A szőlő szaporítóanyag javításán dolgoznak a kutatók

vidaf@hoi.hu
2021. 01. 14., cs – 10:58

2021. január 12-én online formában rendezték meg a Szőlő Szaporítóanyag-előállítási Tudományos Konferenciát. A Szent István Egyetem Georgikon Kar Kertészeti Tanszékének, a Doktoranduszok Országos Szövetsége Agrártudományi Osztályának, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának és a Magyar Szőlőszaporítóanyag Termesztők Szövetségének szervezésében megvalósult eseményen résztvevők negyedét az érintett termelők tették ki. Ezt azért is fontos kiemelni, mivel a fenntartható gazdálkodás elengedhetetlen tényezője, hogy a kutatási és innovációs kísérleti eredmények a gyakorlatban is megvalósuljanak.

Az előadássorozat első szekciójában az előadók beszéltek a szőlő-szaporítóanyag jelenlegi helyzetéről. Az előadók kifejtették, hogy hogy a szaporítóanyag törzsültetvények hazánkban mára rendkívül elöregedettek és a kutatóknak, termelőknek figyelembe kell venniük a megváltozott körülményeket, különös tekintettel a klímaváltozásra. Ez utóbbi egyre kiszámíthatatlanabb időjárást eredményez, de hasonlóan fontos figyelembe venni a növényvédelem ökológiai lábnyomának csökkentését, mely európai uniós elvárás is. A pandémia, illetve a koronavírus miatti intézkedések is változásokat hoztak a fogyasztói szokásokban, melyek a szőlész-borász ágazatot is negatívan érintették. A végfogyasztók köre megváltozott, mivel a vendéglátó egységek rendelése megcsappant, a fesztiválokon és borheteken történő értékesítés visszaesett, a kis fogyasztók igényei pedig folyamatosan változnak.

A második szekcióban kutatók kísérletein keresztül ismerkedhettek meg a hallgatók a szőlő-szaporítóanyag előállítás technológiai fejlődésével és a patogén mentesítés fontosságával. A prezentációk között szó esett a digitalizáció hozta előnyökről, amit egy drón jelenthet az ültetvények állapotfelmérésében. A résztvevők megismerkedhettek egy új átoltási technikával, a trio oltással, mellyel könnyedén végbevihető egy ültetvény fiatalítása, vagy fajtaváltása. Bemutattak egy innovatív, termesztő berendezésben kivitelezhető szaporító-anyag előállítást is, melynek nagy előnye, hogy a szabadföldi oltvány iskolák területei felszabadulhatnak, átadva a helyet más kultúrnövényeknek. Szó esett továbbá arról, hogy az újonnan nemesített alanyoknak milyen tulajdonságokkal kell rendelkezniük és mennyire fontos az alany-nemes kölcsönhatások vizsgálata a növényvédő szerek környezetbe kerülésének csökkentése érdekében.

Zárásul elhangzott, hogy a pandémia hozta változások pozitív hatásairól se feledkezzünk meg. Az ebben megjelenő új igények ösztökélik a kutatókat és termelőket az innovatív megoldások felé, valamint az online rendezvények kisebb karbonlábnyom mellett nagyobb nyilvánosságot tudnak biztosítani.

Forrás: Hohl Hedvig, az MNVH ÁT referense, fotó: Mae Mu/unsplash