A falvak jövője szempontjából kulcskérdés, hogy közép- és hosszú távon a fiatalok mekkora része tudja ott elképzelni a jövőjét. A települések számára ez kihívás. Részben e kihívásra válaszul szervezi értékfeltáró-közösségfejlesztő programjait a Zala Vidékőrző és Kulturális Egyesület: a helyi értékek és a helyi potenciál preferálását népszerűsítjük, mondta el a szervezet elnöke, Németh Zsuzsanna.
– Az egyesületet Zalaszentgrót Csáford városrészében alakítottuk, 2005 októberében. Eredeti célja az volt, hogy elősegítse Zala szőlő- és borkultúrájának felemelkedését, és hogy megteremtse a környezetbarát szőlő- és bortermelés feltételeit, egy növényvédelmi előrejelző rendszer alapján. A térségi együttműködés nagy előnye volt, hogy hatékonyabbá tette a növényvédelem megszervezését.
Az azóta eltelt tevékeny évek során az egyesület tagsága úgy döntött, vidékőrző és kulturális feladatokkal bővíti tevékenységét, hogy még több lehetőséggel segítse Zala aprófalvas településeinek felemelkedését, gazdasági, szociális és kulturális téren egyaránt, és élhető létet biztosítson az itt élő embereknek. Ekkor kérték fel az egyesület feladatainak szervezésére.-mondta el Németh Zsuzsanna.
A zalai települések – legyen az város vagy falu – értékeinek felkutatása és megőrzése újabb célokat adott az egyesületnek. Értékmegőrző tevékenységünket a hagyományok felkutatása és ápolása, átörökítése jellemzi. Az épített környezet megóvása is fontos számunkra. Támogatjuk a települések helyi identitását, erősítjük a lokálpatriotizmust. Tagjaink között van agrárszakember, mezőgazdasági vállalkozó, tanárok, népi iparművész, és közművelődési szakemberek is csatlakoztak az egyesülethez. Valamennyien szolgálatnak tekintjük tevékenységünket, hiszen önkéntesként munkálkodunk céljaink megvalósításán. Örömmel működünk együtt a térség közösségeivel, társadalmi és gazdálkodó szervezetekkel, mindazokkal, akik elősegítik az egyesület céljának megvalósítását.
Mennyire fontos a vidék értékeinek, kultúrájának megőrzése? Nehéz feladat?
– Rendkívül fontos. A 200–500 lélekszám alatti települések életben maradásának a sorsközösség a záloga, a biztonságot és identitást adó helyi közösség. A települési értéktárakban fellelhető kulturális örökség a településen élők identitástudatát erősíti, tehát megőrzése nem megkérdőjelezhető.
Úgy tapasztalom, fontos fejlesztési terület a fiatalok bevonása a társadalmi folyamatokba, hogy feltárhassuk a helyi fiatalok kötődésének erősségét, továbbá azt, hogy milyennek látják a településeiket. A települési kötődés hiánya eredményezte a jelentős elvándorlást és népességszám-csökkenést. A falvak jövője szempontjából kulcskérdés, hogy közép- vagy hosszú távon a fiatalok mekkora része képzeli el az adott községben a jövőjét. Ez kihívás a települések számára.
Itt kapcsolódnak az egyesületünk értékfeltáró-közösségfejlesztő programjai a folyamatba, elősegítve azt, hogy a helyi értékeket, potenciálokat preferálják.
Az „alvó” települések felébresztése nem egyszerű feladat, ha kellő motiváció, személyhez kötött ösztönző erő hiányában még nem ismerték fel, vagy ha még nem használták ki a múltban megélt népszokások, közösségi programok adta lehetőségeket. A vidékfejlesztési programokkal karöltve, a vidék gazdag természeti és épített értékeire, hagyományaira rávilágítva elérhető, hogy az ébredező falvak a kultúrájukat tükröző, helyi sajátosságokra épülő, egyedi kulturális jegyekben gazdag településekké váljanak, ily módon lokális identitást kialakítva.
Mi mindent végzett az egyesület a megalakulása óta?
– Egyik értékteremtő és közösségépítő kezdeményezésünk a Vidékőrző Kincske-resők Nemesrádón című projekt, amelynek Zala megye jelentős történelmi múltú, gazdag szellemi és tárgyi örökséggel rendelkező falvai állnak a középpontjában.
A régi időkből merített értékek tárháza személyekhez, épített örökséghez, a népi kultúra tárgyi emlékeihez, népviselethez, ételekhez, népszokásokhoz köthető. Célcsoportunk Nemesrádó, Zalaigrice, Sénye és Csáford városrész érdeklődő falvainak polgármesterei, civil szervezetei, helyi lokálpatrióták, akik kellő elszántságot és motivációt éreznek ahhoz, hogy az ily módon való fejlődés elindítói, részesei legyenek.
Ehhez kapcsolódott a Vidékőrző Kerengő című rendezvényünk, amin a négy település bemutatkozott. A kulturális műsorban népzenekar, székely népmesemondó és egy hungarikum, operett is hallható volt. Megünnepeltük Zalaszentlászló településsel a 35 éves magyar-francia barátságot. Zala aprófalvas településeire is rányomta bélyegét a jelenlegi járványhelyzet gazdasági, szociális és kulturális téren egyaránt. Nyári gasztrofesztiválunk funkciói között így hangsúlyos a lakosság rekreációs és közösségi célú tevékenységének biztosítása. Az I. Zalai Vadvirág Kulturális és Gasztronómiai Fesztivál megrendezésével célunk egy széles tömegeket megmozgató esemény, turisztikai vonzerőt jelentő kulturális, gasztronómiai rendezvény megvalósítása Zalaszentgrót térségében. Borospincék, családi gazdaságok, kézművesek, őstermelők mutatkoznak be a látogatók előtt, ahol a bor- és gasztronómiai kóstolók mellett kulturálisés gyermekprogramokat is kínálunk. Családias hangulatban, különleges vadvirágos környezetben fedezhetik fel Zala kincseit ezen a napon az idelátogatók. Érzékenyítő rendezvényt szervezünk még idén egy körzetközponti iskolában, ahol a vakok és gyengénlátók hétköznapi nehézségeit bemutatva megtanulják az érintettek mikor és hogyan tudnak segíteni látássérült embertársaiknak. Egy másik településen kulturális alapú gazdaságfejlesztésre vállalkozunk, a helyi közösség bevonásával, ahol a falu jövőképében a turisztika kitörési pontként jelenik meg.
A kultúra mellett mezőgazdasági témákat is felkarolnak. Így jött létre az ősi szőlőfajtákról szóló konferencia.
– Kevés területet találni a magyar gasztrokultúrában, amelyikben olyan látványos, szinte robbanásszerű változások következtek be, mint a magyar szőlőtermelésben és a borászatban.
A világ legrangosabb és legnagyobb múltra visszatekintő borminősítő eseményein sorra szerepelnek kiváló eredménnyel a hazai borászok. A kiváló szereplések mellett azonban nem szabad megfeledkeznünk az ősi fajtákról, ez adta a megalapozottságát a hungarikum-projektünknek. Az egyesület vidékőrző tevékenysége során találkozott a Pintes szőlőfajtával és a belőle készült borral. A tapasztalatok azt mutatták, hogy kevés szakember hallott a fajtáról, egy-két korábbi újságcikk beszámolt róla, de nagyobb nyilvánosságot nem kapott. A fajtával való találkozást tett követte, majd egy sikeres pályázatunknak köszönhetően a szakma jeles képviselői álltak az ügy mellé, hogy mutassuk be az ősi magyar Kárpát-medencei szőlőfajtákat, így nagy érdeklődés kísérte az általunk szervezett konferenciát. Nagy örömünkre az Agrárminisztérium Hungarikum Főosztályának főosztályvezetője, Antal Andrea is elfogadta a meghívásunkat és részt vett a tanácskozáson, ahol a szakma helyi képviselői mellett érmelléki borászok is bemutatkoztak.
Mi mindent terveznek még?
– A térségünkben a kistelepülések szintjén az aprófalvas településszerkezetből következik, hogy a szolgáltatások hatékony ellátása és szervezése az agrárgazdaságban komoly logisztikai tevékenységgel tud csak megvalósulni, szükséges ehhez a gazdasági szereplők hálózatos együttműködése. Ennek a kihívásnak a megfogalmazása jó kiindulópont volt ahhoz, hogy – a térség gazdasági erejének minél nagyobb hatékonyságát megerősítve –, egy innovatív környezetet biztosító programot dolgozzunk ki, hiszen az aprófalvak esetében sajátos igényekhez és lehetőségekhez illeszkedő fejlesztési megoldásokra van szükség. A térség gazdasági szereplői körében végzett igényfelmérés alapján és a bevont szereplők segítségével olyan szolgáltatási projekt megvalósítása a célunk, amely hatékony válaszokat tud adni a felmerülő igényekre és nehézségekre.
Forrás: Magyar Mezőgazdaság
Fotó: Zala Vidékőrző és Kulturális Egyesület/ Id.Ujj Aurél