem fogyasztóknak adnak tojásfehérje alapú alternatívát.
„A túrót, sajtkrémet, tejfölt, tejet ráadásul szénhidrát- és cukormentes formában tudják kiváltani” – mondta a termékfejlesztésért felelős szakember, hangsúlyozva, hogy míg az ipari felhasználók a kényelem, energia- és munkaerő-takarékosság irányába mozdulnak el, a fogyasztók egyre nyitottabbak az innovatív termékekre.
A teljes tojáspor szárított formában tartalmazza a tojássárga és -fehérje összes tápanyagát. De a fogyasztás és a felhasználás körének bővítése érdekében az elmúlt évtizedben a piac számos fejlesztéssel bővült, külön a sárgájából és a fehérjéből készült tojáslevekkel, -porokkal, a héjat felhasználó termékekkel.
A feldolgozóüzemben a tojásokat körtörő segítségével elválasztják a héjától, hogy teljes, sárga vagy fehér tojáslé, illetve tojáspor készüljön belőle – a gép alkalmas a sárgája és fehérje elkülönítésére is. A homogenizálása után a képződő tojáslé a jelenleg elérhető legmodernebb UHT tojáspasztőr-berendezés segítségével kap hőkezelést, aminek köszönhetően biztonságos és eredeti funkcióit megtartó termék jön létre.
A kapott termék több részre osztható, külön csomagolva is értékesíthető, például tésztagyáraknak, cukrász- és sütőipari üzemeknek, valamint szállodáknak a speciális omlettalapanyag.
A tojáslé nedvességtartalmát porlasztva, szárítással eltávolítva kapjuk meg a kiindulási létől függően sárgája-, fehérje-, vagy teljes tojásport. Ezeket elsősorban a nagyobb élelmiszeripari felhasználók vásárolják. Illetve olyan üzemek, melyeknél a hűtve tárolás körülményes lenne, vagy a technológia a por használatát indokolja.
„A tojáspor legfontosabb követelménye, hogy kizárólag tojás lehet az alapanyag. Sajnos ezt az evidensnek tűnő szempontot az élelmiszer-hamisítás veszélye miatt kell hangsúlyozni” – hívta fel a figyelmet a tojáspor összetételére dr. Németh Csaba.
A hobbi- és haszonállatok is jóllakhatnak
Ahogy tehát a tojás, úgy a tojáspor is igen magas biológiai értékű termék, mely széles körben felhasználható lenne az állattartásban is, ha nem lenne viszonylag magas az ára.
A tojás feldolgozása során keletkező melléktermékekből, tojáshéj és takarmányminőségű tojáspor hasznosításával hobbiállatok és gazdasági haszonállatok részére kifejlesztett takarmánytermékeket állítanak elő.
A tapasztalatok szerint idősebb tenyészállatok (pl. fedezőmének) számára kitűnő roboráló szer a tojáspor.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) közlése szerint hazánkban a tojástermelés és -fogyasztás az utóbbi években folyamatosan nő; az elmúlt évtizedben a belföldi termelés 850-900 millióról 1,1–1,2 milliárd darabra, a hazai lakosság körében a fejenkénti fogyasztás 215-ről 240 darabra nőtt. A belföldi tojásszükséglet 15-16 százalékát ma még behozatal fedezi. Jelenleg 550 gazdaság termel tojást, és a fogyasztók az egyértelmű eredetmegjelölés alapján ki tudják választani a helyi árut.
Ahogy a hobbiból tartott állatok inkább társállatokká válnak, a gazdák egyre magasabb követelményeket támasztanak a kedvenceik számára vásárolt takarmányok minőségével szemben. Több neves kutya- és macskatáp-előállító mára emberi fogyasztásra alkalmas tojásporokat vásárol, a bojlit előállító cégek pedig a takarmányporok fő vevői lettek.
„A tojáshéjőrlemény és -por egy kissé méltatlanul elfeledett kitűnő kalciumforrás, mely kiválóan alkalmazható csonterősítőként a legkülönbözőbb állatfajok, illetve az ember esetén is. Amellett, hogy jól hasznosuló kalciumforrásként az állattenyésztési ágazat számára hasznos termékről van szó, jó a talaj mezoelem-pótlására, illetve a talajok savanyodásának kompenzálására is” – mondta dr. Németh Csaba.
A szakember szerint a tapasztalat azt mutatja, hogy a gazdák számára újdonság még a tojáspor mindennapos használata, ezért óvatosak vele:
„A folyamat lassú, ugyanakkor egyértelmű. Ráadásul a tudományos partnereink, mint a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat is segítenek a mi alternatív ötleteink elterjesztésében” – tette hozzá. „Úgy gondolom, az említett takarmány, a tojáspor és a tojáshéj mellett, még a tojásbiznisz egyik hulladékának hasznosításaként előállított, tojástálcából készült papírpellet ad érdekes lehetőséget az állattenyésztőknek. Egyebek mellett olcsó energiaforráshoz lehet általa jutni” – hangsúlyozta dr. Németh Csaba.
Forrás: Kistermelők Lapja/ Kibelbeck Mara
Fotó: Capriovus Kft.