Borsod- Abaúj- Zemplén megye északi csücskénél a gönci járásban található „Aranygombos” Telkibánya. Hírneve és varázsa az egykori bányaváros ritka emlékeiből, a környék természeti szépségeiből, egyre gyarapodó vendégcsalogató lehetőségeiből fakad. Itt él Boda Zoltán aki a családi gazdálkodás mellett aktívan részt vesz a közösség fejlesztésében.
Telkibánya a Zemplén- hegyég legszebb túráinak nagyszerű kiindulópontja, a település az utóbbi évek idegenforgalmi fejlődését tekintve mindinkább az észak- zempléni turisztika fellegvárává fejlődött. Szállodái, panziói, gyermektáborai mellett egyre többen kapcsolódtak be a magán szálláshelyi szolgáltatásba. A festői környezetben a kis hegyi községben ma már mindent megtalál az idelátogató turista: megfelelő szállást, étkezési lehetőséget és a pihenés, szórakozás feltételeit.
A természeti értékek mellett a közösség is sokat fejlődik, élnek a településen olyan elhivatott emberek, akik lokálpatriótaként sokat tesznek a település megmaradásáért, épített és szellemi értékeinek megőrzéséért, valamint az egyházi közösség összetartásáért. Ilyen lokálpatrióta Boda Zoltán, aki Telkibányán gazdálkodik családjával.
Zoltán tősgyökeres telkibányai, aki még a nyolcvanas években könyvelőként kezdte pályafutását, pénzügyi vezetőként dolgozott. Ezután a 90-es évek végén váltott egy nagyot és elkezdett gyógynövényekkel foglalkozni. Vadontermőket gyűjtött a környéken, prosperáló vállalkozást alakított ki családjával, növényeket szárítottak, dolgoztak fel és értékesítettek.
A Megyei Területi Fejlesztési Ügynökség pályázatán eredményesen pályáztak, így a fejlesztéseknek köszönhetően a gyógynövény feldolgozását nagyban meg tudták könnyíteni, a feldolgozott növények mennyisége növekedhetett.
Majd 2012-ben Zoltán tíz borjút vásárolt, így indult a Boda családban az állattenyésztés. A teheneket kiváló körülmények között tartják és a környékbeli legelőkről kapják takarmányukat.
Zoltán és családja nagy összefogással, közösen végzi a gazdálkodást. Saját és bérelt területeik vannak Telkibánya közelében, közel 60 hektár legelő és 40-50 hektár kaszáló. A jószágok szálas takarmányt kapnak és mélyalmos, rideg tartásban vannak.
Az állattartás kezdetén szintén pályázati forrásból sikerült egy kaszálógépet beszerezniük, mely jelentősen segítette a munkájukat.
2022-re a Vidékfejlesztési Program pályázatainak köszönhetően már szinte a teljes gazdaság gépesítve volt, többek között traktorokat, bálázókat szereztek be. Három 50 %-os intenzitású ÁTK pályázat során minden olyan berendezést sikerült megvásárolniuk, ami megfelelő körülményeket teremtett az állatoknak, és megkönnyítette a gazdálkodók életét is, hiszen a térségben a legnagyobb problémát a szakképzett munkavállalók hiánya jelenti.
Az eszközöknek és a beszerelt technikai rendszereknek köszönhetően a család bárhonnan figyelemmel kísérheti, hogy az állatok jól vannak-e, vagy például irányíthatják az automata itatórendszert. A fejlesztéseknek köszönhetően meg tudták növelni az állomány létszámát, így ma már közel 50 tenyészállat biztosítja a család megélhetését.
Boda Zoltán 2021-től családi gazdálkodó, a család támogatásának és segítségének köszönhetően tudja sikeresen működtetni a vállalkozását. Feleségére mindenben számíthat, adminisztrációs és egyéb ügyekben, aki mindemellett a telkibányai gyermektáborok teljeskörű szervezését is végzi. Két fiuk is aktívan kiveszi részét a gazdaság körüli feladatokban, hiszen már gyerekként beletanultak a mezőgazdasági és állattenyésztési munkákba. Mindannyian vidéken képzelik el az életüket.
Zoltán a családi gazdálkodás mellett aktívan részt vesz a közösség életének fejlesztésében. Telkibánya alpolgármestere, önkormányzati képviselője, valamint a helyi Erdőbirtokosság és a Vadásztársaság aktív vezetőségi tagja.
Kezdeményezésére, egy Interreg pályázat keretében került kialakításra a kerékpárút a térség településeinek összekötésével. Alapító tagja a Férfi Dalárdának, melynek immár 15 helyi tagja van. A 35 és 87 év közötti férfiak rendszeresen fellépnek a környékbeli rendezvényeken és vannak országszerte előadásaik.
Zoltánnak és családjának élete és munkája remek példa arra, hogy Magyarország eldugottnak, vagy elmaradottnak vélt szegletében is lehet sikeresen gazdálkodni, összefogással vidéket és közösséget fejleszteni.
Szerző: Tóth Ágnes
Fotó: Tóth Ágnes