Az Európai Bizottság jóváhagyta Magyarországnak az új Közös Agrárpolitika (KAP) kapcsán benyújtott Stratégiai Tervét, ami 2023-2027 közötti időszakra biztosítja a magyar agrárium fejlesztési alapjait és a magyar gazdák támogatását.
Az Európai Bizottság 2018-ban terjesztette elő a Közös Agrárpolitika (KAP) reformjára vonatkozó javaslatát, amely új munkamódszert vezet be az EU mezőgazdasági politikájának korszerűsítésére. Az Európai Parlament, az EU Tanácsa és az Európai Bizottság közötti kiterjedt tárgyalásokat követően megállapodás született, és 2021. december 2-án hivatalosan is elfogadták az új KAP-ot.
Az Európai Unió agrártámogatásait a jövőben meghatározó, 2023. január 1-jén induló új KAP célja, hogy alakítsa a fenntartható, ellenálló és modern európai mezőgazdasági ágazatra való átmenetet. A megreformált politika értelmében a finanszírozás igazságosabban oszlik el a gazdaságok között, hangsúlyt fektetve a kis- és közepes méretű családi gazdaságokra, valamint a fiatal gazdákra. Ezen túlmenően a gazdálkodók támogatást kapnak az új innovációk használatához a precíziós gazdálkodástól az agrárökológiai termelési módszerekig. A konkrét fellépések támogatásával ezeken és más területeken az új KAP az élelmezésbiztonság és a mezőgazdasági közösségek sarokköve lehet az Európai Unióban.
Az új Közös Agrárpolitika kapcsán az uniós országok nemzeti KAP Stratégiai Terveket hajtanak végre, kombinálva a jövedelemtámogatás, a vidékfejlesztés és a piaci intézkedések finanszírozását. A KAP Stratégiai Tervének megtervezése során minden tagállam uniós szintű beavatkozások széles skálája közül választhatott, és azokat sajátos szükségletei és helyi körülményei teljesítésére szabta, illetve célozta meg. Ezek értékelésekor az Európai Bizottság azt figyelte, hogy az egyes tervek a KAP tíz kulcsfontosságú célkitűzését célozzák-e, amelyek közös környezeti, társadalmi és gazdasági kihívásokat érintenek. Nem mellékes persze az sem, hogy a terveknek összhangban kell lenniük az uniós jogszabályokkal, és hozzá kell járulniuk az EU éghajlati és környezetvédelmi céljaihoz, többek között az állatjólétre vonatkozóan, amint azt az Európai Bizottság Farm to Fork (azaz lényegében Földtől az asztalig) és Biodiverzitás stratégiájában rögzítették. Azaz a jóváhagyáshoz minden tervnek teljesnek és a jogszabályokkal összeegyeztethetőnek kell lennie, valamint elég ambiciózusnak ahhoz, hogy teljesítse a KAP célkitűzéseit, valamint az EU környezetvédelmi és éghajlati kötelezettségvállalásait.
A társjogalkotók által a tagállamok számára a KAP Stratégiai Tervek benyújtásának határideje 2022. január 1. volt. (Magyarország az elsők között nyújtotta be KAP Stratégiai Tervét Brüsszelnek.) A tervek kézhezvételét követően az Európai Bizottság 2022. május 25-ig észrevételeket küldött valamennyi tagállamnak. Ezt követően újraindult a strukturált párbeszéd az uniós testület szolgálatai és a nemzeti hatóságok között a fennmaradó kérdések megoldása és a felülvizsgált KAP-tervek véglegesítése érdekében, és elkezdődtek a további egyeztetések. A tét nagy volt, és nemcsak azért, mert a KAP 270 milliárd eurós finanszírozásban részesül a 2023–2027-es időszakban, hanem azért is, mert az egyes tagállamoknak sok esetben különböző érdekeik érvényesítéséért kellett síkra szállniuk.
Az Európai Bizottság folyamatosan hagyja jóvá az uniós országok első KAP Stratégiai Terveit. A jóváhagyási eljárást egyedi bizottsági végrehajtási határozatok zárják le. Ezek a tervek határozzák meg, hogy a 2023-ban kezdődő új közös agrárpolitikát miként hajtják végre az egyes uniós országok nemzeti szinten. Mindegyik terv a célzott beavatkozások széles skáláját ötvözi az adott uniós ország sajátos szükségleteinek teljesítésére, és kézzelfogható eredményeket hoz az uniós szintű célkitűzésekkel kapcsolatban, miközben hozzájárul az európai zöldmegállapodás ambícióihoz.
Forrás: Magyar Hírlap/ Tóth László Levente
Fotó: Agrárium 7