Így lett 60 fürjből 9000: egy magyar állattartó sikertörténete

majort
2022. 09. 29., cs – 11:46

Pancsira Lászlóval, a Fürjpiac Kft. ügyvezetőjével és tulajdonosával beszélgetett az  Agroinform.hu munkatársa Polgárné Sarok Edit arról, hogyan vált egy fürjtojást fogyasztó laikus egy 8-9 ezres állatlétszámmal működő fürjtelep vezetőjévé. Annyit elárulunk, hogy a sikerhez nem egy gazdag amerikai nagybácsi vagy szerencse kellett. Hanem: jó ötlet, szakmai elhivatottság, nyitottság, rengeteg és még több munka, elnyert pályázatok és azok küzdelmes megvalósítása.


Miért látott lehetőséget a fürjtartásban, honnan jött az ötlet?


A fürjtartás ötlete egy személyes probléma miatt vált sürgetővé, ugyanis mindenképpen természetes gyógymódot szerettem volna találni az addig gyógyszerrel kezelt refluxomra. Azt hallottam akkoriban (2013-14), hogy a nyers fürjtojás fogyasztása segít enyhíteni a problémát. Veszteni valóm nem volt, így vettem 60 darab fürjet, elkezdtem reggelente nyers fürjtojást fogyasztani, és 6-7 hónap alatt teljesen elmúltak a panaszaim. Ahogy telt az idő, rengetegen rácsodálkoztak arra, hogy belevágtam a fürjtartásba, és biztattak, hogy értékesítsem a számunkra felesleges tojást, így végül a piacon kötöttünk ki. Mondhatom, hogy egy igazán sikeresen értékesített termékké vált a fürjtojás.


Mára meglehetősen nagy gazdasággá nőtte ki magát a fürjtelep, amely 20 ezer fürj tartására alkalmas, a takarmányozást pedig saját fejlesztésű, 2,5 év alatt kikísérletezett takarmányreceptúrával oldjuk meg. Jelenleg 8-9000 tojónk van, de természetesen szeretnénk elérni a 20 ezret. Fő profil a tojás értékesítése, de foglalkozunk prémium minőségű száraztészta és füstölt-pácolt fürjtojás előállításával is. A feldolgozás szintjén szeretnénk emelni, van is egy nyertes pályázatunk ehhez.


Az induláshoz is pályázati forrást vett igénybe? Mi volt az üzleti terv alapja?


Állami és uniós támogatásból, valamint saját megtakarításból tudtunk elindulni 2014-ben. Mindent alaposan végig kellett gondolnunk, pontosan ki kellett számolnunk, hogy minimalizáljuk a kockázatokat. A fiatal gazda támogatás és egy sikeres ÁTK pályázat nélkül nem tudtam volna ilyen méretig eljutni ennyi idő leforgása alatt. Hogy a legújabb pályázatot, amely segítségével nagyot léphetnénk előre a feldolgozottsági szint emelésében, ilyen gazdasági körülmények között meg tudjuk-e valósítani, az egyelőre kérdés. Az építőanyagok árának emelkedése miatti kockázatot még bevállalnám, de nehéz banki segítséget kapni az önerő-finanszírozáshoz.


Milyen utat járt be a vállalkozás irányításával, a marketinggel kapcsolatban? Mennyit fejlődött a vállalkozás az indulás óta?


Ami kezdetektől, 2014-től megvolt: a motiváció és a szakmai elhivatottság. Viszont a gyakorlati megvalósítás az már más kérdés. A telep üzemeltetéséhez, közben egy új telep felépítéséhez, egy webshop elindításához, piacépítéshez, egy honlap létrehozásához és folyamatos működtetéséhez rengeteg aprólékos munkára van szükség. Nekünk szinte sorszerű volt a Telekom felbukkanása, a digitalizációs útvesztőben való eligazodáshoz rengeteg segítséget kaptunk tőlük.


Én el sem tudtam volna képzelni 5-6 évvel ezelőtt, hogy nekem webshopom lesz, vagy hogy streamelni tudom a termékeimről az ismeretterjesztő tartalmakat egy ministúdióból. Azt hozzá kell tenni, hogy a COVID miatt is kényszerültünk rá az online értékesítésre, de tulajdonképpen erre felé megy a világ, a modern eszközöket, a legmodernebb marketing technikát kell alkalmazni egy mezőgazdasági vállalkozónak is.


Rengeteg időt lehet megspórolni egy megfelelően felépített, digitalizált rendszerrel. És nem kell a legbonyolultabb dolgokra gondolni. Régen papíron vezettük, mikor, kinek, mennyi tojást kell leszállítani, mennyi tojás volt tegnap, mennyi van a raktárban, stb. Most ezt már sokkal egyszerűbben oldjuk meg, mindig naprakészek vagyunk. De mára már félautomatikus a trágyázás is, ami miatt sokkal egyszerűbb, gyorsabb a trágyázás, és sokkal higiénikusabbak a tartási körülmények is.


Mi volt a legnehezebb eddig a vállalkozás irányításában és mi volt a legnagyobb siker?


A legnagyobb siker talán az, hogy a semmiből eljutottunk erre a szintre, egészséget támogató termékekkel tudtunk megjelenni a piacon, és folyamatosan fejlődünk. Van, akiknek a cukorbetegség kezelésében nyújt segítséget a fürjtojás, de rengeteg más egészségügyi sikersztrori is eljutott hozzánk. Nem vagyok azonban egészségügyi szakember, így a tájékoztatást ebben a témában nem tehetem meg. A tájékozódást azonban mindenkinek ajánlom, és ha az az érzés kerítene valakit hatalmába, hogy "ami mindenre jó, az valójában semmire sem", akkor nyugodtan higgye el, a fürjtojás kivétel. Hatalmas kincs, rendkívül értékes tápanyag- és vitamintartalommal rendelkezik, mindenkinek érdemes lenne kipróbálni a fogyasztását.


Helyén kell kezelni a sikert, de az, hogy működőképes mezőgazdasági családi vállalkozásunk van, hihetetlen öröm. Viszont mivel mindig vannak új tervek, új célok, ezért néha nehéz látni azt, hogy meddig is jutottunk már el, és nem csak célok vannak, hanem eredmények is.


A legnehezebb jelenleg számomra az, hogy folyamatosan árat kell emelni. Amennyi takarmányért tavaly 1 millió forintot fizettem, azért most 2,5 milliót kell adnom. A gázolaj 700-800 forint literenként. A pácolt tojáshoz használt üveg ára is az egekben van. Sajnos nincs más választás, ezeket a költségnövekedéseket legalább részben be kell építeni az árainkba, különben veszteségesen tudnánk tovább működni. Ezt egyébként nekünk is nehéz elfogadni, nem csak a vásárlónak. Az áremelés a vállalkozó számára is kényszer, alapvetően a fogyasztói bizalmat kockáztatjuk ezáltal, sőt keresletcsökkenéshez is vezethet, így tényleg csak a végső esetben emelünk árat.


A másik nehézség pedig a napi munka megszervezése a pályázatok megvalósításával egyidejűleg. A támogatások hatalmas segítséget jelentenek anyagilag, de ne felejtsük el, hogy a támogatást nagyon szigorú feltételek és határidők szerint lehet felhasználni, el is kell tudni számolni, amihez a mi esetünkben az egész család támogatására szükség van, rengeteg energia egy beruházás megvalósítása pályázatból.


Szintén nehéz megküzdeni egyébként néhány ember hozzáállásával, ugyanis vannak, akik nehezményezik a ketreces tartástechnológiánkat. Pedig rengeteg előnye van.


Bemutatná ezeket röviden? 


Kezdjük ott, hogy a fürjtojás fogyasztása kifejezetten ajánlott nyersen. Én öt éve fogyasztom nyersen minden nap, soha semmilyen bajom nem volt ettől. A kockázatmentességben nagy szerepet játszik a tartásmódunk is, hiszen a ketreces tartás a leghigiénikusabb tartásmód, a trágyázás automatizálható, akár naponta többször is ki lehet vinni az istállóból, nincs ammóniaszag, nincs fertőzésveszély (vagyis minimalizálható).


A fürj esetében sajnos azt is el kell mondani, hogy mélyalmos tartás esetén hiába is készítünk be nekik tojóládát, nagy valószínűséggel nem abban fogjuk megtalálni a tojást, hanem valahol az alomban, ürülékkel érintkezve.


A ketreces tartás esetén is természetesen szigorú állatjóléti szabályok betartására van szükség, így például az időjáráshoz és más körülményekhez igazítható szellőztető rendszerünk van, és még egy halom más szempontot is szem előtt tartunk az állatokkal való megfelelő bánásmód érdekében.


Természetesen gazdaságossági szempontból is kedvező ez a tartásmód, de a legfontosabbnak a biztonságot tartom.


Mit tegyen, aki viszont otthon szeretne néhány fürjet tartani? Mennyire nagy kihívás? 


Nagyon egyszerűen megoldható, az a minimális infrastruktúra, ami 10 tyúk tartásához megfelel, az körülbelül 30-40 fürjhöz is elegendő, bár valahogyan meg kell oldani, hogy ne tudjanak elrepülni. Vannak ehhez viszonylag jó áron beszerezhető speciális ketrecek. A lényeg, hogy kényelmesen elférjenek. A tévhittel ellentétben arra nincs szükség, hogy kakas is legyen a tojók között, a tojás mennyiséget ez nem befolyásolja. Természetesen, ha keltetni szeretne valaki, akkor az már kakas nélkül nem megy.


Háztáji körülmények között akkor érdemes tartani fürjet, ha meleg van, 13 fok alatt már nem tojik, ezért hazánkban a háztáji fürjtartás kifejezetten szezonális, tavasztól őszig tartó elfoglaltság.


Bármelyik takarmányüzletben be lehet szerezni a számukra megfelelő takarmányt, sőt házilag is előállítható gabonafélékből, de arra figyelni kell, hogy a nagyobb szemű magvakat apróbbra szükséges darálni, mintha tyúknak adnánk.


Az otthoni fürjtartás nem ördöngösség, nagyon egészséges élelmiszert tudunk előállítani viszonylag egyszerűen. Amit még érdemes tudni: egy darab fürjtojás tömege körülbelül 13-14 gramm, szemben a 45-55 grammos tyúktojással, de ez csak a súlyalapú megközelítés, beltartalmi értékeiben a fürjtojás felé billen a mérleg.


Forrás: Agroinform.hu /Polgárné Sarok Edit    
Fotó: Fürjpiac