Kevés az olyan ember, aki ne szeretné a málnát, legyen az a gyümölcs vagy belőle készült szörp, lekvár. A termelésével viszont egyre kevesebben foglalkoznak. Egyrészt macerás a művelése, a szedése, másrészt az egyre melegedő éghajlatot nem kedveli a növény.
Kovács Anikó szerint, aki a Veszprém vármegyei Jásdon termel málnát, az érett, friss gyümölcsöt szinte pillanatok alatt elkapkodják, ugyanakkor segítséget egyszerűen nem kap az ültetvény munkáihoz. Pedig azok folyamatosak és várni sem lehet velük.
– A mezőgazdaság egyáltalán nem állt távol tőlem, hiszen korábban – tíz éve, mikor ideköltöztem – kecskéket tartottam. Növények, gyümölcsök nagyobb tételben nem voltak a kertemben, inkább csak a saját célra felhasznált zöldségeket termeltem. A barátnőm Baranya vármegyében málnával foglalkozik, négy éve ő biztatott, mondta, hogy ad nekem vesszőt, alakítsak ki egy ültetvényt. A területem adott volt hozzá, ezért úgy döntöttem, hogy megpróbálom – idézte a kezdeteket. – Kinéztem a helyet, ami egyébként nagyon ideális, patak partján, erdősáv mellett fekszik. Ide kerültek a sorok, melyek kordonosak. Hozzá kell tennem, hogy a málna mellett piros és fekete ribizlit is telepítettem, szintén a barátnőm biztatására. De az előbbi a fő profil. Mindennek már négy esztendeje.
A málna az első évben nem nagyon termett, de az elmúlt évi és az idei hozamra is azt mondhatom, hogy nagyon szép volt. A ribizliről annyit, hogy az idén hidegre fordult az időjárás, mikor virágzott, nem jöttek a méhek, rosszul kötött, így nem lett jó a termés.
Kovács Anikó úgy látja, hogy egyre kevesebben termelnek málnát. Régebben hazánkban a legtöbb kertben volt egy-két tő, ez mára megváltozott. Ma már sem kis, sem nagy tételben nem nagyon foglalkoznak a gyümölccsel. Annak ellenére, hogy széles körben kedvelt.
– Az időjárás sajnos a málna kárára változott, a klíma nem kedvez már neki, hiszen a növény nem szereti az iszonytató meleget. A gyökerei nagyon fent vannak, és rengeteg vizet igényel, nemcsak öntözést, hanem rendszeres csapadékra is szüksége lenne. Tudjuk, utóbbiból nem sok van, illetve az eloszlása nem egyenletes. A málna rendkívül munkaigényes növény, folyamatosan kell gondozni, nagy odafigyelést igényel. Amikor megjönnek a fagyok, le kell metszeni az ágakat, utána pedig jöhet a trágyázás, mert meglehetősen nagy a tápanyagigénye. Mivel a savanyú talajt kedveli, a földjét ennek megfelelően kell alakítani. Tavasszal aztán indul a gyomlálás, amit kapával nem lehet elvégezni, csak kézzel. Nálam ötven méter hosszúak a sorok, ezeket a távolságokat nagyjából négykézláb szoktam megtenni. Három-négy alkalommal kell gyomlálni, utána már olyan sűrű, hogy nem gazosodik.
Az ültetvényemben a sorközök nincsenek felszántva, füvesek, az ezen a részen keletkező mulcs a növényt táplálja. Úgy gondolom, hogy ezek azok az okok, ami miatt egyre kevesebben vállalják a növény termesztését.
Pedig a málna kedvelt gyümölcs. Kovács Anikó nemcsak a termelői, hanem a feldolgozói tevékenységhez szükséges engedélyeket is beszerezte. S természetesen friss gyümölcsöt is kínál eladásra.
– A málna érzékeny gyümölcs, nem sokáig tartható el, ha az ember nem tudja eladni, akkor azonnali, egy napon belüli feldolgozásra van szükség. A nagy hőségben leszedem, felviszem és már főzőm, illetve dunsztolom is. Lekvárt már készítettem a korábbi termésből, szörpöt pedig majd akkor, ha leérik. Ott áll ledunsztolva üvegekben, majd a késő őszi és téli időszakban állok neki a szörpnek. A feldolgozáshoz egyébként a kisüzemek pályázatát is igénybe vettem.
Természetesen a szörpök és a lekvárok készítése is odafigyelést igényel, a legfontosabb, hogy ezek a termékek természetesek legyenek, az ízvilág egy az egyben megmaradjon. Ennek érdekében az alapanyagok vegyszermentes termelésből származnak, tartósítószereket nem használok.
A feldolgozás mellett pedig annyi málnát értékesítek, amennyit csak tudok. Az érési időszakban jönnek ismerősök, az ajánlásaiknak köszönhetően más érdeklődők is. De hirdettem szedd magad akciót is közösségi oldalamon és kitáblázva is. Ha van segítségem, akkor a piacra is eljut a málnám. A nagylányom a székesfehérvári piacra szokta elvinni a gyümölcsöt és a termékeimet. Sajnos egyedül minden nem megy, a szedés, a feldolgozás nagy és főként időigényes munka. Csak egy példa: a szedésnél, az érési időszak elején még leginkább válogatni kell a málnát, van, hogy egy-másfél óra alatt lehet megszedni egy kilogrammot. Amikor már sok van, és az ember gyorsan kapkodhatja, akkor egy óra alatt két-három kilogramm jön össze. Ráadásul ez a munka nem egyszerű, a tüskék végigkaristolják a kezet, jönnek a szúnyogok. Jó, hogy kordonos az ültetvényem, különben őskáosz lenne, s alig lehetne hozzáférni a gyümölcshöz.
Tapasztalat, hogy az emberek szeretik a málnát, annak minden változatát, mégpedig régóta. Az biztos, hogy rendkívül egészséges, gyógyhatásait már az ókorban is ismerték, feljegyezték. A középkorban nagy mennyiségben gyűjtötték erdős területek szélén, tisztásokon, irtásokon, kolostorokban termesztették és nemesítették. Jótékony hatása valóban van jócskán. A málna kalória- és zsírtartalma kicsi, alacsony szénhidráttartalma miatt cukorbetegek is fogyaszthatják. Jelentős mennyiségű szerves savat tartalmaz, C-, B1-, B2-vitamintartalma magas. Hazánkban őshonos növénynek tekinthető.
Több néven is ismerik, a Dunántúl egyes részein elterjedt népies magyar neve a Boldogasszony csipkéje és a himpér. Körülbelül két méter magas félcserje, mely májustól augusztusig virágzik. A termése harminc-negyven nap alatt fejlődik ki, és érik be, majd leválik a vackáról.
– Azt, hogy fejlesztek-e, bővítem-e az ültetvényt, még a jövő titka. A málna e tekintetben is egy különleges növény. Nem olyan, mint egy gyümölcsfa, amit elültetek és kiszolgálja az életem, s túlél. A málnát ötévente újra kell telepíteni, ami nem kis, hanem hatalmas munka. Be lehetne vonni újabb területeket, a mostanit pedig pihentetni, de mindezt egyedül nem tudom megtenni, csak akkor, ha lesz segítségem. S akkor még mindig ott van egy rizikós tényező, ami nem más, mint az időjárás, ami egyre inkább problémás a málna szempontjából. Ezzel együtt, ha minden kedvezően alakul, akkor nagyon szívesen csinálom, mind a termesztést, mind a feldolgozást – tette hozzá Kovács Anikó.
Forrás: Magyar Mezőgazdaság/ Bella Huba
Fotó: Magyar Mezőgazdaság/ Bella Huba