A hazai ökológiai területek mérete átlépte a 300 ezer hektárt, öt év alatt megduplázódott a magyarországi bioterületek nagysága. A Vidékfejlesztési Program által biztosított csaknem 100 milliárd forintos keret, amelyre ökológiai gazdálkodásra való áttérés, vagy ökogazdálkodás fenntartása céljából lehetett pályázni jelentősen hozzájárult ehhez a növekedéshez.
Magyarországon a teljes mezőgazdasági terület mintegy 5,7 százalékán zajlik ökológiai gazdálkodás, ezzel az ország középmezőnyben áll az unióban, amelynek átlaga nyolc százalék. A több mint háromszázezer hektáros összterület mintegy hatvan százaléka gyep, rét és legelő, a fennmaradó részen pedig szigorúan szabályozott ökológiai növénytermesztés zajlik.
Tolna megyében is az országos tendenciához hasonló növekedési arányok tapasztalhatók, Tamási, Nagydorog és Kajdacs környékén már hagyománya van a biogazdálkodásnak. Itt a szántóföldi növények mellett gyümölcsösben, kertészeti kultúrákban is folytatnak biogazdálkodást.
A tamási Czeller Gábor a családjával 1992 óta ellenőrzött biogazdaságban dolgozik, ő a Magyar Biokultúra Szövetség elnöke, illetve a Dél-dunántúli Biokultúra Egyesület elnöke is. Mint azt elmondta, Tolna megyében is megduplázódott a biogazdálkodásba bevont területek nagysága. Ebben szerepet játszik a már fentebb említett jelentős támogatási rendszer, a megnövekedett vásárlói kereslet, a fogyasztók tudatossága is. Egyre többen keresik a biotermékeket.
Ezeket a termékeket szigorú előírások betartásával állítják elő a gazdák, és egyre nagyobb vásárló érdeklődés tapasztalható irántuk. A Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács adatai szerint az ökológiai termelésben részt vevők nem használnak szintetikus készítményeket, helyette biológiai növényvédelem, természetes eredetű tápanyagok, vetésforgó, különféle eszközök (mint például a gyomfésű) és eljárások használatával biztosítják a növények gazdaságos termesztéséhez szükséges feltételeket.
Forrás: Tolnai Népújság
Fotó: Freepik