Az elmúlt hónapok, a pandémia és a hideg napok bezártsága után, ahogyan éled a természet, a tavaszi munkák napjaiban már egyre inkább a közelgő nyár és a nyitás felé fordulunk. Ennek jegyében invitálom az olvasókat egy olyan látogató centrumba, vagy nevezhető tudományos játszóháznak is, mely biztosan érdekfeszítő lehet akár mezőgazdasági szakemberek, akár kisgyermekes családok számára is. A martonvásári Brunszvik kastély parkjában található Agroverzum a természet, a mezőgazdálkodás, kutatómunka rejtelmeibe interaktív, lebilincselő módon engedi bepillantani a látogatót.
Az Agrártudományi Kutatóközpont és a Magyar Tudományos Akadémia nem titkolt célja volt, hogy bemutassa, hogyan veszi fel a harcot a tudomány a globális klímaváltozás okozta környezeti, társadalmi és gazdasági problémákkal. Mindezt Kárpáti Andrea, Palugyai István és Vásárhelyi Tamás tudománykommunikációs szakembereknek - a kiállítás forgatókönyvíróinak - és Bajzáth Juditnak, a kiállítás tervezőjének- olyan köntösben sikerült szemléltetni, mely valóban tudományos, mégis közérthető ismereteket képes közvetíteni. A tervezők emellett arra is rámutatnak, mit tehetünk azért, hogy csökkenthessük ezt a veszélyt.
A kiállítás formabontó látványosságainak jó példáját látjuk már az előcsarnokban, ahol hatalmas pattogatott kukoricák lógnak a mennyezetről, ezzel hívva fel a figyelmet arra, hogy a Kutatóintézetben állították elő Európa első hibrid kukoricáját. A martonvásári fajtákkal évente 130 milliárd forint értékű kalászos gabonát és kukoricát termesztenek a hazai gazdálkodók. De a kukoricákkal szemléltetik nagyon látványosan a bolygó népességnövekedését és az ezzel párhuzamos fogyasztásnövekedést is. Ehhez kapcsolódva a következő teremben láthatjuk mi is található abban a fogyasztói kosárban, amit a napi bevásárlással hazaviszünk. Hogy mit fogyasztunk mi itt Magyarországon legnagyobb mennyiségben hetente? Ezt is megtudhatják az idelátogatók.
Sokunkat foglalkoztat az a kérdés, hogy életmódunkkal valójában mennyire terheljük meg környezetünket? Erről megannyi információt kapunk, azonban Martonvásáron tudományos alapossággal, mégis Lego-házakon keresztül ismerhetjük meg az üvegházhatás mechanizmusát és következményeit. De tanulmányozhatjuk azt az az álfitotront is, ami azoknak a klímakamrának a mintájára készült melyekkel, pár épülettel arrébb kísérleteznek a tudósok. A klíma változásával összefüggő következtetés pedig nem csupán a közlekedés és hulladékgazdálkodás vetületeit emeli ki, hanem annak a már napjainkban is érezhető és a nem túl távoli jövőben kardinális feladattá váló mezőgazdasági következményeit.
Hiszen a Kutatóintézet szakemberei ezekre a kihívásokra igyekeznek választ találni. A talajtani kutatások, az itt folyó szaktanácsadás segítségével évente körülbelül 500 tonna nitrogénnel, 1000 tonna foszforral és 1200 tonna kénnel lehetett csökkenteni a műtrágya-felhasználást. Itt épült meg annak a talajbiológiai monitorozó rendszernek a prototípusa is, amely nemzetközi vonatkozásban is egyedi fejlesztés. Ennek jegyében a kiállításon egy teljes terem foglalkozik a talajjal, interaktív térképen település szerint rá lehet keresni a talajtípusokra, de akár ki is tapogathatjuk, milyen élőlények lakják kertünk termőföldjét.
Merthogy kutatók, szülők és oktatók számára is fontos és közös cél, hogy az új generáció számára minél világosabban közvetítsük a klímaváltozás problémáját és a szükséges válaszokat, mindezt a kézzel fogható tárgyak bemutatása mellett a virtuális megjelenés lehetőségeivel, multimédiás eszközökkel viszi hozzájuk közelebb az Agroverzum. Ennek jó példája a VR-szemüveg, amivel meg lehet tapasztalni, hogyan is látnak valójában a méhek.
Az agárszakemberek pedig így igyekeznek motiválni a fiatalokat az agrártudományi pályára. A kiállítást látva megtapasztalható, milyen összetett, szerteágazó biológiai ismereteket igénylő munka pl. a búza- vagy kukoricanemesítés, a kártevők feltérképezése vagy a kórokozók meghatározása, miközben kézzel fogható, mindennapi életünket érintő haszna van. A gasztrolaborban folyó izgalmas munkát pedig olyan kisérletekkel igyekeznek számukra is szórakoztatóvá tenni, mint a gumicukor-készítés.
A fentiek talán illusztrálják, hogy nem csupán a gyerekek, de a felnőttek számára is figyelemre méltó a látogató centrum, hiszen az akadémiai agrárkutatás olyan új kihívásokra ad válaszokat, mint a szennyvíziszap kezelése, a komposztálási technológiák fejlesztése, a kártevők előrejelzése és ellenük történő védekezés, a talajerózió, vagy a klímaváltozással együtt járó extrém környezeti körülményekhez alkalmazkodó kalászos gabonafajták és kukoricahibridek.
A kiállítás a járványhelyzet elmúltával évi 35-40 ezer látogatót képes fogadni, a 650 négyzetméteren bemutatott tárlatot élménylabor és tematikus foglalkozások egészítik ki. Élménydús, ugyanakkor hasznos program kicsit és nagyok, családok és iskolai osztályok számára is, hogy tartalmasan és a természethez közel ismerhessék meg a magyar agrártudósok jövő kihívásaira adott válaszait.
Forrás: Simon Mária
Fotó: www.agroverzum.hu