A köztársasági elnök az erről szóló internetes felületet hétfőn töltötte ki a Sándor-palotában. Az eseményen azt mondta, hogy Magyarország éves méztermelése több mint 20 ezer tonna, amellyel az Európai Unióban (EU) a második Spanyolország után. Akácméztermelésben ráadásul az első Magyarország – tette hozzá.
Az államfő azt hangoztatta: az EU-nak különös gondot kellene fordítania arra, hogy a megtermelt méz az európai emberek asztalára kerüljön és hogy megvédje az uniós piacokat az olcsóbb, de silányabb minőségű méztől.
Kevesen tudják, hogy egy méh csupán 55 napig él, amely idő alatt egy kávéskanálnyi mézet gyűjt össze. Ha nem lennének méhek, jó néhány gyümölcs és zöldség nem kerülhetne az asztalokra – mondta Áder János. A köztársasági elnök úgy fogalmazott: „a legfontosabb szövetségeseinknek kell tekintenünk” a méheket.
Az élelmiszertermelés 75 százaléka függ a beporzó rovaroktól, így ezen állatok és gazdáik védelme, életfeltételeik biztosítása hosszú távon mindenkinek fontos, mindenki életét döntően befolyásolja – jelentette ki az államfő.
Éger Ákos, a Magyar Természetvédők Szövetségének ügyvezető elnöke azt mondta, a méhek és a beporzó rovarok számának csökkenése a legszembetűnőbb jele annak, hogy megbomlott az ember és a természet harmóniája. Kiemelte, hogy ez nem a távoli jövő, hiszen már ma is vannak olyan területek a bolygón, például Kínában, ahol kézzel kell beporozni a gyümölcsösöket.
A kezdeményezéshez csütörtök éjfélig lehet csatlakozni; Éger Ákos mindenkit arra kért, hogy támogassa aláírásával az ügyet.
Egy európai polgári kezdeményezés akkor sikeres, ha egymillió aláírás összegyűlik az EU-ban, mégpedig úgy, hogy a szignók száma hét tagállamban eléri a meghatározottat. Utóbbi már kilenc országban teljesült, az egymillió aláírás azonban még nem jött össze, bár közel járnak - közölte az ügyvezető elnök. Hozzáfűzte: ha a kezdeményezés sikeres lesz, akkor az Európai Bizottságnak napirendre kell vennie a kérdést.
Éger Ákos hangsúlyozta: azt akarják, hogy a bizottság olyan jogszabálytervezeteket hozzon, amelyek biztosítják a mezőgazdaság és a természet harmonikus működését.
Céljuk, hogy vezessék ki az európai mezőgazdaságból a szintetikus növényvédőket: először a legkárosabbakat, 2035-ig pedig az összes ilyen szert. Második lépésnek az okozott kár helyreállítását nevezte. Az ügyvezető elnök végül a gazdák támogatását is feladatként említette.
Forrás: MTI
Fotó: Kunal Kalra / unsplash