Az UNESCO által Magyarországról elsőként az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára 2009-ben vették fel a Mohácsi busójárást. Mohácson a busójárás hagyományának fontos eleme a busókhoz kapcsolódó tárgyak készítése. A hagyományos kézművesség több formában is jelen van a településen.
A korábbi hagyományokhoz hasonlóan a busók egy része ma is saját maga faragja maszkját, amit az élő rítusban használ is. Előfordul, hogy többet is farag, és azokat évről évre cserélgeti, hogy megőrizze inkognitóját, egyesek pedig busótársaik számára is faragnak.
A maszkkészítők közül több olyan tehetséges specialista került ki, akik kiállításokon, és vásárokon is megjelennek maszkjaikkal. Közéjük tartozik Élő József, a több díjjal elismert népi iparművész, aki közel három évtizede foglalkozik maszkkészítéssel. A busómaszk faragó mester így vall munkájáról:
„Álarcaim eredeti mohácsi busó maszkok és minden darab egyedi, melyek a hagyományt hűen tükrözik. Álarcaim állati vérrel festettek, de a modern kornak megfelelően készítek pácolási technikával is álarcokat. Busó babáim az eredeti busónak, élethű másai, a busó babákat különböző kellékekkel látom el, melyeket gondos és alapos munkával, szintén kézzel faragok és készítek.”
Mint ismert, a busójárás a koronavírus-járvány miatt 2021-ben elmaradt. A busók bizakodók az idei évben, reménykednek benne, hogy a farsang hat napján, február 24-től március 1-ig a hagyományok szerint űzhetik a telet, s újra tízezreket szórakoztathatnak.
Forrás: Sokszínűvidék24
Fotó: MTI/Sóki Tamás