Alaptézis, hogy hagyományosan a növényeket talajban termesztik. A növény növekedésének és végső hozamának szempontjából kritikus a talaj állapota. A mezőgazdasági technológia az elmúlt évszázadban óriási fejlődésen ment keresztül, és most számos olyan tényezőt elemezhetünk, mint a talaj pH-ja, nedvességtartalma, porozitása, tápanyagtartalma és még sok más. A hagyományos rendszer azonban soha nem teljesen hatékony, és a tápanyag- és vízveszteség, valamint a gyomok, a betegségek és a kártevők mindig problémát jelentenek.
A hidropóniás növénytermesztés egy viszonylag új termelési módszer, amely arra késztet minket, hogy átgondoljuk mindazt, amit eddig tudtunk a növénytermesztésről. A benne megfogalmazott paradigmaváltás alaptézise szerint a növényeknek valójában nincs szükségük talajra a fejlődéshez, csupán egy olyan szubsztrátumra, amely el tudja juttatni számukra a növekedéshez szükséges alapvető tápanyagokat.
A talajt tehát a tápanyagokban gazdag víz váltja fel. A gazdálkodó feladata a folyékony oldat optimális tápanyagszintjének kezelése és fenntartása, valamint a tápanyagok növényekhez történő eljuttatása.
Mik a rendszer elemei?
- Friss víz – a növényeknek tisztított, szűrt vizet adnak, amelynek pH-ja 6-6,5 körül van.
- Oxigén- csakúgy, mint a talajban, a növény gyökerei itt is oxigént keresnek. Elengedhetetlenül fontos tehát, hogy elegendő légbuborék legyen a vízben. Ezt általában légszivattyúval biztosítják.
- A gyökér megtámasztása- a növényi gyökereknek szükségük van valamire, ami megtámasztja őket. Az erre használt legnépszerűbb szubsztrátumok közé tartozik a perlit, a tőzegmoha, a kókuszrost és a kőzetgyapot.
- Tápanyagok- a legfontosabb ásványi anyagok, amelyekre minden növénynek szüksége van: a magnézium, a kálium, a kalcium, a foszfor és a nitrogén. A hagyományos gazdálkodási rendszerekben ezeket komposzton, mulcson vagy ásványi műtrágyákon keresztül juttatják be. A hidroponikus rendszerekben azonban ezeket közvetlenül a vízhez adják, oldatot képezve.
- Fény- természetesen a növények növekedéséhez és virágzásához fényre van szükség. Kültéren ez nem okoz gondot, azonban ha beltérben termesztünk speciális világítási rendszerre van szükség.
Mik a rendszer előnyei?
A hidropóniás növénytermesztésnek számos előnye van a talajban termesztett szántóföldi növénytermesztéssel szemben.
A rendszert általában beltérben telepítik, amely biztosítja azt a képességet, hogy a környezeti tényezőket finomhangolt pontossággal ellenőrizhetjük. Ezeknek a rendkívül optimalizált termesztési körülményeknek a kialakításával, és fenntartásával a növényeknek nincs más dolguk, mint gyorsan, erőteljesen és egészségesen növekedni.
A rendszerben a palántákat vízzel kevert tápoldattal táplálják, ami teljes kontrollt biztosít a tápanyagok adagolásában. Ez nemcsak hatékonyabbá teszi a rendszert az erőforrások felhasználása szempontjából, hanem segít minimalizálni azt a növényi energiát is, amelyet azok a tápanyagok keresésére fordítanak. Ennek eredményei gyorsabban növekvő, egészségesebb növények.
A módszer kiküszöböli a talaj által terjesztett betegségek kockázatát, valamint a gyomnövényekkel való versengéssel sem kell szembenézniük növényeinknek, mivel azok nem szaporodhatnak, ha soha nem kerültek be a rendszerbe.
A palánták 30-50% -kal gyorsabban nőnek a hidropóniás növénytermesztés alkalmazásával, mint a talajban. Ezt a csökkentett környezeti stressz okozza (általában beltérben termesztik őket), valamint a víz és a tápanyagok optimális adagolása. Ugyanis elegendő víz és tápanyag mellett a palántáknak nem kell annyira aggódniuk a túlélés miatt, ezért ehelyett a gyors növekedésre összpontosíthatják energiáikat.
Amíg a talajba ültetve a gyökereknek messzire kell elnyúlniuk, hogy vizet találjanak, ezért bizonyos távolságra kell elültetni az egyedeket egymástól, a hidropóniás gazdálkodásban ez nem így van, vagyis ezek a talajmentes rendszerek sokkal kevesebb helyet foglalnak el, mint hagyományos társaik. Mivel a növényeket szorosabban lehet egymás mellé ültetni a hidropóniás gazdaságok általában nagyobb hozamot teremnek négyzetméterenként, mint bármilyen más gazdálkodás.
Ezen kívül a beltéri termesztés azt is biztosítja, hogy mindenféle növényt egész évben lehet termeszteni. Az időjárási korlátok tehát megszűnnek.
Ezek a rendszerek mindemellett tízszer kevesebb vizet használnak fel, mint a hagyományos öntözéses földművelés, mert ellenőrzötten és rendkívül hatékony módon használják fel azt.
A fentiekből látszik, hogy a hidropóniás növénytermesztés rengeteg lehetőséget rejt magában ahhoz, hogy a helyi közösségek élelmiszertermeléséhez hozzájárulhasson. A városokban, konténerekben, épületek függőleges tereiben is felállíthatók ezek a mini gazdaságok. Ezek a rendszerek elérhetőek a magyar piacon is. Javíthatják a helyi élelmezésbiztonságot, és hozzáférést biztosíthatnak a magas tápanyagtartalmú élelmiszerekhez azok számára, akiknek hagyományos termesztési lehetősége erre nincs. Az sem elhanyagolható felvetés, hogy ezek a rendszerek kiegészíthetik, illetve négy évszakossá tehetik a hagyományos gazdálkodással foglalkozó termelők gazdaságait is.
Szerző: Simon Mária
Fotó: Freepik