2021. május 20-án tartotta az Európai LEADER Vidékfejlesztési Egyesület (ELARD) az idei második online közgyűlését, ahol három ország csatlakozási szándékát tárgyalták meg a tagok. A találkozó alkalmával bemutatkozási lehetőséget kapott a Koszovói Nemzeti Vidéki Hálózat (NORDK), a Luxemburgi Nemzeti Vidéki Hálózat (LEADER Luxembourg) és a Szerb Falvak Uniója (Union of Serbian Villages). A bemutatkozók után a résztvevő országok képviselői szavazhattak a jelöltek elbírálásáról.
Elsőként a koszovói jelölt kapott lehetőséget a bemutatkozásra, aki elmondta: a szervezet nagy hangsúlyt fektet a fenntartható vidékfejlesztés 
kialakítására, valamint a nők és fiatalok bevonására az ágazatba. A céljuk, hogy összekössék a vidéki életben dolgozó különböző szereplőket, akik megoszthatják tapasztalataikat, ismereteiket egymással, ezzel segítve a vidéki élet fejlődését. Ahogy az ELARD megbeszéléseken mindig, kiemelt fontosságot kap a munkaerő visszaáramoltatása az agrárszektorba, Afrim Sharku a koszovói szervezet vezetője is ezt jelölte meg a csatlakozás egyik céljaként. Afrim arra is kitért, milyen nagy lehetőség lenne számukra belépni az ELARD csapatba, ahol nemzetközi együttműködéseken keresztül betekintést kaphatnak az európai normák és szabályok kialakításába, amit később fel tudnának használni a saját térségükben is.
A közgyűlés következő napirendi pontja a Luxemburgi Mezőgazdasági, Szőlészeti és Vidékfejlesztési Minisztériumhoz tartozó Luxemburgi Nemzeti Vidéki Hálózat tagsági kérelme volt.
A Luxemburgi Nemzeti Vidéki Hálózat idén februárban nyújtotta be pályázatát az ELARD-hoz társult tagként való csatlakozására. Az Alapszabály szerint a teljes jogú tagok a helyi akciócsoportok nemzeti vagy regionális szintű önkéntes hálózatai. Luxemburg esetében igen kisszámú, összesen öt Helyi Akciócsoport (HACS) van, amelyek mindegyike azonban be van jegyezve az említett minisztérium által alapított Nemzeti Vidéki Hálózatba, ezért a HACS-ok a hálózatot választották arra, hogy képviselje őket.
Az öt Helyi Akciócsoport működésében a 2014-2020-as finanszírozási időszak már az ötödik generációt jelentette. Az első (1991-1993) időszakban még csak egy-két régió részesült támogatásban, az évek során ez a szám folyamatosan bővült. A kb. 600.000 fő lakosú országban ma 174.000 lakost fednek le a projektek. Az öt Helyi Akciócsoport 105 civil egyesülettel, 60 önkormányzattal és 11 egyéb állami partnerrel együttműködve, 11,5 millió euró összegű költségvetéssel valósította meg projektjeit a legutóbbi fejlesztési időszakban.
A közgyűlésen felmerült a résztvevőkben a kérdés, hogy állami vidéki hálózat lehet-e tagja az ELARD-nak, válaszként az egyesület elnöke megerősítette, hogy van ilyenre máshol is példa, Magyarország nemzeti vidéki hálózata szintén minisztériumi irányítás alatt áll.
Teljes tagságra pályázó jelöltként bemutatkozott a Szerb Falvak Uniója nevű nemzeti vidéki hálózat, amely kilenc akkreditált helyi akciócsoportot, tíz mezőgazdasági és környezetvédelmi egyesületet, ill. vidéki nőszövetséget fog össze. Az Unió 19 tagján kívül Szerbia mind a 15 földrajzi régiójának képviselője is helyet kap a szervezetben. A helyi vidékfejlesztési stratégiák jóváhagyása és további helyi akciócsoportok akkreditálása a Szerb Köztársaság Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Minisztériuma részéről jelenleg még folyamatban van. A helyi akciócsoportok 
földrajzilag az ország 25%-át fedik le. Az Unió céljai között említették meg az együttműködés fejlesztését az állami, a civil és a magánszektor között, tagságok kiépítését nemzetközi szervezetekben, innovációk bevezetését a mezőgazdaságban, intelligens falvak létrehozását, a mezőgazdaság digitalizálását, de az ellátási láncok lerövidítése („földtől az asztalig” megközelítés) és a helyi termékek földrajzi eredetének védelme szintén a fontos célkitűzéseik.
A sikeres prezentációk után a közösség megszavazta mindhárom jelölt belépését az ELARD tagszervezeteinek sorába.
Szerzők: Szőnyi Zsófia és Gulyás Dorina
Fotók: Koszovói Nemzeti Vidéki Hálózat, Luxemburgi Nemzeti Vidéki Hálózat, Szerb Falvak Uniója