Kettős hasznosítású állománynak indult, ám húshasznú magyartarka törzstenyészet lett belőle. Az idei állattenyésztési kiállításokon, Hódmezővásárhelyen és Kaposváron is megcsodálhatjuk a Só-Bors Tanya kiváló sajátteljesítményt is felmutató, értékes tenyészbikáit. Sőt, pár éven belül talán már a termékeikkel is találkozhatunk a somogyi üzletekben, piacokon.
- Dr. Pósa Roland vagyok, 1978-ban a Délvidéken születtem gazdálkodó családba, így gyerekkorom óta az életem része a mezőgazdaság. A mai napig emlékszem arra a napra, amikor édesapám megvásárolta az első törzskönyves szimentáli tehenét Szlovéniából. Akkoriban mindig állt két-három fejőstehén az istállónkban, de ennek az állatnak a látványa már akkor magával ragadott. A háziállatok körüli teendők gyerekként sem estek nehezemre, így az általános iskola elvégzése után egyértelmű volt, milyen hivatást választok a pályaválasztáskor. Szakirányú tanulmányaimat a Bács-topolyai Mezőgazdasági Szakközépiskolában állategészségügyi technikum szakon kezdtem meg. Ez az időszak nagyon meghatározó volt a szakmai gyakorlati alapok elsajátításában. 2004-ben a Szent István Egyetemen állatorvos-doktori diplomát szereztem, majd az élet Somogyba, Kaposvárra hívott. 2005 óta dolgozom (az egykori Kaposvári Egyetem) a jelenlegi Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen. Részt veszek az oktatásban, kutatásban, az egyetem haszonállatainak állategészségügyi, szaporodásbiológiai felügyeletében, illetve tagja vagyok az Embrió-átültető Központ szakmai csapatának. 2005 óta állategészségügyi tevékenységet folytatok Somogyban, állatorvosi praxisom szarvasmarha-egészségügyre és szaporodásbiológiára szakosodott.
Feleségemmel 2007-ben kezdtük meg a családi gazdaságunk kialakítását Szennán, Só-Bors Tanya néven. Célunk volt egy olyan gazdálkodásra alkalmas tanya létrehozása, amely egyben a családunk lakóhelyéül szolgál, valamint tisztességes megélhetést is biztosít számunkra.
Feleségem, dr. Pósáné Tóth Eszter agrármérnök. Két évig dolgozott nagylétszámú tejelő tehenészetben műszakvezetőként, majd élelmezésvezetőként a szennai közkonyhán, jelenleg pedig egy nagy kaposvári intézményben. Az élet négy gyönyörű gyermekkel ajándékozott meg bennünket, Rékával (12), Dömével (10), Teklával (7) és Somával (3), így elmondhatjuk, népes a családunk. Gazdaságunk alkalmazottja és oszlopos tagja, Tóth Mátyás szintén családtag.
A gazdaság kiindulási alapja egy 1,5 hektáros zártkerti ingatlan volt, amelyen felépült egy termékfeldolgozásra is alkalmas lakóingatlan, ahol 2012 óta élünk. Lehetőségeink szerint folyamatosan bővítettük a szomszédos kisparcellás földterületek megvásárlásával, így jelenleg 6,5 hektár területünk van. A vállalkozást önerőből, valamint a fiatal agrárvállalkozók induló támogatását bevonva kezdtük el fejleszteni, később kedvezményes vállalkozói hitelek segítségével tudtunk tovább építkezni. A gazdaság fő profilja ma már a magyartarka szarvasmarha tenyésztése. Korábban a kettős haszonvétel (tej és hús) volt a fő szándék, de a tejtermeléshez kapcsolódó erős fejlesztési kényszer, a tanya egyéb fejlesztéseivel párhuzamosan, nagy próbatétel volt számunkra. Sajnos a helyi termékek piacra juttatása, illetve az ehhez kapcsolódó szerveződések sem fejlődtek térségünkben abban az ütemben, ami megfelelő piaci lehetőséget kínált volna számunkra. Ennek következtében
2017-ben profilt váltva, húsmagyartarka genetikát használva, főként hízóalapanyag-előállítást végeztünk, amely napjainkra a megtisztelő törzstenyészet minősítés elérésével, tenyészállat-előállítással is kiegészült.
A tanyánk 40 tehénnek és szaporulatának ad otthont, ez összesen 60-80 szarvasmarhát jelent éves átlaglétszámban. A helyi ökológiai feltételeknek megfelelő, félextenzív legeltetésre alapozott gazdálkodási formát folytatunk itt, a Zselicben, így a meglévő saját tulajdonú földterület mellett elengedhetetlen volt további földterületek bevonása egy eredményesen működő gazdaság kialakításához. Fontos előrelépést jelentett számunkra több helyi földtulajdonossal, gazdálkodóval kialakított együttműködés. Ennek eredményeként jelenleg 30 hektár legelő, illetve 40 hektár kaszáló jelenti az állataink életterét, illetve biztosítja számukra a takarmányt. Szántóföldön nem gazdálkodunk, az abraktakarmányokat vásároljuk. A tanyaközpontban, a lakóházunkon kívül, az elmúlt tíz évben létrehozott állattartó infrastruktúra a következőket tartalmazza:
három oldalról zárt istállók, fedett állatetető jászlak, karámok, legelőkertek, fedett géptároló és gabonatároló létesítmények szilárd közlekedő úthálózattal összekötve.
Az etetővályúk beton alapon, kihajolóráccsal felszereltek. Ennek egy részében ad libitum szénát etetünk körbálákkal. Az etetők kívülről teljes hosszukban megközelíthetők, és nagyon gazdaságos etetést biztosítanak, minimális veszteséggel. Alkalmasak szilázs, szenázs, répaszelet adagolására is, azonban jelenleg erjesztett takarmányt még nem készítünk a nagyobb gépesítés és a logisztikai igénye miatt. A szemestakarmány-tároló 40 tonna befogadására képes. A jövőben tervezzük három különálló silótorony felépítését is (40-50 tonna összkapacitással), amelyekben egész évben különböző szemestermény tárolható biztonságosan. Ezzel javítanánk a helyzetünkön: jobb piaci áron vehetnénk nagyobb mennyiségű gabonát, amelyet a termelési évhez igazodva tárolnánk. Abraktakarmány termesztését nem tervezzük, mivel ez túl nagy fejlesztési kényszer lenne számunkra, ráadásul a szakosodott növénytermesztő gazdaságoktól, illetve a takarmánygyártó cégektől jó minőségben beszerezhető.
Abrakot borjúkorban óvodákban, a növendékkorban külön kiscsoportban etetünk. Felnőtt állataink takarmányszükségletét a legelők és a szárított tömegtakarmányok jelentik.
A vitamin- és ásványianyag-kiegészítésre nagy hangsúlyt fektetünk, ami alapul szolgál a jó egészséghez és szaporulathoz. A jelenlegi gépállomány: 2 db homlokrakodós traktor (egy 100 és egy 55 LE-s, kasza, rendkezelő, rendsodró, bálaszállító pótkocsi, szárzúzó a szálas takarmány előállításhoz), illetve gazdagon felszerelt szerszámkészletek a különböző építő- és karbantartó munkálatokhoz.
2017-ben kezdtük meg a húshasznú magyartarka genetika alkalmazását a profilváltással párhuzamban. Felmerülhetett volna akkoriban a fajtaváltás is más, a piac által preferált húsmarhafajtákra történő állománycserével, de ez nálunk szóba sem jött. Egyrészt a kezdeti üszővásárlás óta az összes állatunk nálunk született, így a ragaszkodásunk nagy volt irántuk. Másrészt, hittem a magyartarka értékeiben, és látok benne olyan potenciálokat a húshasznúság tekintetében is, ami megfelelő tenyésztési elképzeléssel ötvözve sikert hozhat számunkra, illetve a hasonlóan gondolkodó gazdatársak számára is.
Az állataink egész évben kijárnak a legelőre, és az ellések is legelői környezetben történnek, főleg a tél végén, tavasz elején.
Az ellést követően bekerülnek egy-két hétre, illetve az időjárástól függően több hétre a fedett, mélyalmos, a fiatal borjas teheneknek fenntartott karámokba. A felnevelés során szépen megmutatkozik a magyartarka jó nevelő képessége, mivel 3-4 hónapos korukig a borjaink alig esznek az óvodákba kihelyezett abrakból. A termelési értékek pedig egész jónak mondhatók, mivel a 2017–2020 között született 65 db borjú tekintetében az üszőink 205 napra korrigálva 275 kg, míg a bikáink 320 kg átlagsúllyal rendelkeztek. Ezt követően tavaly, a viszontagságos időjárás ellenére, egy szenzációs évet zártunk, mivel 31 ellésünk volt és 33 borjút tudtunk leválasztani. Ez annak volt köszönhető, hogy 4 ikerellésünk is volt, de sajnos két borjút elveszítve, még így is 100% feletti lett a borjúszaporulatunk. A másik nagyon pozitív meglepetés a választott borjaink súlyadatai voltak. A 17 db választott üszőborjú 205 napra korrigált átlagsúlya 324 kg volt, míg a 16 db bikaborjúé 372 kg. Az életnapi súlygyarapodása az üszőknek 1601 gramm, míg a bikáké 1843 gramm volt.
Az elmúlt 4-5 évben a következőkben felsorolt magyar tenyésztésű tenyészbikákat használtuk a mesterséges termékenyítések során: Vasvári Konrád Hubertus, Jáki Lackó Pöttyös, Derecskei Mathew Tyson, Derecskei Marcel Gormo, Vasvári Nadap Tyson, Jászkarajenői Orda Atos, valamint Vasvári Padisah Rock.
A Magyartarka Tenyésztők Egyesületének szakmai irányításával, a 2019-es évben megkezdtük a termelésellenőrzésen alapuló működést a jövőbeni tenyészállat-értékesítés céljából, és ezt követően megtörtént az állomány genetikai értékének meghatározása is.
A tenyésztési elképzelésinkbe külföldi javító tenyésztési tulajdonságokkal rendelkező szimentáli bikák használata is szerepel, így a Magyartarka Tenyésztők Egyesületének segítségével több külföldi genetika is megjelenhetett a gazdaságunkban. Ezek közül néhányat megemlítve: Lazarus PP osztrák bikától, Coose Jericho P brit bikától már vannak ivadékaink.
A 2018-as évben az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóságánál folytatott, a Kaposvári Egyetem által kivitelezett embrióprogramok két különböző párosításából 8 embriót ültethettem be saját recipiens állatainkba, amelyből 2019-ben 6 állat meg is született Az apák PHS Polled Worldwide 14W (PP) homozigóta szarvatlan kanadai származású, illetve Moldau Hans (Pp) heterozigóta szarvatlan dán származású bikák voltak. Ezek közül 4 bika üzemi sajátteljesítmény-vizsgálatban minősült nálunk, és tenyészbika lett belőlük. Kettőt értékesítettünk, illetve kettő (egy Worldwide és egy Hans utód) pedig természetes fedező bikaként tevékenykedett tavaly a gazdaságunkban, akiktől már 15 utód meg is született az idén. 2021-től kezdődően a Magyartarka Tenyésztők Egyesületével és a Génbank Semex Magyarország Kft.-vel együttműködve Ivadék Teljesítmény Vizsgálat (ITV) alatt álló ciklusbikákat is használunk.
A korábbi években a nőivarú utódok nagy része bent maradt a gazdaságban a genetikai előrehaladás céljából. A 2021-ben született bikák közül négy állatnak most zajlik az üzemi sajátteljesítmény vizsgálata, és az áprilisi zárás után tenyészbikaként értékesítjük.
Nagy örömünkre tavaly első alkalommal bemutatkozhattunk a Kaposvári Állattenyésztési Napokon, ahol egy felnőtt tenyészbikával és az egyik tenyészbikajelölttel jelentünk meg. Az idei évben már készülünk az Alföldi Állattenyésztési Napokra is, és természetesen a Kaposvári Állattenyésztési Napokon ismét megjelenünk néhány állattal.
Legfontosabb célunk egy kis létszámú, de magas genetikai értékkel bíró húsjellegű magyartarka törzsállomány kialakítása. Reméljük, a Zselic, amely mindig is jelentős volt a szarvasmarhatartásban, gazdagodni fog általunk egy magyartarkát mint veszélyeztetett magyar fajtát megőrző gazdasággal, illetve látványossággal. További céljaink között szerepel az állatainkból származó hústermékek értékestése a térség többi élelmiszer-előállító kisgazdaságával való együttműködés keretén belül. Fontos számunkra a tanyasi gazdálkodó életforma népszerűsítése, illetve a fiatalok szemléletformálása is. Szoros együttműködésre törekszünk a helyi turisztikai szereplőkkel a szolgáltatások színvonalának javítása céljából. Együttműködünk továbbá a kaposvári agrár-felsőoktatással és a mezőgazdasági szakközépiskolával is, gazdaságlátogatás, illetve gyakorlati képzés formájában.
Forrás: Kistermelők Lapja
Fotó: Kistermelők Lapja