Mária és Dongó, az örökbefogadott kutyus szeretettel és szép tárgyakkal fogadja vendégeit, immár 11 éve. A háziasszony régi álmát valósította meg: kemencés portát alakított ki a kisteleki homokon. A kisteleki asszony olyan helyben gondolkodott, ahol a vendégei nyugalmat találhatnak, pihenhetnek, visszautazhatnak a múlt szépséges tárgyai közé, és ha kedvük van, akár kovászos kenyeret is süthetnek.
Lányommal, Andreával közösen álmodtuk meg a helyet, ő volt a névadója a Tündérkertnek. Szerettem volna kiaknázni a bennem szunnyadó új lehetőségeket, ehhez kerestem megfelelő helyet szülővárosomban, Kisteleken – mesélte Hatvani Mária.
Álomból valóság
Új lehetőségeket adott nekem ez a ház, megálmodtam a kemencémet, a tavat, és ahogy teltek az évek, egyre többen szerették volna testközelből megismerni a portámat és engem. A sütés és a főzés „tudománya” sem állt távol tőlem, tanyán nőttem föl, ahol mindent magunknak termeltünk.
Mária szerint, aki beleszületik ebbe az életmódba, az korán megtanul minden házimunkát, otthoni teendőt. Házigazdánk korábban 16 éven keresztül sütést-főzést tanított háziasszonyoknak, majd 2010-ben úgy döntött, komolyabban megismerkedik a kemencék világával. Jártában keltében több helyen rácsodálkozott az épített kemencék szépségére és hasznosságára. Egy helyi testvérpár építette a búbos kemencéjét, és ezzel régi vágya teljesült.
Hinni önmagunkban
Azt hiszem, ha valamit meg szeretnék tanulni, ahhoz előbb-utóbb megkapjuk azokat a segítő társakat, akire szükségünk van. Mindenkiben ott vannak mélyen ezek a régi, ősi dolgok, csak egy kicsit gyakorolni kell, és ami fontos, el kell magunkról hinni, hogy képesek vagyunk használni akár egy kemencét. Hittem magamban, és így sikerült.
Hatvani Mária egy termelői piacot üzemeltetett mielőtt a Tündérkert kialakításába fogott. Elsődleges szempont volt számára, hogy a termelőtől az áru egyből a vásárlóhoz jusson. Ezt a munkát másfél év után elengedte, akkor döntötte el, hogy kialakítja mesebeli kertjét. Mások által kidobásra ítélt tárgyakkal rendezte be harmonikus életterét, amiben így a számára fontos érték, az újrahasznosítás gondolata is új értelmet nyert. Patinás kannák, régi szerszámok kelnek új életre Mária keze nyomán.
Tavacska fás ligettel
Két telken helyezkedik el a porta, az egyiken egy hagyományos veteményes van, itt magaságyásokat alakítottam ki. Remélem, átélhetik az emberek, milyen visszarepülni a múltba, és lelassulni” egy száz esztendővel korábbi, régi világba. A kerti tóval menedéket adtam a madaraknak, a növényeknek páradúsabb környezetet – sorolta kisteleki házigazdánk.
Mária a termő sárgabarackfát és a diófát meghagyta, mellé olyan növényeket ültetett, amik szeretik a homokos talajt. Patinás székek, régi padok és árnyas fák alatt pihenhetünk a Tündérkertben. A kis ligetek különleges hangulatot kölcsönöznek a mesés helynek.
Finomságokkal és szeretettel
Négy éve hagyományőrző foglalkozások keretében tanítja az érdeklődőket a kemencében sütés fortélyaira. A házigazda útmutatásai alapján a tanoncok kelt tésztákat, kovászos kenyeret és pitéket sütnek, kemencés ismereteket tanulnak nagy lelkesedéssel és ínycsiklandó végeredménnyel.
Ahogy a körülöttünk lévő világ változik, bennem is kezdett letisztulni mit szeretnék. Szerencsés vagyok, mert a Facebook oldalamról mindenki megtalál. Van aki közösen akar sütni édesanyjával, van aki a mindennapi életben szeretné kamatoztatni az itt elsajátított fogásokat.
Hallatlanul népszerű a a kisteleki örömsütés, 13 évestől 80 évesig érkeznek tanítványok a Tündérkertbe. Mária szerint a legfontosabb, hogy sikerélményt adjon az embereknek.
Vallom, hogy mindenkiben van valamilyen rejtett képesség, tehetség, sokakban felmerül az igény, hogy kézzel teremtsenek valamit. Erre bíztatom a tanítványaimat, kertészkedjenek, süssenek, főzzenek, készítsenek lekvárt maguk és mások örömére. Bízom benne, hogy az emberek bárhonnan bármilyen életszakaszból is érkeznek hozzám, maradandó élménnyel távoznak és meghatározó lesz az életükre az együtt eltöltött idő.
Forrás: Sokszínű Vidék
Fotók: Facebook/TündérKert Kistelek